Digitális forradalom? Internetadó!

A digitális forradalom alatt a távközlési eszközök és kapcsolódó szolgáltatások dinamikus fejlődését, ezzel párhuzamosan a technológia és a szolgáltatások árának/díjának csökkenését értjük. A Kormány T/1705. számú törvényjavaslata miatt kialakult helyzet azonban finoman szólva árnyalja, – az idevágó fórumokat olvasva pedig – egyenesen feje tetejére állítja a fogalmat.

internetadóA törvényjavaslat vonatkozó szakasza (150. §) szerint 150 forint/gigabyte lesz a megfizetendő adó. A jelenlegi szövegtervezet szerint szolgáltatástípustól, tartalomtípustól, minden egyéb minősítő tényezőtől függetlenül. “Az adó alapja internet-szolgáltatás esetén az előfizető vagy a felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom.” (149. §) Az adófizetésre kötelezett személy a szolgáltató lenne, azonban a gazdaság (nem nehezen jósolható és nem példátlan) reflexei szerint a szolgáltatások árába beépülne a fenti adóösszeg, vagy legalábbis annak egy része. Ennek egyenes következménye lenne a korlátlan internetszolgáltatások megszűnése és a forgalomarányos díjfizetés.
 
A legális és illegális fájlcsere (utóbbi jogalkotási szempontból nyilván nem lehet ellenérv egy adóvitában), az online tartalomszolgáltatás egésze (pl. Youtube, Spotify, Deezer, stb.), a felhőalapú szolgáltatások egésze (pl. Google Drive, iCloud, stb.), az internetalapú telefonszolgáltatások (pl. Viber, Skype, stb.) mind olyan adatmennyiséget generálnak, amelyek felhasználói szokásoktól függően tetemesen emelnék a szolgáltatás díját. A web2 világában egy ilyen lépés tulajdonképpen digitális kőkorszakkal “kecsegtet” és az internet működési logikájával és fejlődési tendenciájával is ellentétes. (Persze nem elhanyagolhatóak még a szoftverfrissítések, a céges webes megoldások, amik tulajdonképpen a felhasználás és a munkavégzés minimális szintjét biztosítják.)
 
Az Index által is hivatkozott Budapest Internet Exchange (BIX) statisztikája szerint nagyjából másodperenként 10 gigabájt az adatforgalom (hangsúlyozva, hogy “ez nem a teljes magyar internetes adatforgalom, de nem is csak a lakosságé”). Azt hiszem nem túlzó becslés: nem szükséges heavy usernek lenni ahhoz, hogy a 15-35 éves korosztályban 30-50 giga adatforgalmat generáljon valaki havonta.
 
A blog témája szempontjából talán elsődleges következmény a (legális és illegális) fájlmegosztás visszaszorulása lenne. Az állam tulajdonképpen úgy oldaná meg a problémát, hogy nem ez a célja. Az adó bevezetésének oka egyáltalán nem a szerzői jogi jogsértések visszaszorítása, ilyen formában nem is lehetne ez, holott a szolgáltatókat terhelő adó ötlete a jogdíjakkal összefüggésben már uniós szinten is felvetődött:
 
“a szélessávúinternet-szolgáltatókat, amelyek a bizonyos esetekben lehetséges illegális felhasználásra építve fejlesztették ki hálózataikat, viszonylag alacsony, de a magánszemélyek közötti forgalommal arányos mértékben meg kellene adóztatni, hogy ezek is hozzájáruljanak a szerzői jogdíjakat gyűjtő szervezetek bevételeihez és az új tartalmak támogatásához; ugyanakkor az államok a beszedéshez és a szétosztáshoz kapcsolódó költségeken túlmenően a szóban forgó adókat sem egészében, sem részben nem fordíthatják saját céljaikra.” (Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye. 2009/C 77/16.)
 
Hangsúlyozandó azonban, hogy a vélemény a szerzői jog által védett tartalmak forgalmához kapcsolódó, arra tekintettel kivetett adók felhasználásával összefüggésben fogalmaz meg az adó felhasználására vonatkozó korlátot. Nyitott kérdés azonban, hogy az “Open Internet” uniós elvével mennyire harmonizálna egy ilyen, bizonyos tartalmak elérését gazdasági oldalról nagyban korlátozó adó?
 
Visszatérve a törvényjavaslatra, a részletes indokolásban mindössze ennyit találhatunk:
 
“A Javaslat – figyelemmel az internetes kommunikáció fokozódó térnyerésére a hagyományos telefonos kommunikációhoz képest – kiterjeszti a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (jelenleg a telefonbeszélgetésre és az SMS küldésre vonatkozó) hatályát az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására azzal, hogy a távközlési szolgáltatás fogalmi körébe vonja a Magyarországon lévő hírközlési hálózaton nyújtott, elektronikus hírközlési törvény szerinti internet-hozzáférés szolgáltatást.”
 
