A 11.19-es szám egyik legérdekesebb híre szerint a Londoni Közgazdasági és Politikatudományi Egyetem kutatói egy jelentést készítettek, melyben azt hangsúlyozták, hogy a fájlcserélés hatása a zeneiparra nem olyan drámai, mint ahogy azt a jogosultak beállítani igyekeznek. A jogérvényesítés olyan útjáiról, mint a fokozatos válasz rendszerek, hasonlóképp lesújtó a kutatók véleménye, azokat teljesen eredménytelennek nyilvánítva.

A 11.20-as számból ugyancsak egy hírt emelnék ki. Ebben a HADOPI három évéről, illetve annak korlátozott sikerességéről, hatékonyságáról olvashattunk. Ezzel kapcsolatban Hajdú Dóri kollegina nem is oly rég tartalmas bejegyzést készített e blogon.

A 11.21-es szám ugyancsak szűken tartalmazott szemlézésre méltó híreket. A legérdekesebb egy olyan európai parlamenti jelentést kritizál, melyet a francia Francois Castex készített, és a magáncélú többszörözés után a szerzői jogosultaknak járó (üreshordozó- és reprográfiai) díjak kérdéséről szól. Az EDRi tömör véleménye szerint a jelentés kaotikus. (Én még nem olvastam, így se megerősíteni, se cáfolni nem tudom.)

Szerencsére a 11.22-es szám végre hozott „tartalmat”. Az első hír a „Licensing for Europe” kezdeményezés sikertelenségéről számol be, külön hangsúlyt fektetve a „user generated content” problematikájára, és megjelölve a jövő lehetséges útjait. Ezek után az EDRi-gram azt a brit politikát kritizálta, amely az internethozzáférés-szolgáltatóknak (ISP) az online világban elkövetett jogsértésekkel szembeni aktív közreműködését hangsúlyozza. Franciaországban olyan megállapodást hozott tető alá a Kulturális Minisztérium az Open Knowledge Foundation France-szal, amelynek célja, hogy felmérje a közkincs arányát Franciaországban. Nem kevésbé érdekes kezdeményezés ez. Akárcsak az ACTA bukása után a fókuszba lerült „Trans-Pacific Partnership” megállapodás, mely hasonlóképp nagy titkolózások közepette formálódik, és – a Wikileaks által novemberben kiszivárogtatott verzió szerint – talán még az ACTA rendelkezésein is túlmutat. Rövidesen igyekszek ezt külön is elolvasni, és ha elemzésre méltó, visszatérek rá.

Hasonlóképp tartalmasra sikerült az EDRi-gram 11.23-as száma is. Ha csak tömör hír formájában is, de az EDRi utal arra, hogy az Európai Parlamentben rövidesen megkezdődik annak a rendeletnek a tárgyalása, amely elképzelhető, hogy uniós szinten elsőként rendelkezne a netes semlegesség kérdéséről. Biztos vagyok, hogy sokan figyelik árgus szemmel ennek a rendeletnek a sorsát. Arról is említést tett az EDRi, hogy egy két éves történet lezárásaként egy párizsi bíróság elrendelte, hogy a Google, a Yahoo! és a Microsoft keresőmotorjai blokkoljanak 16 streaming oldalt, némileg meglepő módon nem az alperesek költségére és mindössze 12 hónapos időtartamra. Ez a siker így csak korlátozott a felperesek oldalán, ugyanakkor történelmi jelentőségű, mert ez az első ilyen jellegű ítélet Franciaországban. És ha már blokkolás: egy nagyon fontos előzetes döntéshozatali eljárás keretében elkészítette indítványát Villalón főtanácsnok a C-314/12-es ügyben, melyben arról kell dönteni, hogy az osztrák UPC az EU és az osztrák jog alapján kötelezhető-e arra, hogy blokkolja a Kino.to streaming oldalhoz való hozzáférést előfizetői részére. Villalón főtanácsnok pozitív választ adott. Erről lásd még a tömör uniós sajtóhírt.