Jogerősen lezárult a Bass kontra Schobert per

Emlékszünk még? 2014 februárjában írtam arról, hogy peres eljárást indítottak Bass Tibor örökösei Schobert Norbert (és az RTL-Klub) ellen amiatt, hogy a fitneszguru valótlanul állította, hogy a “Rákosi a búzamezőn” című fotót az ő édesapja készítette. A felperesek állítása szerint ugyanis azt nem Bauer Sándor, hanem az akkor (1947-ben) Rákosi hivatalos fotósának számító Bass jegyzi. Nemrég megszületett a jogerős ítélet, ami az örökösöknek kedvez.

Rákosi a búzamezőn
Forrás: MEK

Az örökösök megtisztelő bizalmának köszönhetően rendelkezésemre áll a jogerős ítélet másolata. Ígéretemhez híven ezt csakis a megfelelő adatvédelmi előírásoknak megfelelően foglalom össze röviden és tömören. A tényállást korábban már ismertettem, ám annyi e helyütt is említést érdemel, hogy a jogsértés abban merült ki, hogy az alperes Schobert Norbert, illetve testvére az RTL-Klub különböző adásaiban bemutatott riportfilmben azt állították, hogy a Rákosiról készült fotót az édesapjuk készítette. A felperesek azt igyekeztek bizonyítani, hogy ez valótlan állítás volt, mivel az érintett személy csak világosítóként dolgozott a felperesek édesapja mellett, a fotó publikált változatán Bass Tibor neve szerepelt, több más nyilvántartásban szereplő másolat mellett is Bassot tüntették fel a kép készítőjeként, aki egyébként is Rákosi hivatalos fotósa volt (tehát csak úgy bárkinek a korábbi vezető nem engedte magát fényképezni). Az alperesek magatartása miatt a felperesek a szerzői minőség elismeréséhez fűződő személyhez fűződő jog megsértésére hivatkozással kértek jóvátételt az alperesektől.

A döntéssel szemben benyújtott fellebbezés alapján a fellebbviteli fórum megállapította, hogy az elsőfokú ítélet helyesen egyéni, eredeti műnek találta a fotót (köszönhetően a korra jellemző beállításnak és üzenetnek). Ugyancsak megerősítést nyert a felperesek aktív legitimációja, vagyis jogukban állt a fényképész leszármazóiként/jogutódjaiként a személyhez fűződő jogot a védelmi idő keretein belül érvényesíteni. Alaptalan volt az az alperesi érv is, miszerint a fotó jogosultja az MTVA, hiszen a személyhez fűződő jogok sosem szállhatnak át másra, még a munkáltatóra sem. A másodfokú ítélet ugyancsak rögzíti, hogy bár a fotó elkészítésekor még az 1921-es Szjt. volt hatályban, amely a fényképeket csak 15 éves védelmi idő mellett védte, a jelenleg hatályos Szjt. teljeskörű szerzői jogi védelmet ad az ilyen művek vonatkozásában is. S mivel Bass Tibor 1973-ban hunyt el, a fenti fotó 2043 végéig jogvédelmet élvez. Ugyancsak kiemelkedő, hogy a bíróság szerint a szerzőség vélelmét, amelyet az Szjt. felállít, s amely alapján – a rendelkezésre álló tények értelmében – Bass Tibort kell a fotó alkotójának tekinteni, az alperesnek kellett volna megdöntenie. Az ítélet szerint ez a kísérlet nem járt sikerrel.

Mindezek alapján a fellebbviteli bíróság csekély pontosítás mellett helybenhagyta az elsőfokú ítéletet – megítélésem szerint teljesen helyesen, ezért sem kapott komolyabb kritikát fentebb a döntés. Ami módosításra került, az kifejezetten a jóvátétel tekintetében előírtakra vonatkozik, mondhatni az RTL-Klub “olcsóbban” megúszta. Elegendő volt egyszer beolvasni az ítélet rendelkező részét. (A linkelt oldalon a 35. másodperctól várjuk a bejelentést.)

Ami egyelőre furcsának, sőt helytelennek tűnik, hogy miközben a bíróság az alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől, az RTL-Klub érintett műsorai (XXI. század, Reggeli, Fókusz) továbbra is elérhetőek az interneten keresztül. Ez a tény felveti az ítéletben foglaltak érvényesítésének elmaradását. (Függetlenül attól, hogy esetleg egy műsorblokk nem csak a kifogásolt riportot tartalmazza.)

A fejleményekkel kapcsolatban lásd a Velvet írását, illetve Völgyi Attila fotóriporter elemzését.

Update #1: köszönet Bass Katalinnak és Gábornak a kommentek keretében megosztott értékes véleményekért!

Kommentek:

komment

5 gondolat “Jogerősen lezárult a Bass kontra Schobert per”

  1. Kati Bass says:

    Köszönöm az ítélet korrekt ismertetését!

    Csak pár pontosítást tennék hozzá:
    • Bauer Sándor és nem Ferenc volt a neve, S.N apjának. A tévedés onnan eredhet, hogy S.N. második keresztneve Ferenc.
    • Mi, Bass Tibor jogutódjai soha nem kértünk senkitől a kép felhasználásakor jogdíjat. Ez a per sem erről szólt. A 2043-as év végéig fennálló jogvédelem elsősorban a jogdíjra és a felhasználhatóságra vonatkozik. Tudomásom szerint az Szjt. a védelmi idő lejárta után is előírja a szerzőség feltüntetését (amennyiben az ismert).
    Vagyis 2043-után is kötelezően fel kell tüntetni a fotós nevét a képei felhasználásakor. Így a védelmi idő lejárta után sem állíthatja bárki, hogy ő maga, vagy bármely felmenője készített egy ismert, vagy kevésbé ismert képet.

  2. Gábor Bass says:

    Még egy kiegészítés a cikkhez: Bauer Sándor soha nem volt világosító Bass Tibor mellett, aminek egyetlen oka volt, hogy annak idején a riporter egyedül ment fotóriportot készíteni. Nem volt még mellette világosító. Mellesleg Bauer Sándorral soha nem ment riportot készíteni Bass Tibor. Ez az egész az RTL Klub ügyvédjének az okoskodásából kerülhetett a bíró szájába. Ma már tudjuk, hogy az egész, ahogy a riportokban szereplő összes kép más fotós, tehát nem Norbi apjának, a felvétele. Magyarul: az egész hazugság volt.

  3. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Bass Katalin,

    köszönöm az észrevételeket, elnézést a hibáért, már javítottam is. A második pontban foglaltak teljesen jogosak, a névfeltüntetés joga 2043-at követően is tökéletesen érvényesíthető lesz.

    Üdvözlettel,
    MP

  4. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Bass úr, köszönöm ezt az értékes információt.
    Üdvözlettel,
    MP

  5. Gábor Bass says:

    Én meg köszönöm az észrevételét az RTL Klub eljárásával kapcsolatban, még akkor is, ha ez őket egyáltalán nem érdekli. Hozzáállásuk jelzi azt, hogy számukra mennyire fontos a nagyérdemű hiteles tájékoztatása. Kotroczó Róbert úr elég világosan megírta nekem, miután elküldtem a bizonyítékaimat, sőt megírtam neki, hogy a többi kép is kamú. hogy maguktól soha nem fogják ezt a dolgot helyreigazítani, döntsön a bíróság. Nagyon bíztak a bíróság "bölcs és részrehajlás nélküli" döntésében. Így is történt, bár az én igazságérzetem 3 beolvasásra számított, hiszen 3 műsorban hangzottak el a hazugságok, más-más szövegkörnyezetben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.