Nem csoda, hogy az egyik legnagyobb fájlmegosztó oldalnak számító (és több mint félmillió felhasználóval bíró) nCore facebook oldala izzik a kommentektől (a szalonképesség megőrzése érdekében még véletlenül sem idézném őket).
 
Mindez 2014-ben… Emlékeztetőül egy éve az Európai Bizottság sajtóközleményében hangsúlyozta a műholdas, határokon átnyúló internetszolgáltatás fontosságát, a kontraszt kedvéért ebből is idéznék:
“A holnap digitális szolgáltatásai – legyen szó akár a hibrid televíziózásról, a számítási felhőről vagy az elektronikus egészségügyről – egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a gyors, hatékony szélessávú internetkapcsolatokra. E kapcsolatok ezért egyre fontosabbá válnak gazdaságunkban – becslések szerint a szélessávú lefedettség 10 százalékos növekedése 1-1,5%-kal növeli a GDP-t. Az európai digitális menetrend célkitűzései között szerepel, hogy minden európai e-polgárrá váljon és hogy biztosítsuk Európa versenyképességét a 21. században. E célkitűzés megvalósításához elengedhetetlen a gyors kapcsolat és az európai digitális menetrend szélessávra vonatkozó céljainak elérése:
  • mindenki számára elérhető alapszintű szélessávú internetkapcsolat 2013-ig;
  • mindenki számára elérhető új generációs hálózatok (NGN) (30 Mbps vagy gyorsabb) 2020-ig;
  • a háztartások 50%-ának legyen 100 Mbps vagy nagyobb sebességű előfizetése.”
Jó hír tehát, hogy nagyon gyorsan netezhetünk majd, nagyon keveset.
 
Update #1: Az Ncore már reagált a hírekre. Az oldalon a fájlméret helyett új oszlop jelent meg “ADÓ” néven. 

Update #2: A törvényszöveg értelmezése kapcsán is polémia alakult ki, egyesek szerint (mivel nem keletkezik a torvénnyel új adónem, hanem a régi hatályát terjeszti ki a jogalkotó) a korábbi adómérték maximuma (magánszemélyek esetén 700 forint) az “internetadóra” is mérvadónak tekintendő. A törvényjavaslat szövege ennek mindenesetre ellentmond, ugyanis a Tktv. 5. § (2) a hívások és üzenetek utáni adóról rendelkezik, továbbá a két adóalap különtartása az 5. § (3) bekezdésében jól tetten érhető.

Update #3: A sajtóban közben szivárognak a hírek a 700-1000 forint körüli maximumról (magánszemélyek esetén). A probléma probléma marad az adó mértékétől függetlenül…Vagyis az adótárgy megválasztása szembemegy az internet szabadabb elérésének, elterjedésének igényével és hazai és uniós szinten is deklarált céljával.


8 thoughts on “Digitális forradalom? Internetadó!”

  1. Gyömbér Béla says:

    Milyen remek ötlet, így már nemhogy jogsértő tartalmakat nem osztanak meg majd az emberek, hanem semmit se. Vissza a digitális kőkorszakba… Majd nem azzal fog valaki felvágni, hogy FullHD-ben nézett meg egy klippet Youtube-on a mobilján, hanem, hogy milyen jó tömörített tartalmat sikerült találnia, 8bites hanggal meg 320×240 felbontással.

    Már várom továbbá a közbeszerzéseket olyan tanácsadási szerződések előkészítésének tanácsadásának a felmérésének az előkészítő tanulmányához, ami új, magyar szabványú, rovásíráson alapuló hálózat (HUNNET) tervezésének az előkészítéséről fog szólni, energiacellával meghajtott tömörítést fog használni, és ami végül le lesz választva az imperialista nyugati dekadens Internetről. Lesz kompatibilis API viszont az iráni, a kínai és az észak-koreai tűzfalakhoz, és az adót .hu domainek elérésekor nem kell megfizetni majd.

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Tegnap izzottak a vonalak, sokat egyeztettünk Ákossal, aki nagyon lelkesen posztolta fenti véleményét. Én mára ígértem a gondolataimat, amelyek alapvetően két nagy részre bonthatók.

    Először is én nem látom ezt igazán szerzői jogi kérdésnek, így abban sem vagyok teljesen biztos, hogy a fő célkitűzés a fájlcserélés visszaszorítása lenne. Jó esetben ez egy olyan velejárója lenne az új adónemnek, amely valóban csökkentene valamit az illegális magatartások egyébként elég jelentős mennyiségén. Rossz esetben a jogalkotó nem gondolt végig olyan kérdéseket, hogy megállja-e a helyét egy olyan rendszer, amelyben adatforgalom után adót, üreshordozók árába építve pedig további díjat fizetnek a felhasználók a többszörözések után.

