Új elnök az Artisjus élén –  Victor Máté után új elnököt választott az Artisjus. Madarász Iván tölti be a jövőben az elnöki feladatokat. Az Artisjus weboldalán olvasható jír szerint az egyesület rendkívül hálás a korábbi elnök áldozatos munkájáért, akinek olyan időszak jutott erre a feladatra, amikor a jogszabályok változása komoly feladatokat állított az egész apparátus elé. (Privát véleményem, hogy ebbe könnyen bele is lehet ám fáradni, talán ez az oka a váltásnak.) Madarász Iván komolyzeneszerző. Vele kapcsolatban a következőket olvashatjuk az Artisjus oldalán:

„A hétköznapjainkban is természetes módon él együtt – akár egyetlen emberen belül is – sokféle zene, korábban magam is olykor kirándultam a könnyebb zene világába” – mondja Madarász Iván, aki az alkotómunka mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti egyetem tanára is. „ A könnyű és komoly műfajok hatnak egymásra, mintegy megihletik egymást, se szeri, se száma az átmeneti, a híd-szerű irányzatoknak.”

Sok sikert kívánunk a munkájához. Madarász Ivánnal rögtön megválasztása után interjút készített a Népszabadság.

Kiírták a tavaszi Ujvári János diplomadíj-pályázatot – A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala idén is kiírta az Ujvári János diplomadíj-pályázatot végzős felsőoktatási hallgatók részére. A pályázat részeként az SZTNH személyes konzultációval fűszerezett támogatást nyújt a pályázóknak, akik többek között a szerzői jog tárgykörében is leadhatják munkájukat. (Más szellemi tulajdonvédelmi területek is szóba jöhetnek értelemszerűen.) Kategóriánkként három dolgozat kap értékes pénz-, sok más pályázó értékes tárgyjutalmat. S bár ennyi szellemi tulajdonvédelemmel foglalkozó hallgató talán nincs is az országban, mindenesetre rendkívül hasznosak az ilyen kezdeményezések, melyek az MSZJF hagyományos és ezért presztízsértékű Apáthy-díja mellett fontos fokmérője lehet a hallgatói munkának.

Szerzői jogi reformok Angliában – Apróbb változtatások sokasága jellemzi mostanában a brit törvényhozást a szerzői jogok világában. A Lordok Házában benyújtottak egy törvénytervezetet, amelynek szövege csekély részben, de érinti a szerzői jog rendszerét. Nem vagyok nagy ismerője ennek a jognak, ám meglepődéssel olvastam, hogy a jogszabály 22. pontja által felvetett javaslatok a nemzeti elbánás elvének átültetését célozzák. Mintha eddig ez nem lett volna fontos. Mindenesetre részletes szabályozást olvashatunk arra nézve, hogy a brit szerzői jogi törvény (Copyright, Designs and Patent Act of 1988) miként lesz alkalmazható az egyes releváns nemzetközi szerzői jogi egyezményeket aláíró más országok állampolgáraira. Az 1709Blog egy másik híradása szerint a britek rendeleti úton is továbbfejleszteni tervezik a közös jogkezelés rendszerét. Valamennyi módosítás számomra úgy tűnik, hogy a közös jogkezelés adminisztratív hatékonyságának a növelését célozza.

Véget ért a The Pirate Bay hollandiai blokkolása – Adta közzé az ITCafé. Az oka pedig prózai: hatástalannak bizonyult. Vegyesek az érzelmeim e téren. Én sosem voltam híve a blokkolásoknak, mert egyrészt sosem láttam elég hatékonynak (nagyon könnyen kijászható, csekélyebb IT ismeretekkel rendelkező felhasználók is képesek erre, s e tudással a mai tizenévesek szerintem alapjaiban képesek), se nem tartottam szerencsésnek, mivel attól tartottam, hogy ez utóbb más oldalak blokkolásának ágyaz meg. Ez utóbbi félszem jogos is, egyre-másra lehet arról hallani, hogy téves blokkolások történtek különböző országokban. Most úgy fest, hogy a holland bíróság az első aggodalmamat osztva oldotta fel az érintett internet-hozzáférés szolgáltatókra kirótt blokkolási kötelezettséget. A vegyes érzelmeim ugyanakkor abból is fakadnak, hogy a fenti észrevételeimmel egyáltalán nem azt akartam mondani, hogy aThe Pirate Bay-t a jövőben is szabadon hagyni kellene garázdálkodni. Egy szó mint száz, elég ködös, hogy mi lesz majd a folytatás Hollandiában a jogellenes fájlcseréléssel szemben. (Köszönet Tibornak a linkért!)

Képviselőházi meghallgatás a fair use-ról – Az Egyesült Államok Kongresszusának alsó házában január során meghallgatást tartottak a fair use témakörében. Itt tartott egy tudományos igényességű előadás June M. Besek, aki – különösen a mostanában fókuszba került perek, így a Google Books ügy fényében – értékelte a szerzői jogi törvényben foglalt fair use teszt jelenét és lehetséges jövőjét. Besek figyelmeztet, hogy a bíróságok értelmezési szabadságába utalt teszt néha vadhajtásokat eredményez, s máig nem egységes az értelmezés. Ugyanakkor a fair use tesztnek valóra kell váltania azt a célt, amire tervezték: egyensúlyozzon a szerzői és a társadalmi érdekek védelme között. Túl tág szabadság a nemzetközi jognak (a három lépcsős tesztnek) mondana ellent, túl komoly megszorítások esetén pedig az alkotmányos előírás, a tudományok és hasznos művészetek előmozdításának célja szenvedhet csorbát.