Cikkajánló #5.4: Nemzetközi szerzői jog és jogtörténet

A blog olvasói valószínűleg tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy néha – a sok modern, XXI. századi kérdés mellett – örömmel kalandozok el a szerzői jog történeti gyökerei felé. A mai cikkajánló ennek szellemiségében egy teljes folyóirat-számot ajánl az érdeklődők figyelmébe, amelyet a szerzői jog történeti vonatkozásainak szenteltek.

Forrás:
The WIPO Journal
A Peter K. Yu nevével fémjelzett The WIPO Journal 2013. évi 1. száma, amely az internetről bárki számára teljesen ingyen hozzáférhető, kizárólag a szellemi tulajdonvédelem történeti kérdéseit elemző cikkeket tartalmaz. A tanulmányok egy része iparjogvédelmi kérdéseket taglal, melyekben nem érzem magam kellően jártasnak, ezért ezekről nem is mernék nyilatkozni. Ennek ellenére a szerzői jogot is számtalan csodás anyag érinti.
Ott van például a Martin Kretschmer – Lionel Bently – Ronan Deazley trió által jegyzett tanulmány (p. 35-44.), amely az általuk életre hívott Primary Sources on Copyright (1450-1900) névvel ellátott projekt alapjairól kiindulva igyekszik egy nagyon tömör történeti áttekintést adni a szerzői jogi dogmatika legelső művelőinek (Blackstone, Diderot, Pütter) jelentőségét hangsúlyozva, illetve további forrásokra felhívva a figyelmet. Ennél is izgalmasabb anyag Oren Bracha cikke (p. 45-53.), aki a szerzői jog és a technológia összefonódásával kapcsolatos irodalmat tovább mélyíti. 2012-es Fájlcsere dilemma könyvemben magam is hangsúlyoztam, hogy a szerzői jog megjelenésében és fejlődésében legalább akkora jelentősége volt a társadalomnak, mint a technológiának. Ám olyan kiválóan, mint azt Oren Bracha teszi, messze nem hangsúlyoztam ki ennek a jelentőségét. Adrian Johns tanulmánya (p. 54-64.) egy elgondolkodtató szerzői jogi szkepticista írásmű tartalmát elemzi. A mű még régen, a XIX. század első felében született Henry Carey tollából. Az úr egyáltalán nem szerzői jogász volt, a kiadói oldalról érkezett, azonban az Egyesült Államok fejlődésének legnagyobb garanciájaként az információk szabad áramlását tekintette, amelynek szerinte a szerzői jog a korlátja. Carey könyve (melyet maga a szerző zúzatott be megjelenése után, mindössze két létező példányról tesz említést Johns is) és annak kritikája persze ennél jóval mélyebb, kiváló iromány.
Mark Rose az 1930-as Nichols v. Universal ítéletet elemzi történeti szemüvegen keresztül, s vizsgálja a szakértői bizonyítás eljárásjogi jelentőségét az Egyesült Államok jogában (p. 65-75.). A Nichols ügyet egyébként máig tanítják az Egyesült Államokban – és még én is Szegeden egy kurzus keretében -, mivel a tények feltárásának és elemzésének gyakorlata máig az akkor, a bölcs Learned Hand bíró által megfogalmazottakat követi. (Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán 37 éven át szolgáló bíró neve tényleg furcsa, “tanult kéz”, de nem tévedés.) H. Tómas Gómez-Arostegui írása egy további kifejezetten figyelemre méltó munka (p. 76-86.). Ebben az Egyesült Államok szerzői jogába az 1909-es törvénnyel bevezetett “törvényes kártérítés” (“statutory damages”) mögötti eredeti jogalkotói szándékról olvashatunk, valamint arról, hogy az 1976-os új törvénybe milyen változtatásokkal került átvételre e szabályozás, s hogy ez alapján e kártérítési formát miként értékelhetjük a jelenlegi amerikai jogrendszerben. Kevés spoilerezés nélkül a kérdés az, hogy pusztán az okozott kár megtérítése vagy esetleg attól függetlenül szankcionálás céljából lehet-e igénybe venni ezt a rendelkezést.
Steven Wilf egy ugyancsak fontos történeti jogesettel, az International News Service v. Associated Press üggyel foglalkozik (p. 87-94.), amely egyébként a híradások szerzői jogvédelme tárgyában bír kiemelkedő fontossággal. (Nem mellékesen sokat megismerhetünk a rég letűnt korok telegráfos életéről.) Catherine Seville a nemzetközi szellemi tulajdonvédelmi szerződések (kezdve az 1883-as Párizsi Uniós Egyezménnyel egészen a legfrissebb Marrakeshi Egyezményig) mögött meghúzódó jogpolitikai elvekről értekezik kiválóan (p. 95-104.), habár a fókuszában tagadhatatlanul az iparjogvédelem áll.
Végül, nehogy valaki azt érezze, hogy csak angolszász központú a folyóirat (amúgy az…), akkor íme három további írás, amelyek a világ további égtájairól érkeztek. Tshimanga Kongolo az iparjogvédelem – és sajnos nem a szerzői jog – afrikai kontinensen megfigyelhető fejlődéséről írt (p. 105-117.), Michael Birnhack a palesztin területeken a gyarmatbirodalom széthullása előtti és utána időszakból hoz két izgalmas történeti példát (p. 118-126.), végül Ng-Loy Wee Loon Szingapúr Intelltual Property Journaljának történetébe kalauzol el minket (p. 127-135.). Ja, és persze a főszerkesztő, Peter Yu is írt egy kínai vonatkozású anyagot, de az tisztán szabadalmi jogi kérdéseket tartalmazott (p. 1-16.).
[Ennyi kiváló tanulmány láttán kifejezetten öröm, hogy valamikor az idei év második felében, a 2014. évi 2. számban nekem is megjelenik majd egy társszerzős tanulmányom a fájlcserélés magyarországi környezetéről.]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.