Sűrű áprilisi hakni szezon

A tavaszi időszak legforgalmasabb hónapja idén április lesz számomra (nem először). Valamiért az emberek szeretik a gyönyörű tavaszi időjárással összefűzni a szakmai programokat. Erre tekintettel lesz szerencsém a hátra lévő három és fél hétben négy helyen is megjelenni. Sorrendben előbb Drezdába utazok, majd Szegeden, Budapesten, végül ismét Szegeden lesz feladatom.


Technische Universität Dresden

Drezdába tavaly októberben látogattam el először egy digitalizációs témakörben rendezett konferenciára. Akkor a Technische Universität Dresden szellemi tulajdonvédelmi képzését koordináló kollégákkal egyeztettem le a mai (április 11-ei) előadásom részleteit. A helyi LLM képzés hallgatói számára a nemzetközi magánjog, a szerzői jog és az internet ütközőterületeiről tartottam egy másfél órás prezentációt, gyakorlati esetekkel színezve. Az előadás utolsó harmadában felhozott és részletesen kivesézett példám valós, “megtörtént eset” volt. Értelemszerűen a neveket kicserélve adtam elő, mire számíthat egy weboldal magyar üzemeltetője, ha a szerzői jogosult perbe fogja az Egyesült Államokban azért, mert a felhasználók a jogosultak engedélye nélkül töltenek fel audiovizuális (egyekben pornográf) tartalmakat az érintett weboldalra (amolyan YouTube-szerűen), illetve engedély nélkül készíthetnek másolatok például az Egyesült Államokban. Az előadás végén hagyott ráadás percek nem is múltak el kérdések nélkül, habár azokból az előadás közepén sem volt hiány. Ezért szeretek külföldre járni tanítani. (És oda-vissza összesen 24 órát vonaton zötykölődni.)


Április 17-én a szegedi Eötvös Kollégium a Történeti Kriminológiai Műhelye látott vendégül a mellékelt képen is látható témában. (Fotó nem készült se rólam, se az eseményről, de talán jobb is, főleg hogy véradásból érkeztem.) A prezentációt “vázlatra fűzött szabadelőadásként” jellemezném, mert bár megvoltak a főbb sarokpontjai (szerzői jog, büntetőjog és jogtörténet), a végső mondanivaló egyes elemeit az adott pillanatban illesztettem az elaődás menetébe. Nemzetközi kitekintés után a magyar fejlődésről beszéltem, hogy végül a modern kor két érdekességéhez, a plágiumhoz és a fájlcseréléshez érkezzek. E két terület ugyanis izgalmas példaként szolgál a magánjog és a büntetőjog együttélésére, illetve a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségére. (Már csak azért is érdekes mindez, mert régen ez a kettősség nem szükségképpen volt magától értetődő.) És ha minden igaz, ezzel tökéletesen illeszkedtem a Műhely e félévi menetrendjébe, amelyben a technológiai fejlődésnek a jogra gyakorolt hatásai képezik a központi kérdést.

A könyvfesztiválon (Forrás: HENT)

A programsorozat harmadik elemét a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében – többek között a másnap esedékes szellemi tulajdon világnapja alkalmából – április 25. napján megrendezett, három panelből álló program jelentette. A szervező Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a könyvipart érő legfontosabb kihívások megtárgyalására fókuszáló három panelt hívott össze. Az első kerekasztal az e-könyvek piacára fókuszált, kiadói, szerzői és jogérvényesítői érdekoldalakat egy asztalhoz ültetve. Rendkívül színes információkhoz juthattunk ekkor a bővülő, de még mindig csak “gyerekcipőben” járó e-book üzletről, amely sok év múlva lehet csak képes érdemi hasznot hajtani. A második panel a könyvpiacot érő legfontosabb jogi kihívásokra fókuszált. A kérdező és moderátor szerepét betöltő Grad-Gyenge Anikó kollégám a piaci szereplők (ide értve a könyvtárakat és a kiadókat egyaránt) közötti együttműködés lehetőségeiről, a digitális korszaknak a könyvpiacra gyakorolt esetleges kihívásairől faggatta a panel tagjait. Végül a harmadik asztaltársaság, melynek moderálása az én tisztem volt, a tömeges digitalizálásról és ezen belül egy speciális kérdésről, az árva művekről beszélgetett. Megismerhettük a 2009-ben bevezetett, jelenlegi szabályozást és annak hátulütőit, valamint bemutattuk az árva-mű irányelv nemzeti átültetésétől várható fejleményeket. A végkicsengés optimista volt: minden adott lesz a tömeges digitalizálásra és hozzáférhetővé tételre (árva művek esetén).

Végül a programsorozatomat április 26-án – amely napon a szellemi tulajdon világnapja alkalmából közzétettük idei blogbejegyzés-író versenyünk felhívását – a szegedi Sík Sándor kollégiumban léptem pástra egy csapat hallgató előtt, s beszéltem a samplingelési eljárás szerzői jogi vonatkozásairól. Ez az egyik kedvenc témám (aki ismer, az tudja ezt), így örömmel vállaltam el a felkérést. Az Oktogon napok ugyanakkor nem csak emiatt lehetett érdekes az egybegyűlteknek. Az utánam érkező előadó Szeged ikonikus terének, a Dóm-térnek a történetéről és szimbolikájáról tartott egy rendkívül érdekfeszítő prezentációt. 

Mindent egybe vetve egy rendkívül pörgős hónap áll mögöttem, melynek eseményeiről örömmel számoltam be a blog olvasóinak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.