Ptk. saláta és szerzői jog

Lassan megszokhatjuk, hogy a szerzői jogi törvénybe szépen belekerül, ami akar. Ezúttal az a furcsa, hogy a Ptk. hatálybaléptetésével kapcsolatban elvégzett “korrekciók” részeként – több mint száz másik jogszabály módosításával egyetemben – a jogalkotó az Szjt-be is belenyúlt, ismét. 

A Magyar Közlöny 2013. évi 222. számának 88903. oldalán található a 2013. évi CCLII. törvény 102.§-a, amely sz Szjt. 3. és 94.§ (2) bekezdését írja át, a törvény 191.§ (3) bekezdése értelmében 2014. március 15-ei hatállyal.
Előbbi rendelkezés eddig is a Ptk. mögöttes jogszabályként való megjelölését szolgálta. A módosítás nyomán, a megfogalmazás folytán, ez az utalás megváltozik, leszűkül. Az új norma szerint:
“A  szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.”
Ez a megfogalmazás leginkább azért lehet veszélyes, mert ha véletlenül olyan jogi probléma merül fel, amely nem a vagyoni jogok átszállására, átruházására vagy megterhelésére vonatkozik, illetve nem egyéb vagyoni és személyi jogviszonyra vonatkozik, ám egyértelműen az Szjt. hatókörébe tartozik, mégsem található meg  abban a pontos jogi válasz, akkor a Ptk. mögöttes jogszabályként való alkalmazása az Szjt. 3.§ alapján “zavarosan” indokolható. Sőt a fenti mondat már csak azért sem tetszik, mert az első három esetkört tekintve általánosságba beszél a “jogokról”, a személyhez fűződő jogok azonban nem képezhetik átszállás, átruházás, megterhelés tárgyát, így ezekre a Ptk. sem vonatkozhat mögöttes szabályként.

Az említett másik rendelkezés a polgári jogi jogkövetkezményeket taglaló 94.§-t módosítja a következők szerint:

“94.§ (2) A  szerzői jog megsértése esetén a szerző a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Az e törvényben szabályozott személyhez fűződő joga megsértése esetén a szerző a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet.”

E rendelkezésből a második mondat képez újdonságot. Az új Ptk. bevezeti a sérelemdíj intézményét, amely hosszas jogfejlődés eredményeként a nem vagyoni kártérítésből jött létre. S bár az imént említett kártérítésre való kötelezés eddig is létezett a szerzői jog világában, mostantól ez kifejezett utalással történik. Ami fontos, hogy értelemszerűen a sérelemdíjra vonatkozó polgári jogi feltételeknek kell megfelelni, amennyiben valaki ezt követel bíróság előtt.

(Köszönet Grad-Gyenge Anikó kolléganőmnek, hogy felhívta a figyelmet a fentiekre.)

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.