Special 301 Report (2015)

A United States Trade Representative (USTR), mint az Egyesült Államok erre felhatalmazott  kormányügynöksége minden évben jelentést (Special 301 Report) ad ki május elseje környékén, a világ országaiban tapasztalható, szellemi tulajdon védelmét érintő problémákról.


A jelentés elsősorban – de nem kizárólag – jogi-szakmai alapokon nyugszik, hiszen az abban foglaltak alkalmasak lehetnek egy-egy ország vagy akár nagyobb régió szellemi tulajdonnal kapcsolatos stratégiájának és politikájának értékelésére egyaránt. Ennek megfelelően tehát nem kizárólag a szerzői joggal, hanem például iparjogvédelemmel összefüggő kérdéseket is tárgyal, illetve elemez.

Special 301Fontos információkat tartalmaz továbbá a szellemi tulajdon által érintett iparágak szereplői számára, mintegy iránymutatásként a potenciális befektetési lehetőségek tekintetében, mint az például a Sony-botrány kapcsán nyilvánosságra került WikiLeaks iratokból is kitűnik.


A Special 301 Report kapcsán egyébként széleskörű társadalmi egyeztetés zajlik az Egyesült Államokban, ahol meghallgatják a szellemi tulajdonvédelem terén elmarasztalt országok és a fontosabb szakmai és civil szervezetek képviselőit egyaránt. A meghallgatások nyilvánosak, sőt, még az elhangzottak leirata is elérhető. Ráadásul lényegében bárki elmondhatja a véleményét, mint ahogy erre például én is lehetőséget kaptam néhány hónappal ezelőtt.

Magyarország 2010-ig minden évben az elmarasztalt országok között szerepelt, általában a kiemelt megfigyelt országok névsorát “gazdagítva”. Azonban a listáról sokak számára váratlanul, 2010-ben lekerült hazánk és azóta sem került vissza rá, noha 2012-ben arra részben javaslatot tett a szakmát képviselő IIPA is, amiről Mezei Péter korábban már részletesen beszámolt. A fentiek alapján tehát a 2015. évi jelentés sem helyezte vissza Magyarországot a megfigyelt státuszú országok közé sem, és az a jövőben sem várható, aminek nem feltétlenül jogi-szakmai okai vannak.

Érdekesség egyébként a lista főszereplői, a megfigyelt és kiemelten megfigyelt országok kapcsán, hogy például Kanada és Görögország is a megfigyelt státuszú országok közé került, így tehát bátran kijelenthető, hogy ezek az országok (is) elmaradnak az ezek szerint fejlettebb szinten álló magyar szellemi tulajdon védelmi vívmányok mögött.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.