SzJSzTémák #3.3 – 2. rész

Az idei harmadik SzJSzTémák 2. részében a rendre visszatérő “egyéni, eredeti jelleg” problémaköréről olvashatunk – ezúttal adatvédelmi szabályzatok és kerti bútorok vonatkozásában.

Az SzJSzT-29/2014-es számú szakvélemény (ugyancsak elérhetetlen egyelőre online) egy adatvédelmi szabályzat engedély nélküli lemásolása kapcsán vizsgálta meg azt, hogy az alapul fekvő szabályzat szerzői műként, esetleg gyűjteményes műként védelemre jogosult-e. Az eljáró tanács úgy találta, hogy a szabályzat alapvető fejezetei (1. bevezetés; 2. definíciók; 3. alapelvek a cég1 adatkezelése során; 4. személyes adatok köre, az adatkezelés célja, jogcíme, időtartama; 5. személyes adatok tárolásának módja, az adatkezelés biztonsága; 6. az adatkezelő adatai, elérhetősége; 7. jogorvoslati lehetőségek) gyakorlatilag majdnem minden esetben az irányadó jogszabályok által diktált információkat tartalmaznak, sok esetben a törvényi definíciók pontos másolatain nyugszanak. Ezért egyéni, eredeti jelleg híján kizárható a szabályzat szerzői jogi védettsége önálló műként. Ehhez hasonló okból gyűjteményes műnek sem minősülhet. A szakvélemény szerint:
“a kérdéses adatkezelési szabályzat a fentieken túl semmilyen többletelemet nem tartalmaz,a  kötelező tartalmi elemeket a fent idézett rendelkezésben szereplő és az adatvédelmi tv. rendelkezéseivel megegyező sorrendben tartalmazza. Következésképpen tehát megállapítható, hogy az adatkezelési szabályzat tartalma sem összeválogatása, sem elrendezése, sem szerkesztése tekintetében egyéni, eredeti jelleggel nem rendelkezik, így az nem minősül szerzői jogilag védett gyűjteményes műnek.”
Végül az SzJSzT-32/2014-es számú szakvélemény (mondani sem kell, online nem elérhető) kerti fabútorok engedély nélküli, bűncselekményt nem eredményező felhasználásával kapcsolatosan nyilvánított véleményt. Ennek keretében előfeltételként tisztázni kellett, hogy vajon a sértett kerti fabútorai egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek-e. A szakvélemény ezt megalapozottnak találta. (Hasznos adalékként azt is körbejárta a szakvélemény, hogy van-e relevanciája a jogvédelem szempontjából annak, hogy a bútorok a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által “zsűrizett” alkotások. A válasz nemleges volt.) A tanács kiemelte, hogy
“a sértett és a vádlott bútorai esetében kizárható, hogy párhuzamosan létrehozott önálló alkotásokról lenne szó. A vádlott maga is úgy nyilatkozott a folyamatban lévő eljárás során, hogy a sértett alkotásai alapján gondolta úgy, hogy ő s megpróbál hasonló bútorokat készíteni. A vádlott ezzel akkor sérthette meg a sértett szerzői jogát, ha az általa megalkotott kerti bútorokhoz nemcsak a sértett által is felhasznált ötlet szolgált alapul, hanem azok létrehozásához magukat az egyéni, eredeti jellegű alkotásokat használta fel. Tekintettel arra, hogy ilyen bútorokat nem csak a sértett gyárt (hazánkban és külföldön is számos mester készít hasonló alkotásokat), elmondhatjuk, hogy széles körben ismert, bevett bútortípusokról van szó, amely bútortípusok készítésére egyik alkotónak sincs monopóliuma. A sértet szerzői joga akkor sérülhetett, ha “minden változtatás nélkül, ‘egy az egyben’ másol[ta] le valaki” az általa készített egyéni, eredeti jellegű alkotásokat.”
Mindezek alapján a tanács úgy találta, hogy a vádlott a sértett kerti bútorairól szolgai másolatokat készített, különös tekintettel a bútorok funkciója, konstrukciója, lába és talpa tekintetében megfigyelhető hasonlóságokra és azonosságokra, függetlenül attól, hogy a felhasznált faanyag eltérése okán a bútorok támlája és ülőfelülete vizuálisan eltérést mutat (más a mintázata a nyárfának és az égerfának), és a faanyagok vastagsága is különbözik.
A szakértő testület ezen felül a sértett által megjelölt vagyoni hátrány összege (30.000.000 Ft) vonatkozásában is irányadó megállapításokat tett, azzal, hogy a döntést értelemszerűen a bíróságnak kell meghoznia. A tanács szerint ez az összeg túlzó. Egyrészt nem lehet a bruttó vételárat alapul venni, csakis a hasznot szabad a vagyoni hátrány fogalmába beleérteni, ahogy az ÁFA levonása is szükséges.

A szakvélemények pontos bibliográfiai adatai a következők:
SzJSzT-29/2014 – Adatvédelmi szabályzat szerzői jogi védelme, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2015/3. szám, p. 125-129.
SzJSzT-32/2014  – Zsűrizett kerti fabútorok szerzői jogi védelme, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2015/3. szám, p. 130-142.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.