Hírmorzsák #4.4

Újabb uniós kutatási jelentés: ezúttal a tagállamok szerzői jogi szerződéses gyakorlatáról. És még egy uniós jelentés: ezúttal a filmfogyasztásról. Az Európai tanács is elfogadta a közös jogkezelési irányelvet. Szerzői jogi reformok Ausztráliában. Kanada: trollkodhatsz, de csak rendesen. – Hírmorzsák #4.4.

Újabb uniós kutatási jelentés: ezúttal a tagállamok szerzői jogi szerződéses gyakorlatáról – Ezúttal a belga namuri egyetem kutatói, élükön Séverine Dussolier professzorral készítettek egy olyan kutatási jelentést, melyben meghatározott uniós tagállamok szerzői jogi szerződéses gyakorlatát vették szemügyre. Ennek kertében mind a felhasználási szerződésekre, mind az általános szerződési jogi klauzulákra kitér a jelentés, mely mellékletében tartalmazza a jelentősen megvágott nemzeti jelentéseket is. Azért tudom, hogy megvágottak, mert én is dolgoztam a magyar anyagon, amely végeredményben 20 oldalnál hosszabb is volt, a kollégák mégis szépen összevágták rövidre. A lényeg: akit a felhasználási szerződések érdekelnek összehasonlító jogi szempontból, töltse le ezt a jelentést!

És még egy uniós jelentés: ezúttal a filmfogyasztásról – A jelentés összefoglalója olyan megállapításokat tesz, miszerint az európaiak 97%-a néz legalább esetileg filmeket, ugyanakkor 68%-uk ingyen tölti le, 55%-uk pedig ingyen streameli a tartalmakat. Az emberek 14%-ának nincs a környezetében 30 percen belül mozi, de olyan országokban, mint Románia, ez az arány 37%-ra ugrik fel. Bár az emberek az európai filmeket (melyek száma évente átlagosan 1000 körül mozog) elgondolkodtatónak tartják, ugyanakkor lassúaknak is egyben. A válaszadók többsége szerint a trailerek, előzetesen a legalkalmasabb eszközök a figyelem felkeltésére. A jelentés egyebekben több kategóriába sorolja a filmfogyasztókat aktivitásuk alapján. Minden további hasznos információért katt a linkre.

Az Európai Tanács is elfogadta a közös jogkezelési irányelvet – Tegnap, 2014. február 20-án az Európai Tanács is elfogadta a legújabb szerzői joggal foglalkozó uniós irányelvet. A minap közzétett, formáját tekintve rendkívül rosszul szerkesztett dokumentum (mely így 98 oldalas, pedig ennél lényegesen rövidebb) még nem került közlésre a hivatalos közlönyben, ám erre már nem sokat kell várni. Az átültetésre pedig az ezt követő huszadik napot (mely a hatályba lépés napja lesz) követő 24 hónap áll majd a tagállamok rendelkezésére. (Praktikusan valamikor 2016 február végéig.) Rövidesen jelentkezünk egy külön bejegyzéssel az irányelv vázlatos bemutatása kapcsán. (Köszönet a friss hírért Munkácsi Péternek.) Lásd továbbá az IPKat bejegyzését.

Szerzői jogi reformfolyamatok Ausztráliában – A reform-jogalkotási hullám elérte Ausztráliát is a szerzői jog terén. Az 1709Blog bejegyzéséből az is kiderül, hogy az ausztrálok gyakorlatilag egészében átemelnék az amerikai szerzői jogi törvényből ismert fair use doktrínát, mégis némileg világosabb példákat hozva a fair használat eseteire (ide sorolva az idézést, kutatást, tanulást, kritikát, magáncélú/nem kereskedelmi célú felhasználást, könyvtári felhasználásokat, hátrányos helyzetűeknek biztosított lehetőségeket stb.). Kifejezetten érdekes lesz nyomon követni, mi lesz ebből, hiszen a fair use egy méltányos, mérlegelést igénylő jogelv, mellyel ellentétben az európaiak jól körülhatárolt, egyedi szabad felhasználási eseteket jelölnek meg. Egy példát hozva: a könyvtárak szabad felhasználási esetei világosan körülhatároltak Európában, de még az Egyesült Államokban is a fair use teszten kívül álló törvényhely vonatkozik az archiválási célú digitalizálásra. Hogy ehhez képest az ausztrálok milyen tartalommal kívánnak majd a könyvtáraknak szabad (pontosabban: “fair”) kezet adni, kifejezetten érdekesen hangzik.

Kanada: trollkodhatsz, de csak rendesen – Rendkívül érdekes ítéletről számolt be Michael Geist a blogján a napokban. Eszerint döntés született a Voltage Pictures v. Does (tehát ismeretlen alperesek) ügyben, amelynek keretében a felperes közel kétezer fájlcserélő személyes adatainak kiadását kérte a TekSavvy internethozzáférés-szolgáltatótól. A kanadai Federal Court az amerikai és angol joggyakorlatot is alaposan szemügyre véve arra a következtetésre jutott, hogy a felperest szerzői jogainak védelme érdekében ugyan nem kizárólag jóhiszemű célok vezérelték, mikor perbe fogta az ismeretlen fájlcserélőket, azonban ez a mérték nem éri el azt a szintet, hogy kereseti követelését a bíróság elutasítsa. Arra azonban lehetőséget látott a fórum, hogy az eljárás további menetét konkrétan felügyelje. Erre tekintettel a felperes köteles lesz a bírósággal közölni, milyen tartalmú levelet szándékozik a beazonosított fájlcserélőknek küldeni, amely levélnek ugyanakkor félkövér betűkkel kell utalnia arra, hogy még nem született olyan ítélet kanadai bíróság előtt, amely kimondta volna, hogy a fájlcserélők magatartása jogellenes. Ezek után egy “case management judge” fogja felügyelni, a TekSavvy csak a felhasználók előfizetői nevét és postacímét adja ki (melyet mindvégig titkosan kell kezelni), a felperes pedig viseli valamennyi saját költségét. A bíróság az ítélet első oldalán jelezte: a trollkodást nagyon szemmel kell tartani. Eredetiben:

“the rise of so-called ‘copyright trolls’ – plaintiffs who file multitudes of lawsuits solely to extort quick settlements – requires courts to ensure that the litigation process and their scarce resources are not being abused.”

One thought on “Hírmorzsák #4.4”

  1. Gyömbér Béla says:

    Az uniós kutatási jelentés nagyon érdekes, és az utolsó hír is megszívlelendő…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.