Január – Az év első hónapjának legfontosabb híre kétségtelenül a Jedlik-terv publikálása volt. Az SZTNH által összeállított dokumentum hazánk középtávú (2013-2016-os évekre szóló) szellemi tulajdonvédelmi stratégiáját összegzi. A Jedlik-tervet két részben elemeztem (lásd: első és második), valamint külön bejegyzést publikáltam a „hivatalos véleményemről„. 2012 decemberében véget ért – én januárban számoltam be róla – az ún. „Bonnier” ügy, amellyel összefüggésben 2012 áprilisában az Európai Unió Bírósága is hozott előzetes döntést. Ebben a svéd ügyben az internet-előfizetők adatainak a kiszolgáltatása tárgyában kellett határoznia a svéd bíróságoknak. A Promusicae és az LSG ügyek után ez az ítélet a harmadik lépcsőfoka az uniós joggyakorlatnak e téren. Ugyancsak fontos bejegyzés volt szerintem a Flava Works ügyről készült írás, Nagy Dani tollából. Bár az ítélet nem 2013-as, azonban a beágyazás problematikája lassan központi szerzői jogi kérdéssé fog válni, pedig – meglátásom szerint – messze nem olyan problematikus, mint más felhasználások (pl. a fájlcserélés). (Az EUB-nak amúgy olyan kérdésben is döntést kell idővel hoznia – a Svensson ügyben – ami a linkelés jogi helyzetéről szól. Belgiumban 2013-ban ugyancsak kimondták, hogy a beágyazás nem bűncselekmény. Tehát e felhasználások jogi megítélése igenis kardinális.)

Február – Az év második hónapjában indítottam útjára egy rövid kis sorozatot, ami a szerzői jog történetébe engedett eseti bepillantást. Egy kötetben fellelhető néhány régi döntvényt mutattam be, illetve vizsgáltam modern szemüvegen keresztül. (Lásd: első, második és harmadik rész.) Az ötlet annyira jól sikerült, hogy még Hajdú Dóri kollegina is írt két jogtörténeti bejegyzést (lásd: első és második). Idén egészen sok vendég bloggerünk volt a hónapok során. Ezek egyik gyöngyszeme a Takó Sándor által jegyzett írás, ami a Nemzeti Filmalap január 31-ei szakmai fórumának eseményeit mutatta be a blog olvasói számára. (Hogy valójában a tervek azóta mennyiben valósultak meg, nehezen megmondható. Talán Sándort kell felkérni egy új írásra:-) E hónap további kiemelkedő anyaga volt az a bejegyzés, amely egy holland tanulmány rövid ismertetését célozta. Az IVIR munkatársainak az írása a fájlcserélés társadalomra gyakorolt hatásait vette górcső alá. (És ha már itt tartunk, egy másik vendégbejegyzés is született egy hasonló témában, Szabó András a fájlcserélés hazai társadalmi megítéléséről írt egy szösszenetet.)

Március – E hónap egyik legfontosabb eseménye – számomra – a szegedi rendezésű OTDK volt, ahol két szekcióra is jutott szellemi tulajdonvédelmi, illetve speciálisan szerzői jogi dolgozat. Az egyik szekcióban magam is zsűriztem, ami külön élmény volt. Az esemény egyébként szerintem nagyon jól sikerült. A március azonban ezen felül hemzsegett a jóféle hírekben: Kőhidi Ákos „A Dal 2013” körüli plágiumvádakról írt, Hajdú Dóri az EUB előzetes döntéséről a Lüksan-ügyben, nyilvánosságra hozta az IFPI a szokásos éves „Digital Music Reportját„, új sorozatot indítottam, melyben a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemlében közétett szakvéleményeit ismertettem röviden (lásd: SZJSZTémák), lezárult a Jammie Thomas-Rasset ellen indított fájlcsere per, melyben a hölgy végül 222.000 dolláros kártérítés megfizetésére lesz (lenne) köteles 24 dal letöltéséért, valamint nyilvánosságra hozták a főtanácsnoki indítványt a VG Wort v. Kyocera ügyben is (amely a szkenneléssel kapcsolatos többszörözés és az üreshordozó díj fizetésének a kérdését vizsgálta). Ám legalább ennyire fontos, hogy február végén kezdetét vette az amerikai „Six Strikes” rezsim, márciusban pedig útjukra indultak az első figyelmeztetések a rendszer keretében. (Huh, ez a hónap tényleg sűrű volt…)

