Minden év január 1-e bátran nevezhető a közkincs napjának. A jelenlegi (magyar, európai uniós, de még amerikai) szerzői jogi szabályok alapján ugyanis valamennyi olyan mű, amelynek szerzője 1944-ben hunyt el, január 1-ével „közkincsbe” kerül, vagyis engedély nélkül felhasználható. (Egyes országokban ez a felhasználás kifejezetten csak a vagyoni jogokat érintheti, vagyis nem lehet a szerző személyhez fűződő jogaival ellentétes módon hozzányúlni egy vershez, festményhez stb.) A hazai nevek legnagyobbika kétség kívül a zseniális Radnóti Miklós. Az igazán értelmetlen halált halt költő művei mellett az Orientexpress gyűjtése szerint olyan további szerzők alkotásai is elvesztik a szerzői jogvédelmet, mint Balogh Rudolf fotográfus, Dési Huber István festőművész és grafikus, Horvay János szobrász, Róth Miksa üveg- és mozaikfestő, valamint Szomory Dezső író és drámaíró. 

A nagyvilágból természetesen számtalan további név hozható (lásd a Wikipédia és a Duke egyetem listáit). Kiemelkedik közülük a világhírű Antoine de Saint-Exupéry, akinek A kis herceg című könyve a világ egyik legismertebb mesekönyve (amely csöppet sem csak gyermekeknek szól). A képzőművészetből legalább ekkora nevek hozhatók példaként: Kandinszkij, Munch, Klimt, Mondrian. A Duke listáján Ian Fleming író is szerepel, aki a James Bond történetekkel írta be magát a történelembe.

Grad-Gyenge Anikó kolléganőmnek és Polyák Gábor kollégámnak köszönhetően ráadásul íme egy zseniális kis weboldal. A Europeana uniós digitális könyvtár domainjéről elérhető „közkincs kalkulátor” segítségével megtudhatjuk, hogy a 28 uniós tagállam szerzői joga szerint a különböző művek és teljesítmények vajon közkincsbe kerültek-e már.

Az idei évben tovább folytatódik az a tendencia, amelyet az Artisjus már a 2014-es jogdíjak/díjak meghatározásakor megkezdett: nevezetesen köszönhetően a díjfizetés körébe bevont új hordozóknak (pl. tabletek) az egyes hordozókra nézve kivetett díjak összege csökken. Hasonlóképp csökken az idei évtől a nyilvános előadás után fizetendő díjak összege. A témakört érintő könnyed híradást például a HWSH oldalán találhatunk, a díjszabásokat pedig az igazán érdeklődők az Artisjus honlapjáról érhetik el.

2015. január 10-ei hatállyal új európai uniós jogforrást fogunk alkalmazni a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó joghatóság, illetve az ítéletek elismerése és végrehajtása tárgyában. A hagyományosan csak „Brüsszel I. rendeletként” ismert joganyagot az Európai Parlament és a Tanács átdolgozta, és 1215/2012-es szám alatt újra publikálta. Az irányadó szakaszok számai nem változtak.

Az Európai Unió Bíróságának 2015-ben várt legfontosabb előzetes döntéseit pedig az IPKitten szedte egy csokorba.

Arról pedig, hogy az unió új adójogi szabályozása milyen hatást gyakorol a szezrői jog világára, Gyömbér Béla kolléga egy teljes önálló bejegyzésben írt.