A blog éve – 2014 legfontosabb eseményei (2. rész)

A 2014-es év első felét áttekintő összegzést kövesse a második félév legfontosabb szerzői jogi eseményeinek a vázlatos bemutatása.

Július – A nyár nem hozott uborkaszezont az Európai Unió Bíróságán, és ez a blog posztjaiból is kiválóan kitűnik. Júliusban Hajdú Dóri ismertette a főtanácsnoki indítványt a Copydan ügyben, ami az üreshordozó díjak dániai gyakorlatának helytállóságát vizsgálta; én pedig bemutattam egy vicces előzetes döntést a Meltwater ügyben, amelyben komolyan az merült fel, hogy a böngészés szerzői jogsértő magatartás lenne. Ugyancsak júliusban írtunk arról, hogy a jogkimerülés tételének az alkalmazhatósága egy új fronton merült fel: a használt e-könyvek és hangoskönyvek viszonteladása kapcsán. Nagyon izgalmas kérdés, és minden jel szerint a holland Tom Kabinet ügy is az EUB előtt fog kikötni. Végül még egy fontos uniós hír erre a hónapra: a Bizottság új Fehér Könyvének a tervezete júliusban elérhetővé vált. Az új Bizottság összeállása okán is e téma egyelőre jegelve van, de minden bizonnyal lesz még folytatása.

Augusztus – Méltánytalan volna, ha a magyar hírek sose kerülnének előtérbe. Augusztus hónap kapcsán ezért is szolgál nagy örömömre, hogy egy jelentős büntető elvi határozatot mutathattam be, amely többek között a fájlcserélés büntetőjogi megítélése kapcsán is fogódzót nyújthat a gyakorló jogászok és a kutatók számára. Ennek ellenére a nyárutó legfontosabb híre a “makákó szelfi” témaköréhez kapcsolódott. Ez egyrészt megunhatatlan, másrészt elméleti és gyakorlati szempontból is kiváló kérdés. Nem meglepő, hogy azóta tananyag nálunk Szegeden. Végül még két apróság: a szerzői jogi reformokról – legyen az hazai vagy külföldi – rendre szeretek beszámolni. Augusztusra két ilyen bejegyzés jutott. Az egyik rendkívül aktuális, Anglia ugyanis sok éve folyamatos konzultáció mellett (Gowers jelentés, Hargreaves jelentés és a kapcsolódó elemzések) előkészített egy jelentős reformcsomagot. A másik bejegyzés egy cikkajánló lett, ami az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalát vezető Maria Pallante egy előadásáról készült tanulmányt mutatta be. A cikk címe mindent elárul: “The Next Great Copyright Act“.


Szeptember – Az ősz is egy fontos uniós bírósági döntéssel kezdődött. A luxembourgi fórum kihirdette ítéletét a Deckmyn ügyben, amely a paródia uniós szerzői jogi értelmezését járta körbe. A téma annyira felcsigázott, hogy azóta egy finn kollégával előkészítettünk egy tanulmányt, amely reményeink szerint egy nívós európai szaklapban fog megjelenni. Gyömbér Béla kollégám szeptemberben egy gyakorlatias nézőpontot követő, az Artisjus munkáját kívülállóként bemutató bejegyzéssel jelentkezett. Szeptemberben került sor az Apáthy-díj mellett (mely kizárólag a szerzői jogra fókuszál) hazánk másik szellemi tulajdonvédelmi szakdolgozatíró pályázatának az eredményhirdetésére. Az Ujvári János diploma-díj pályázaton legnagyobb örömünkre egy szegedi fiatal jogász, Gyémánt András is sikert (2. helyezést) ért el szerzői jogi munkájával.

Védett-e Tom és Jerry karaktere?
Október – Október hónapban is dúskálhattunk a jogesetelemzésekben. Ilyen volt a képmások és jellegzetes karakterek szerzői jogvédelmének az amerikai gyakorlatát vizsgáló Warner v. X One X ügy bemutatása, egy korai (2008-as) amerikai döntés a felhő alapú szolgáltatásokról (Cartoon Network v. CBS), egy nyári elmaradás pótlása a jogerőssé váló HathiTrust könyvdigitalizálási ügyben, vagy a könyvtárak digitális többszörözésével kapcsolatos német gyakorlatot elemző EUB ítélet (TU Darmstadt). (Voltak ott mások is, de azok rendre régebbi esetek visszapillantásszerű bemutatását célozták.) A hónap végén ezen felül hatályba lépett az új árva műves szabályozás Magyarországon. Természetesen a sor végére hagytam az október vitathatatlanul legbolondabb ötletét. A magyar kormány új “internetadó” bevezetését fontolgatta, amelyről végül a jelentős (mi több: heves) állampolgári – ellentétes tartalmú – véleménynyilvánítás okán állt el a kormányzat. A blogunk az elsők között elemezte a témakört, Kőhidi Ákos tollából. Nemzeti konzultációval folytatódik az ügy – én is fogom hallatni a hangomat.

November – A hónap egyik legfontosabb bírósági fejleményének az EUB BestWater ügyben hozott végzése tekinthető, amely – a Svensson ügyben vizsgált hiperlinkekhez hasonlóan – megállapította a beágyazás technikájának jogszerűségét. (Nem vagyok mindenben elégedett ezzel a végzéssel, cikket is írok róla, jövőre kerül egy folyóirathoz.) November végén derült ki, hogy a blogunk ezúttal is befért a Goldenblog verseny keretében a zsűri Top10-be (ismét tizedik helyezést értünk el) Business kategóriában. Számunkra ez óriási siker.

Díjazott és konzulense
(Fotó: Tary Katalin)

December – Az év utolsó hónapja akár lehetne levezetés is, de nálunk sosem az. Gyömbér Béla kolléga két részes évzáró minisorozatot publikált a 2014-es hazai bírósági joggyakorlatról, már ami a szerzői jogot illeti. (Első rész itt, második rész itt.) Hasonlóképp bemutatásra került két – még szeptemberben megszületett – főtanácsnoki indítvány. Az Art & Allposters ügy a jogkimerülés, a Hejduk ügy az internetes felhasználások esetére alkalmazandó joghatósági előírások alkalmazásával függ össze. Hasonlóképp hírt adtunk egy új, izgalmas, ráadásul magyar vonatkozású sampling-perről. Ebben Juhász Miczura Mónika (Mitsou) perelte be Beyoncét, Jay-Z-t és Timbalandet egy kilencvenes évekbeli hangfelvételből történő hangmintázás miatt. Végül egy sikerhírrel zárjuk az évet: átadták az Apáthy-díjakat is, és a mellékelt fotón is látható Gyémánt András tanítvány/kolléga második helyezést ért el a dolgozatával. Gratula neki még egyszer!

Aki a nemzetközi szerzői jog világából akar kiváló, érdekes összefoglalókat olvasni a 2014-es évről, az látogasson el például az IPKat blogra vagy a The 1709 Blogra.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.