Hírmorzsák #5.13

Spanyolországban tiltották le a Rojadirectát. Dal+Szerző 2015/2. szám. Nemzeti jelentés a szerzőket, az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat illető díjakról. Megsemmisítették az angol magáncélú többszörözés rendszerét. Nem tárgyalja az USA Legfelsőbb Bírósága a Google v. Oracle ügyet. – Hírmorzsák #5.13.


Spanyolországban tiltották le a Rojadirectát – A világ egyik vezető sport streaming oldala, a Rojadirecta számtalan esetben nézett már farkasszemet a szerzői jogosultakkal. A legújabb – egyébként még júniusi – hír szerint ezúttal a probléma gyökerénél, tehát Spanyolországban tettek kísérletet a probléma felszámolására. A weboldal blokkolására irányuló kereset pedig sikerrel járt, ami annak fényében különösen meglepő, hogy a spanyol hatóságok nem a szigorúságukról híresek. Lásd még erről a TorrentFreak írását.


Dal+Szerző 2015/2. szám – Az idei második dalszerző élénk színű borítóján kívül olyan érdekességekkel szolgál számunkra, mint egy tematikus cikk a gyerekzenéről, profilok az Amoeba és a Ghostchant zenekarokról, interjúk Takáts Eszterrel, Sena Dagadu és Élő Márton zenészekkel az Irie Maffia zenekarból, a Ladánybene 27 tag Bodnár Tiborral, Sári József zeneszerzővel, id. Pulius Tiborral, ifj. Pulius Tiborral és Pulius Tamással, eszmefuttatás a freemium modellről, jogi jó tanácsok a fényképek használatáról, valamint egy kiváló írás Adamis Anna munkásságáról. És persze a friss albumok és a játszási listák elmaradhatatlanok.


Nemzeti jelentés a szerzőket, az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat illető díjakról – “Az Európai Bizottság az Amszterdami Egyetem Információs Jogi Központjával (www.ivir.nl) 2014-ben tanulmányt készíttetett a szerzőket, az előadóművészeket és a hangfelvétel-előállítókat illető díjak szabályozásának helyzetéről az Európai Unióban. A tanulmányt nemzeti jogi jelentések és iparági felmérések alapozták meg, amelyek a végleges tanulmányba bedolgozásra kerültek. A magyar nemzeti jelentést Dr. Grad-Gyenge Anikó (ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért) készítette, Dr. Faludi Gábor (Artisjus Magyar Zenei Közös Jogkezelő Egyesület) és Dr. Tomori Pál (Előadóművészi Jogvédő Iroda) szoros együttműködése mellett. Az angol munkanyelvű nemzeti jelentést az Európai Bizottság, az IVIR és a magyar fejezet szerzőinek szíves hozzájárulásával hozzuk nyilvánosságra” – adta hírül az MSZJF. 


Megsemmisítették az angol magáncélú többszörözés rendszerét – Tavaly adtam hírt arról, hogy Angliában több fronton is intézkedéseket tett a kormányzat a szerzői jogok modernizálása céljából. Ezek egyikeként a jogalkotó hozzányúlt egy eddigi “szent tehénhez” is. Anglia ugyanis egyike annak a két uniós tagállamnak,a hol eddig nem nyílt lehetőség hivatalosa magáncélú többszörözésre. (Vagyis akár egy dal mp3 lejátszóra másolása is jogsértést eredményezhetett.) Ezen változtatott a kormány azzal, hogy bevezették a magáncélú többszörözés intézményét. Csakhogy – gyakorlatilag az uniós joggal ellentétesen – erre az esetre nem rendelte el a jogszabály “méltányos díjazás” fizetését a jogosultak felé. E mulasztásra is tekintettel az angol jogosultak felülvizsgálati eljárást indítottak a jogszabállyal szemben, melyet végül meg is nyertek. Ugyanakkor Green bíró a jogszabályt csak jövőbe ható hatállyal (ex nunc) semmisítette meg. A téma érdekességét mutatja, hogy a hír címében belinket Kluwer Copyright Blogos anyagon túl az IPKitten, és kétszer (itt és itt) az 1709Blog is írt erről a kérdésről. (És egy kis update a Kluwer Copyright Blogon.)


Nem tárgyalja az USA Legfelsőbb Bírósága a Google v. Oracle ügyet – Pedig sokak szerint az egyik legzavarosabb témakörről volt ebben szó. A jogvita az Oracle egyes grafikus programozói felületeinek (API) a Google általi állítólagos engedély nélküli felhasználásával függött össze, összességében pedig az API szerzői jogvédelmét vizsgálta. Első fokon a Google-nek adtak igazat, mondván, hogy az API nem érdemel védelmet. Másodfokon azonban ezzel ellentétben döntöt a szövetségi fellebbviteli fórum, amely megállapította, hogy az ilyen felületek állhatnak védelem alatt, és ebben a konkrét esetben ez így is volt. A Legfelsőbb Bíróság elutasítása egyben azt is jelenti, hogy az ügy ezzel lezárult, és a jogkérdés is a fellebbviteli fórum véleményével összhangban lesz követendő. A témakört illetően egyébként blogunk rendszeres kommentelője, Somkutas Péter egy friss tanulmányában is körbejárta (akkor még a fenti hír ismerete nélkül). A cikk az Iparjogvédelmi Szemle idei 3. számában jelent meg. A hírrel kapcsolatban lásd továbbá a New York Times írását.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.