EP választások és szerzői jog
Miért mondom ezt? Elsődlegesen azért, mert a képviselők öt évig fognak az Európai Parlament padsoraiban ülni, és ez rengeteg idő. Ennyi idő alatt valószínűleg már keresztül lehet majd vinni azokat a szerzői jogi reformokat, amelyeket a leköszönő Bizottság csak felvetett az elmúlt egy-két évben. E reformok kifejezetten érinthetik az InfoSoc- és a Jogérvényesítési irányelvet. Talán lesz valami abból is, hogy a könyvtárak a kulturális örökség megőrzése és digitális környezetben még hatékonyabb hozzáférhetővé tétele érdekében további kedvezményeket kapjanak (bár ezt jelenleg erősen kétlem). Felmerült, mint ötlet, de valószínűleg nem valósul meg az egységes uniós szerzői jogi kódex. Az elkövetkezendő öt évben bizonyosan megszületik a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Együttműködés az Egyesült Államok és az EU között, amely – egyes vélemények szerint – az ACTA szellemiségét hozza majd vissza. S mint emlékezhetünk, az ACTA-t épp az EP szavazta le még 2012-ben. Ezek mind-mind fajsúlyos kérdések, amelyekben a parlamenti képviselőknek fontos szavuk lehet.
Ehhez képest tény, hogy a szerzői jogot a programjuk szintjén olyan pártok/csoportosulások érintik, akik azzal nem hogy nem értenek egyet, de kifejezetten annak felszámolása mellett foglalnak állást. A TorrentFreak egy május eleji írásban összeszedte, mely országokban indulnak a minimálisnál nagyobb eséllyel Kalózpártok a nemzeti választásokon. Ezek: Svédország, Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország, Lengyelország, Hollandia, Csehország, Görögország, Ausztria, Finnország, Horvátország, Szlovénia, Luxemburg, Észtország, Olaszország (itt csak „tanácsadói” státuszban). Meg kell vallanom, nem ismerem valamennyi nemzeti kalózpártot, de nagyon valószínű, hogy csak némelyik országból jutnak majd be „kalózok” az EP-be (én leginkább a német, a spanyol, a finn és talán a jelenleg is két EP képviselővel rendelkező, de a népszerűségéből egyértelműen vesztő svéd pártra tippelek).
Magyarország lemaradt a fenti listáról, mivel a hazai kalózpárt a kezdeti lendület ellenére hamar kipukkadt, már az országos választásokon sem mérette meg magát. Ez nem azt jelenti, hogy ne lenne olyan párt, amelyiknek volna véleménye szerzői jogot is érintő kérdésekben. A magát zöld pártként hirdető, az internetes szabadságjogok mellett eddig is kiálló LMP nemrég azt találta mondani, hogy az EP-n keresztül el kell érni a fájlcserélés legalizálását. Elég kellemetlen, ha a párt a szabadságjogok szlogenje mögé bújtatva veszi elő az ennél sokkal komplexebb, komolyabb vita tárgyát képező témakört, és tűzi választási zászlajára.
Meglátjuk, mit hoz a vasárnap. Egy update keretében beszámolok majd a végső számokról. Még akkor is, ha az egy nagy nulla lesz.
Update: nincsenek meglepetések… A legjobb eredményt a cseh kalózok érték el, 4.78 százalékos eredménnyel. Az 5 százalékos küszöb miatt azonban ez nem volt elég a sikerhez. A kalózokat is a soraiban tudó lengyel koalíció 3.44 százalékot kapart össze, de ez hasonlóképp a cseh rendszerhez nem volt elég a bejutáshoz. Svédországban a Piratenpartiet csak 2.2 százalékos eredményt ért el, nulla hely. A kommunistákkal összeálló osztrák kalózok 2.1 százalékot hoztak, fölöslegesen. Lehangoló 1.4 százalékig jutott a német Piratenpartei, ami azonban mégis elég volt arra, hogy egy képviselőt delegáljanak. A hölgyet Julia Redának hívják. A francia és az angol kalózok valószínűleg az „egyéb pártok” között szereztek százalékokat (vagy annyit sem), de ennek pontos adataival a hivatalos weboldal sem szolgál. A spanyol, az olasz, a finn, a horvát, a luxemburgi, az észt és a görög kalózok, illetve a magányos szlovén kandidáns gyakorlatilag említésre sem méltóak. A holland kalózok bizonyosan nem jutottak be. A magyar LMP viszont igen. Persze ez a párt messze nem tekinthető kalózpártnak, és vélhetőleg a fent említett választási ötletével sem fog semmit kezdeni az EP-ben, még az is lehet, hogy az a bizonyos egy század épp a fiatal magyar kalózok szavazatainak köszönhető.