Árva mű jelentés az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala ígéretéhez híven közzétette az árva művekkel kapcsolatos szabályozási javaslatát.

Donald Stevens kollégának hála első kézből értesültem a jelentésről, amelyben – ugyancsak Donald hathatós közreműködésének köszönhetően – a magyar szerzői jogot az a megtiszteltetés érte, hogy a hazai árva mű szabályozás is alapos ismertetésre került. (Ráadásul – dogmatikailag és történetileg is jogosan – az EU-s szabályozást követően elsőként olvashatunk a magyar joganyagról.) Ettől eltekintve a jelentés értelemszerűen az Egyesült Államoknak kíván megoldást kínálni az árva mű problematikára. 

A dokumentum alapos elemzéssel járja körbe a múltat, a jelent, és kínál megoldást a jövőre nézve mind általában véve az árva művek kapcsán, mind a tömeges digitalizálási projekteket illetően. Sőt, komplett törvényjavaslatot is megfogalmaz, amely a jelentés “A” mellékletében olvasható. (Senki ne zavarodjon meg az alábbi szakaszszámokon, az amerikai törvények rendre így épülnek fel.) A tervezet legfontosabb passzusai közül kiemelkedik az árva művek felhasználásával megvalósítható felelősség alóli kivétel. A javaslat §514(b)(1)(A)(i)-(vi) pontjai szerint nem állapítható meg a felelőssége annak, aki lefolytat és dokumentál a jogosult megtalálását célzó jóhiszemű, előzetes, minősített kutatást (“perform and document qualifiying search in good faith”), a USCO-hoz a felhasználás megkezdése előtt bejelentéssel él, megfelelően utal a forrás eredetére (kvázi a névfeltüntetés jogát deklarálja a javaslat!), az USCO által meghatározott szimbólummal utal a mű árva jellegére, és az esetleges polgári eljárás keretében a megfelelő eljárásjogi szakaszban hivatkozik a fentiekre. Az §514(b)(1)(B) pont alapján a felelősség azonban beáll, ha a jogosult ismertté válását követően a felhasználó nem tesz lépéseket a megfelelő engedélyek beszerzése végett. Az §514(b)(2)(A)(ii)(I)-(II) pontok a gondos jogosult-kutatás minimumkövetelményeit határozzák meg, az alábbiak szerint:

“(I) requires, at a minimum— 
(aa) a search of the records of the Copyright Office that are available to the public through the Internet and relevant to identifying and locating copyright owners, provided there is sufficient identifying information on which to construct a search; (bb) a search of reasonably available sources of copyright authorship and ownership information and, where appropriate, licensor information;
(cc) use of appropriate technology tools, printed publications, and where reasonable, internal or external expert assistance; and (dd) use of appropriate databases, including databases that are available to the public through the Internet; and
(II) shall include any actions that are reasonable and appropriate under the facts relevant to the search, including actions based on facts known at the start of the search and facts uncovered during the search, and including a review, as appropriate, of Copyright Office records not available to the public through the Internet that are reasonably likely to be useful in identifying and locating the copyright owner.”

Az §514(c)(1)(A) pont alapján tehát az árva mű felhasználójával szemben indított eljárás eredményeként kártérítés nem állapítható meg, legfeljebb – végzés formájában – a mű felhasználásáért járó ésszerű díjazás (angolul: compensation) megfizetése rendelhető el. Az §514(c)(1)(B) pont azonban tovább tovább szűkíti ezt a kört, és a díjfizetésre köteles intézmények köréből kivonja a non-profit oktatási intézményeket, múzeumokat, könyvtárakat, archívumokat, a közmédiát, és bármely olyan intézményt, amely nem profitorientált, hanem elsősorban oktatási, vallási vagy karitatív célokból folytatta a felhasználást, és a jogosulttól érkező jelzést követően haladéktalanul felhagy a felhasználással. Ugyanakkor az §514(c)(2) alapján lehetőség nyílik előzetes intézkedések elrendelésére a polgári eljárásban minden további – pontosabban egyéb – jogsértés megelőzése céljából.
A fenti vázlat rövid, tömör összefoglalása az amerikai modellnek, ami – így első hallásra – a helyi sajátosságokra tekintettel sem mutat olyan jelentős eltérést az európai modelltől, még ha a hangsúlyok máshol is helyezkednek el (és az ördög a részletekben rejlik). Kísérjük együtt nyomon a javaslat sorsát!

A dokumentum ugyanakkor nem kizárólag az árva művekkel foglalkozik, hanem a tömeges digitalizálás problémakörével is. E téren – első pillantásra ismét úgy tűnik, európai hatásra és mintát követve – kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre épülő pilot-programot kívánnak bevezetni, amely elsősorban oktatási és kutatási célokra könnyítené meg a digitalizálást a kedvezményezetteknek. A konstrukcióból viszont automatikusan következik, hogy ez nem szabad felhasználás, hanem előzetesen megállapított feltételek mellett kerülne sor a többszörözésekre. Nagyon helyes. A kiterjesztett hatály is hasznos – amerikai oldalról. Remélhetőleg elszámolásokra is sor fog majd kerülni, és az érintett európai jogosultak is a pénzükhöz jutnak majd. Kíváncsi vagyok ennek a tervezetnek a sorsára is.

E vonatkozásban lásd még Rike Maier vendégposztját az 1709Blogon.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.