Április – Ha nem lett volna elég az iménti sok márciusi hír, íme még egy, amelyről csak április elején tudtam blogolni: Parlamentünk egy új Szjt. módosítást fogadott el, sok esetben – mint jeleztem – helytelen jogszabályi rendelkezések beiktatásával. Ugyancsak áprilisban számoltam be róla, ám ugyancsak a sűrű március egyik termése volt az USA Legfelsőbb Bíróságának a Kirtsaeng ügyben hozott ítélete, amely a jogkimerülés tételének a parallel import termékekre való alkalmazása kapcsán tartalmaz több nagyon fontos megállapítást. (A téma azóta annyira megtetszett, hogy legkevesebb három cikket fogok írni róla az elkövetkezendő időszakban, sőt, talán még ennél nagyobb terveim is lesznek vele.) Ugyancsak fontosnak érzem még egyszer kiemelni azt az interjúválogatást, amelyet több könyvtáros szakemberrel készítettem a könyvdigitalizálás témakörében. Végül április egyik legkedvesebb pillanata az volt, amikor közzétettük az idei blogbejegyzés-író verseny eredményeit. Ezúttal két szegedi végzett az élen:-) Végül nem hagyhatom ki Gyömbér Béla írását, amelyben a hatásos műszaki intézkedések megkerülésének kérdését járta körbe.

Május – Májusi finn utam alkalmával találkoztam részletesen azzal a finn népi kezdeményezéssel, amely a szerzői jog reformját kívánja elérni. A kérdésről nem sokkal később egy korábbi finn tanítványom, Ville Lahti is írt egy angol nyelvű vendégposztot. Ha már vendégposzt: májusban kijött a Lescure-jelentés, amely a HADOPI szervezet eddigi munkáját kritikusan értékelte, sőt az eddigi rendszer megszüntetésére tett javaslatot. A jelentésről Matthieu Pras diákom is írt egy angol nyelvű bejegyzést. Alighogy kihűlt az Szjt. módosítása, újabb javaslattal állt elő a jogalkotó: a tervezet májusi verziójával kapcsolatos bejegyzésem itt érhető el. A témáról még írok később, ezért itt most legyen elég ennyi. Májusban foglalkoztam először a TTIP fedőnevű kereskedelmi megállapodással, amely tartalmát tekintve az ACTA folytatása is lehet a szellemi tulajdonvédelem érvényesítése tárgyában. A TTIP az elkövetkezendő időszak nagy témája lesz majd. Végül májusban elemeztem le egy rendkívül izgalmas kúriai büntető elvi határozatot (9/2013), amely szerzői jogi kérdésekkel foglalkozott. Kötelező olvasmány.

Június – Az egyszer biztos, hogy az év egyik legviccesebb híre „Kanye esete a gyöngyhajú lánnyal” című írásom tárgya volt. Kanye West ugyanis olyan mértékben samplingelt a jól ismert Omega dalból, hogy az már arcpirító. A témakört a netes sajtó is jól körbecsámcsogta. Gyömbér Béla kolléga egy fontos bejegyzést szentelt az új Btk. alapján a szerzői jogsértések esetén alkalmazható új intézkedési nem („elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele„) bemutatásának. Ugyancsak ebben a hónapban történt meg elsőként, hogy a HADOPI szabályozás alapján valakinek felfüggesztették az internet-hozzáférését egy időre. Végül hadd említsem meg összefoglalóan a Hírmorzsák #3.10-et, melyben említést nyert, hogy lezárult egy másik fontos uniós bírósági előzetes döntéssel érintett ügy, az „Infopaq ügy”, Fehér könyvet adott ki a Bitkom az online jogsértésekről, és arról is beszámoltam, hogy a RapidShare nagyon komoly jogi problémákba ütközik. A cég azóta is működik, de erős lejtmenetben halad.

A második részhez kattints ide.