Friss, ropogós év eleji hírek

Miért ne indítsunk idén is egy olyan poszttal, amely felsorol néhány friss, ropogós változást, melyek hasznos adalékai lehetnek 2015 szerzői jogának. Lesz itt közkincs, üreshordozó díj, joghatósági kérdés és a szerzői jogra is kihatással bíró új adójogi szabályozás is.

Radnóti Miklós
(Forrás: Híres Magyarok)
Minden év január 1-e bátran nevezhető a közkincs napjának. A jelenlegi (magyar, európai uniós, de még amerikai) szerzői jogi szabályok alapján ugyanis valamennyi olyan mű, amelynek szerzője 1944-ben hunyt el, január 1-ével “közkincsbe” kerül, vagyis engedély nélkül felhasználható. (Egyes országokban ez a felhasználás kifejezetten csak a vagyoni jogokat érintheti, vagyis nem lehet a szerző személyhez fűződő jogaival ellentétes módon hozzányúlni egy vershez, festményhez stb.) A hazai nevek legnagyobbika kétség kívül a zseniális Radnóti Miklós. Az igazán értelmetlen halált halt költő művei mellett az Orientexpress gyűjtése szerint olyan további szerzők alkotásai is elvesztik a szerzői jogvédelmet, mint Balogh Rudolf fotográfus, Dési Huber István festőművész és grafikus, Horvay János szobrász, Róth Miksa üveg- és mozaikfestő, valamint Szomory Dezső író és drámaíró. 

Edvard Munch: Sikoly
A nagyvilágból természetesen számtalan további név hozható (lásd a Wikipédia és a Duke egyetem listáit). Kiemelkedik közülük a világhírű Antoine de Saint-Exupéry, akinek A kis herceg című könyve a világ egyik legismertebb mesekönyve (amely csöppet sem csak gyermekeknek szól). A képzőművészetből legalább ekkora nevek hozhatók példaként: Kandinszkij, Munch, Klimt, Mondrian. A Duke listáján Ian Fleming író is szerepel, aki a James Bond történetekkel írta be magát a történelembe.

Grad-Gyenge Anikó kolléganőmnek és Polyák Gábor kollégámnak köszönhetően ráadásul íme egy zseniális kis weboldal. A Europeana uniós digitális könyvtár domainjéről elérhető “közkincs kalkulátor” segítségével megtudhatjuk, hogy a 28 uniós tagállam szerzői joga szerint a különböző művek és teljesítmények vajon közkincsbe kerültek-e már.

Az idei évben tovább folytatódik az a tendencia, amelyet az Artisjus már a 2014-es jogdíjak/díjak meghatározásakor megkezdett: nevezetesen köszönhetően a díjfizetés körébe bevont új hordozóknak (pl. tabletek) az egyes hordozókra nézve kivetett díjak összege csökken. Hasonlóképp csökken az idei évtől a nyilvános előadás után fizetendő díjak összege. A témakört érintő könnyed híradást például a HWSH oldalán találhatunk, a díjszabásokat pedig az igazán érdeklődők az Artisjus honlapjáról érhetik el.

2015. január 10-ei hatállyal új európai uniós jogforrást fogunk alkalmazni a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó joghatóság, illetve az ítéletek elismerése és végrehajtása tárgyában. A hagyományosan csak “Brüsszel I. rendeletként” ismert joganyagot az Európai Parlament és a Tanács átdolgozta, és 1215/2012-es szám alatt újra publikálta. Az irányadó szakaszok számai nem változtak.

Az Európai Unió Bíróságának 2015-ben várt legfontosabb előzetes döntéseit pedig az IPKitten szedte egy csokorba.

Arról pedig, hogy az unió új adójogi szabályozása milyen hatást gyakorol a szezrői jog világára, Gyömbér Béla kolléga egy teljes önálló bejegyzésben írt.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.