    Ennél én sokkal fontosabbnak látom azt a dimenziót, amelyre Ákos is hangzatos, és igenis helytálló uniós politikai nyilatkozatok formájában utalt. Nevezetesen arra, hogy a digitális társadalom továbbépítése kellene, hogy a cél legyen, a szélessáv pedig nem mese, nem a Walt Disney terméke, hanem a reality, pontosabban ez kellene, hogy a reality legyen. Az új adó mindennel szembe megy, amit eddig az internet negyed évszázados megjelenésével elértek a különböző társadalmak. E téren Béla "digitális kőkorszak" képzettársítása kiválóan leírja a lényeget. Mivel a jogszabály az adatforgalomról, és nem a letöltésről beszél, logikus, hogy a feltöltés is ide sorolható. Más: a jogszabály tervezetéből egyelőre nem világos nekem, Ákos bejegyzése viszont utal erre, hogy itt azért különböző protokollokat használunk egyszerre, és bár messze nem generál annyi forgalmat az e-mailezés, azért elég gyakori, hogy mellékleteket küldünk egymásnak. Ha az internetadó miatt majd a munkáltató azt mondja, egy e-mail nem 10MB, csak 1MB terjedelmű lehet majd, akkor az a GDP-re közvetlen hatást fog gyakorolni. (Még ha ez viccesen is hat.)

    Szerencsére annyira értem a humort, hogy Béla zseniális HUNNET-es példájától csak a hasamat fogjam, mármint a röhögéstől. Mert azért ez a "szép új világ" még nem jön el. (Ha már Ákos lehagyta a tervezett Huxley idézetet, én megemlékezek róla.)

    Mindent egybevetve az internetadó – legyen felső határa vagy sem – egyszerűen a gazdasági realitásokkal fut szembe, a magyar versenyképességet az egyik legfontosabb gazdasági szektorban gyakorlatilag megsemmisíti, és pitiáner bevételeket generál a kieső adóbevételek okán. (Komolyan gondolja bárki is, hogy a bevezetett összegeket a gazdasági társaságok nem a munkabéreken és a fejlesztések visszafogásán fogják megspórolni?)

    Nincs más: ezt a törvényjavaslatot nagyon át kell gondolni. A parlamenti szavazógombokra a politikusok csak úgy tehetnék rá az ujjukat, ha észérveket hallanak, nem csak az Ákos által is jelzett, nevetségesen egyszerű indokolásszöveget. Félek, e téren naiv vagyok…

  3. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ákos Update2-je kapcsán még egy észrevételem van: nem értelmezési kérdés önmagában a felső határa az internetadónak, hanem szimplán szimptómája, hogy a tervezetet megint alapos átgondolás nélkül dolgozták ki. Mert ad 1) vagy tudták, hogy brutális lesz, de megijedtek a társadalmi reakcióktól; ad 2) nem ismerték a valós számokat, és ezért nem értették meg, mennyi pénzért mit kockáztatnak.

  4. Dr. Kőhidi Ákos, PhD. says:

    1) A félreértések elkerülése végett: szerintem sem a fájlcsere visszaszorítása a cél, ez mindössze következmény lenne. "Az adó bevezetésének oka egyáltalán nem a szerzői jogi jogsértések visszaszorítása, ilyen formában nem is lehetne ez, holott a szolgáltatókat terhelő adó ötlete a jogdíjakkal összefüggésben már uniós szinten is felvetődött"

    2) Szerintem sem értelmezési kérdés, de az tény, hogy egyesek "jóhiszeműen" félreértelmezik, kitágítják a maximum alkalmazási körét.

    3) Szerintem még ma bejelentenek egy tényleges felső határt, ami a felvetett kérdéseket/problémákat nem válaszolja meg, de a népharagot megállítja.

    Ja és még egy apróság, a "digitális kőkorszak" kifejezés Béla előtt már magában a postban is megjelenik…whatever.:)

  5. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Holy izé… Akkor a reggeli álmosság már megint győzött. Bocs, az elsőt benéztem, a másodikban egyetértünk, a harmadik: hát, szerintem a népharag maradni fog, legfeljebb enyhül egy kicsit. A digitális kőkorszakért elnézést, tényleg te írtad.

  6. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Az IVSZ is közzétette hivatalos közleményét: https://www.facebook.com/ivsz.hu/posts/971008402916327?fref=nf

    Egyetértek!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.