Szerzői jog egy vállalkozás életében I.

Az elmúlt időszakban több alkalommal is kapcsolatba kerültem érdekes, a szerzői joggal összefüggő jogesetekkel, amelyekből most kettőt szeretnék bemutatni. Érdekesség, hogy mindkét esetben a jogsértéssel vádolt felet kellett „támogatnom”, ráadásul úgy, hogy azok tekintetében nem lehetett kérdés az esetlegesen jogsértő személyek kiléte. A két eset azonban sajnos nem tekinthető egyedinek, ezért talán érdemes tanulni mások hibájából. 

Az első ügyben az egyik hazai szoftverfejlesztő vállalat „került bajba” az egyik munkavállalója miatt. Az alkalmazott egy szoftver fejlesztésén dolgozott, melynek egyik eleméhez olyan fájlok megnyitására volt szükség, amelyek egy közismert CAD alkalmazás saját formátumába voltak elmentve. Azonban a munkavállaló nem jelezte a szoftver beszerzésére, illetve felhasználására vonatkozó igényét a munkáltatónak, hanem „letorrentezett” egy feltört példányt, majd feltelepítette azt a munkahelyi számítógépre.


A szoftvert a munkavállaló összesen egyébként valóban csak néhány rövid alkalommal használta, majd törölte a számítógépről. Nem sokkal később a CAD alkalmazás magyarországi forgalmazója felszólító levelet küldött a vállalkozás számára, melyben részletes indoklással felszólította a vállalkozást a jogsértő felhasználás abbahagyására, és egyebekben vagyoni jellegű igényt terjesztett elő. A CAD szoftver DRM rendszere ugyanis adatokat küldött a jogellenes felhasználásról, mely egyértelműen bizonyította a felhasznált IP cím(ek) alapján a jogellenes felhasználás helyét (mindezt persze jelentősen megkönnyítette a tény, hogy a vállalkozás fix IP címeket és bérelt vonalakat használt). A felek végül peren kívül meg tudtak állapodni.

Az eset jó példa arra, hogy miért lenne fontos az IT szektorban alkalmazott munkavállalók részletes tájékoztatása a releváns, szellemi tulajdonnal összefüggő jogszabályokról a munkáltató részéről, és hasznos lehet megfelelő tartalmú szerződés megkötése a munkavállalókkal a munkahelyi IT eszköz/szoftver/internet-használat tekintetében.

A második érdekes esetben a vállalkozást egy volt ügyfele kereste meg. A vállalkozás több évvel ezelőtt weboldalt készített az ügyfél számára, aki egy ügyvédi irodától kapott felszólító levelet. Az ügyvédi iroda egy német, térképeket készítő vállalkozás képviseletében kereste meg a volt ügyfelet, és kártérítést követelt egy, a weboldalon elhelyezett, mintegy 150x150px méretű térképrészlet miatt. A weboldal elkészítésekor – a 2000-es évek közepén – még nem volt elterjedt a Google Maps szolgáltatás, így akkoriban több vállalkozás weboldalán is megjelentek az akkor már közismert térkép szolgáltató jogtulajdonát képező térképrészletek.


A térkép a vállalkozás álláspontja szerint az ügyfél kérésére került feltüntetésre a weboldalon, és a szerződések is ezt támasztották alá, bár a weboldalt fejlesztő munkavállalók már nem voltak a jogvita időpontjában a vállalkozás alkalmazásában. A vállalkozás a követelésért ennek tükrében nem kívánt helyt állni, azonban segítséget ajánlott a jogvita rendezéséhez. A német honosságú jogosult térképeiből származó térképrészletek egyébként még mindig igen elterjedtek az interneten, úgyhogy nem árt ilyen tekintetben odafigyelni, különösen a jelenleg ingyenesen is elérhető fejlettebb technológiák fényében.

A jogvita rendezésére az ügyvédi iroda ajánlata a térképrészlet korlátlan felhasználási jogainak megvásárlására irányult, hozzávetőlegesen 5 Ft/pixel áron. A részletekbe sajnos nem mehetek bele, és a pontos végkifejletet sem ismerem, de legjobb tudomásom szerint sikeres volt a „védelem” érvelése.

Érdemes ettől függetlenül is odafigyelni a gyakran több évvel korábban feltöltött tartalmak felhasználásának jogszerűségére, amennyiben a weboldalak elkészítésekor, illetve elkészíttetésekor esetlegesen erre nem voltunk kellő mértékben tekintettel. Az eset másik oldala azonban sajnos az, hogy az interneten elterjedt – azonban szigorúan gazdasági értelemben mára elértéktelenedett -, a szerzői jog által azonban védett tartalmak felhasználási jogait, vagy a jogok képviseletének a jogát egyes piaci szereplők felvásárolják a jogosultaktól kifejezetten azzal a céllal, hogy a jogsértők megkeresésével és kártérítés követelésével jövedelemre tegyenek szert…

One thought on “Szerzői jog egy vállalkozás életében I.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük