Hírmorzsák #4.5

227 millió dollárt költöttek reklámokra a fájlcserélő oldalakon. Hány oldalt fénymásolhatunk ingyen Kanadában? Az Egyesült Királyság válasza az Uniós konzultációra. Torrentezési szokások idehaza. Kiegyezett a Viacom és a YouTube. – Hírmorzsák #4.5.

227 millió dollárt költöttek reklámokra a fájlcserélő oldalakon – Csak az Egyesült Államokban, csak 2013-ban. A jelentés, melyet sajnos nem állt módomban egészében elolvasni, rendkívül érdekes dolgokra hívja fel a figyelmet, így többek között arra is, hogy olyan nagyágyúk hirdetései is megjelentek a “kalózoldalak” felületein, mint az AT&T vagy a Toyota. Ugyanakkor, mint a szerzők is jelezték, nem szükségképpen ezek a cégek hibáztathatók a gyakorlatért, hanem maga az internetes hirdetések rendszere. Nem véletlen az sem, hogy egyes érdek-képviseleti szervezetek a lehető legtöbbet igyekeznek tenni annak érdekében, hogy hatékony best bractices-t készítsenek tagjaik részére. És persze az sem véletlen, hogy az évekkel ezelőtt színre került, majd elbukott PIPA és SOPA törvénytervezetek is direktben célozták a reklámozási lehetőségek felszámolását. A helyzet egyelőre vajmi keveset változott.

Hány oldalt fénymásolhatunk ingyen Kanadában? – Michael Geist egy rendkívül érdekes kanadai problémára hívta fel a figyelmet nemrég. Eszerint a Copyright Board of Canada (ami a magyar SZTNH kanadai megfelelője) vitatja, hogy az egyik kanadai közös jogkezelő (Access Copyright) miért ír elő jogdíjfizetési kényszert minden egyes reprodukció után. Mint Geist jelzi, a kanadai szerzői jogi törvény kizárólag az egész művek, illetve jelentős részeik többszörözését illetően biztosít jogot a szerzőknek, vagyis az “insubstantial” (jelentéktelen) mennyiségű részek fénymásolása nem jogdíjköteles. Plusz a kanadai “fair dealing” klauzula ennél szükségképpen többet jelent, többek között mivel ez a felhasználók számára biztosított jog, amelyet nem lehet megszorítóan értelmezni. (Csupán tájékoztatásul: a szabad felhasználások Magyarországon nem “jogok”, és épp fordítva: a vagyoni jogokat nem lehet megszorítóan értelmezni nálunk.) Ez pedig azt jelenti, hogy a fair dealing alapján még a jelentéktelennél nagyobb részek, pl. egy teljes fejezet vagy 10% fénymásolása is elfogadható lehet (jogdíjmentesen). Ha minden igaz, a közös jogkezelőnek március 18-áig kell az Access Copyrightnak választ adnia. (Geist még nem írt róla.)

Az Egyesült Királyság válasza az Uniós konzultációra – Az Egyesült Királyság február végén benyújtotta nemzeti válaszát az Európai Bizottság által meghirdetett konzultációra, melyről magam is említést tettem korábban. A brit válasz nem követi azokat a formalitásokat, melyeket a Bizottság meghatározott, ettől mégis tökéletesen követhető. A dokumentum hitet tesz a magas szintű szerzői  jogvédelem mellett, ugyanakkor több helyen is kiáll a rugalmas rendelkezések, a digitális környezethez való idomulás mellett. Így különösen üdvözli a válasz a határokon átívelő engedélyezési szisztémák bevezetésének tervét (és nem csupán a zenei tartalmak kapcsán, hanem például sportközvetítésekkel összefüggésben is), a tényt, hogy az Európai Unió Bírósága jogszerűnek nyilvánította (bizonyos esetekben) a hiperlinkek alkalmazását (lásd: Svensson döntés), elfogadhatónak tartja a “digitális jogkimerülés” bevezetését (amivel én meghatározott körülmények mellett egyetértek). Nem látja ugyanakkor szükségképpen indokoltnak a védelmi idő további szélesítését a jelentés, és a korlátozások és kivételek kötelező harmonizálásának előírását, avagy egy fair use sztenderd bevezetését sem tartja szükségesnek. A dokumentum kiemeli, hogy a brit jogalkotás jelenleg is tervezi a könyvtáraknak, az oktatásra és kutatásra, valamint a fogyatékkal élőknek biztosított korlátozások és kivételek reformját. Kiemelt figyelmet fordított a brit reakció a magáncélú többszörözés és az utána járó jogdíjak kérdésének, jelezve, hogy utóbbit nem tartják hatékony megoldásnak a helyzet kezelésére, és egyáltalán nem tervezik semmi hasonló rendszer bevezetését. Minden további részlet kapcsán lásd az 1709Blog és főleg az IPKitten bejegyzését. (A konzultációra egyébként a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület is tervez egy választ küldeni, melynek szerzője id. Ficsor Mihály. Amint az is publikussá válik, bekerül egy Hírmorzsába.)

Torrentezési szokások idehaza – Az Index ugyancsak nemrég tette közzé nem reprezentatív felmérését a magyar torrentezési szokásokról. Érdemes rápillantani, hogy milyen indokokkal magyarázzák a kutatók a letöltések népszerűségét, és hogy erre milyen alternatívát javasolnak. Nem vagyok ugyanakkor bizonyos abban, hogy a motivációk tökéletesen kirajzolódnak a felmérésből. Könnyű azt mondani, hogy a gyorsaság és az egyszerűség a fő motívum, és nem az ingyenesség, de ez utóbbit egyrészt senki sem kifogásolja, másrészt vannak profi szolgáltatások, amelyek ugyancsak elég gyorsak és elég egyszerű őket kezelni. Ugyancsak nem vagyok bizonyos abban, hogy valóban csak a letöltéses modellek lehetnek az igazi alternatívák erre a helyzetre. (Már ha egyáltalán a magyart érdeklik az alternatívák.) A cikk említést tesz az új Btk. rendelkezéséről is, ugyanakkor azt jótékonyan elhallgatja, hogy a “dekriminalizációnak” felső határa is van, nevezetesen 500.000 Ft. Ettől még izgalmas kis kutatási jelentés, érdemes olvasni.

Kiegyezett a Viacom és a YouTube – Évek óta tartott egy monstre jogvita a Viacom és a YouTube között, melyben a Viacom amiatt fogta (egymilliárd dolláros kártérítési igényével) perbe a YouTube-ot (és tulajdonosát, a Google-t), mert az lehetővé tette egyes Viacom filmalkotások és televíziós programok engedély nélküli megtekintését a videoportálon. Első fokon a bíróság a Google-nek, másodfokon a Viacomnak adott igazat, ugyanakkor a második döntés már csak vékony segítség volt a felperesnek, ugyanis bár elvben rögzítette a YouTube jogellenes tudati oldalát, érdemi kártérítésre kevés esély mutatkozott (legfeljebb egy csekélyre). Ezzel együtt a fellebbviteli bíróság további eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot, amely 2013 áprilisában ismételten  A hírek szerint a felek március 18-án kiegyeztek, sőt egyes hírek szerint (a deal elemei ugyanis természetesen titkosak) a YouTube egy petákot nem fizet a felperesnek. Remélem, hogy erről még hallhatok részleteket a jövőben, és akkor külön fogok posztolni róla.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.