Érdekes rendelkezés bukkant fel a Microsoft szolgáltatási feltételei között

Korábban beszámoltam már arról, hogy egy furcsa hiba miatt a nemrég megjelent magyar Windows 10 – feltehetőleg tévedésből – a Windows 7-hez írt felhasználási feltételeket tartalmazta. A napokban az itcafe.hu-n megjelent írás szerint azonban más érdekességek is vannak a Microsoft felhasználási feltételeiben.

A Microsoft szerződésének a 7. pontja – melynek egyébként “A szolgáltatások és a szoftverek frissítése és a jelen Feltételek módosítása” nevet adta – rögzíti ugyanis, hogy a Microsoft fenntartja a jogot, hogy a rendszer frissítésekor fellépjen a hamisított játékok játszása ellen is.

 

A Microsoft a jelenlegi üzletpolitikája szerint egyébként kötelezi a felhasználókat a frissítések telepítésére, amiből már probléma is származott egyes frissítések telepítése kapcsán. Mindez ugyanis már nem opcionális, hiszen a frissítések megtagadásával a terméktámogatástól és a biztonsági frissítésektől is elesik a felhasználó, márpedig értelemszerűen a jogkövető magatartás élménye mellett szerintem épp ezért használ egy felhasználó inkább jogtiszta, semmint feltört operációs rendszert.

 

Talán épp ezért furcsa számomra a Microsoft üzenete. Egyrészt érthető lenne a fellépésük például a globális informatikai biztonság elősegítése tekintetében. Közismert, hogy a stílszerűen egy hekker életéről szóló számítógépes videójáték, a Watch Dogs feltört verziója például “bitcoin-bányász” kártevőt tartalmazott. Ezzel pedig a nagyon is valós hekker-banda egyrészt a játékos számítógépét használta pénzszerzésre, másrészt a kibányászott bitcoin is leginkább a szürke-kereskedelmet fogja élénkíteni.

 

Az egyébként magyar nyelven meglehetősen zavarosra sikerült szabályozással úgy tűnik a számomra, hogy a Microsoft az ilyen alkalmazások blokkolását megkerülhetetlenné kívánja majd tenni, illetve egyetlen lehetséges esete lesz a megkerülésnek; de akkor a terméktámogatás és a biztonsági frissítések megtagadásának lehetőségével büntetné az egyébként jogsértőnek csak vélt felhasználót.

 

Pedig mindez egyrészt arra ösztönözheti a felhasználókat, hogy aki feltört játékokkal játszik, az használjon inkább feltört Windows-t (ez persze lehet, hogy most is így van, nem ismerek ilyen tartalmú statisztikai elemzést), mert ebben az esetben terméktámogatást és biztonsági frissítést a jogtiszta szoftverhez sem fog kapni. Másrészt a biztonsági frissítések megtagadásával épp a globális fertőzésveszélyt segíti elő akaratlanul is az óriásvállalat.

 

Microsoft
Ráadásul nem világos az sem, hogy milyen hatékonyságú algoritmussal és hogyan fogja eldönteni a Microsoft, hogy egy adott játék jogsértő-e, illetve, ha úgy tetszik hamis-e vagy sem. Kicsit visszás is belegondolni abba, hogy amíg egy jogvitában évekig elhúzódhat egy szellemi tulajdonnal összefüggő peres eljárás, addig a Microsoft algoritmusa erről a másodperc tört része alatt fog dönteni, a fellebbezés azonban úgy tűnik, hogy így sem lesz egyszerűbb.

 

Vannak azonban olyan felvetések is, hogy ilyen rendszert nem is lehet hatékonyan kialakítani. Számos játékkiadó ugyanis lehetővé teszi a jogszerű felhasználás keretei között is a játékai átalakítását, amit szép magyarsággal “moddolásnak” nevezett el a játékostársadalom. Ezen alkalmazások futtatása során a Microsoft algoritmusa esetleg olyan jelzéseket is kaphat, ami miatt a jogszerű felhasználást is megakadályozhatja (ami egyben pont a DRM-rendszerek Achilles-sarka), de ez egyelőre pusztán csak spekuláció, hiszen nincsenek még tapasztalatok az eljárással kapcsolatban.

 

Úgy tűnik számomra, hogy a relatíve olcsó beszerzési alternatíva és az online tartalomvásárlás tömegessé válásával  ismét erőre kaphat a szellemi tulajdon hatékonyabb védelmét sürgetők tábora, hiszen egyre több érv szól majd a legális felhasználás mellett (elérhető árú, reklámért cserében ingyenes szolgáltatások, globális és egyéni hálózatbiztonság és adatvédelem).

 

Valahogy úgy tudnám mindezt elképzelni, mint ami az elmúlt pár évben jellemzővé vált a BKV szolgáltatásokat igénybe vevők körében. Ma már a tapasztalataim szerint nincs ugyanis olyan BKV ellenőrzés, ahol ne mordulna fel legalább egyvalaki a “leugrálók” vagy épp a bírságba beletörődők láttán, hogy ha ő kifizette a szolgáltatás árát, akkor bizony fizesse ki más is. Szerintem egyébként van is ebben valami igazság.

Kommentek:

komment

3 gondolat “Érdekes rendelkezés bukkant fel a Microsoft szolgáltatási feltételei között”

  1. s.peter says:

    Szöveg ütött a fejembe a "játék" kitétel. Fontos, de nem döntő szelet ez Windowson, úgyh a többi programtípus miért maradt ki vajon? Kiderült h az ok prózai: az említett EULA – ha jól látom – akkor nem a Windows 10, hanem a Microsoft Services EULÁ-ja, ami pedig leegyszerűsítve az XBox + Store + sallang. (MS's EULA: http://www.microsoft.com/en-us/servicesagreement/)

  2. s.peter says:

    …és hogy a fenti mondatomat rögtön alá is ássam, ha komolyan vesszük – és miért ne tennénk legalább vezetőváltásig – a Microsoft felől hallható Windows as a service kijelentéseket, akkor máris árnyaltabb a kép.

    bár személyes véleményem szerint itt már olyan szinten keveredik jog és marketing (és nem túl mellékesen a dev) h nem látható még h ez hova is vezet.

  3. dr. Ujhelyi Dávid says:

    Nagyon jó észrevétel, én is úgy értelmeztem, hogy ez csak a store-ban (és xbox store-ban) vett játékokra vonatkozik. Így sem volt különösebben ijesztő (gondolom a hackerek jót nevettek rajta), de ebben a formában szinte biztos, hogy nagyjából semmilyen gyakorlati hatása nem lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.