Breaking News: Google Books = Fair Use

A Google Books perről számtalanszor tettem említést ennek a blognak a hasábjain. Ráadásul az ügy már 7 éve húzódik, tehát ideje volt előre lépni egyet. Nemrég az ügyben eljáró fellebbviteli bíróság egyenesen arra utasította Chin bírót, hogy döntsön érdemben a Google könyv digitalizációs projektjének a sorsáról. Nos, ez 2013. november 14-én megtörtént. Chin a Google-nek kedvezett. Google Books = Fair Use.

Először is hadd szögezzem le: egyetértek a végső döntéssel. Az amerikai jog fényében. Hogy Európában a szolgáltatás milyen sorsra jutott volna, az más kérdés. (Vélhetőleg az ellenkezőjére.) Azt ugyanakkor szintén már előre jelezném, hogy a Chin bíró által meghozott döntést “vezéreltnek” érzem. Pontosan annyi szerepel csak benne, olyan sorrendben és olyan helyeken, amennyi a Google sikeréhez volt szükséges. Nézzük, mire gondolok.

Először is hadd ágyazzam be ide a Scribd oldalról az ítéletet, a követhetőség érdekében.

A blog olvasók engedelmével továbbá egyből ugranék a 15. oldalra. Akit csak érdekel, olvassa el az addig tartó oldalakat is, különösen az üggyel csak most ismerkedők számára lehet érdekes tudni a szolgáltatás érdemi elemeiről és a pertörténetről.

Engem a fair use érdekel. Tudom, nem ez az önfényezés ideje és helye, de nem is oly rég arról írtam – Matthew Sag cikkének elemzésekor -, hogy az egész ügy kimenetele a fair use teszt első faktorán fog múlni. Ez a vélemény bejött. Chin bíró nagy lendülettel kijelentette: a könyvrészletek (“snippet”-ek) kivetítése transzformatív, vagyis átalakító jellegű felhasználás.

Transzformáció alatt – a Campbell v. Acuff-Rose ügyben hozott Supreme Court ítélet óta – olyan felhasználásokat értenek az amerikaiak, amikor a user az eredeti művet új formában vagy új jelentéstartalommal ellátva hasznosítja:

“adds something new, with a further purpose or different character, altering the first with new expression, meaning, or message; it asks, in other words, whether and to what extent the new work is ‘transformative.'”

A fenti logika alapján évekkel ezelőtt azt is transzformatívnak találták bírák, mikor a neten keringő nagy felbontású fotókról készült miniatürizált képeket (“thumbnail“) vetítette ki egy keresőmotor (lásd a Perfect 10 v. Amazon és főleg a Kelly v. Arriba Soft ügyeket). Chin bíró egyszer s mindenkorra megerősítette ennek az érvelésnek a logikáját:

“The display of snippets of text for search is similar to the display of thumbnail images of photographs for search or small images of concert posters for reference to past events, as the snippets help users locate books and determine whether they may be of interest. Google Books thus uses words for a different purpose — it uses snippets of text to act as pointers directing users to a broad selection of books.”

Chin terjengősen elemezte a Google Books “snippet” szolgáltatását, hogy ez a könyvtárosoknak, de minden felhasználónak milyen előnyös is valójában. Egyetértek vele. Ugyanakkor ezen a ponton érzem erőteljesen, hogy az ítélet “vezérelt” (méghozzá jogpolitikai megfontolások által). A bíróság ugyanis (lásd a 15. oldalt) kiemelte, hogy három vagyoni jogot is megsértett a Google: a többszörözés jogát (a szkenneléssel), a terjesztés jogát (a letöltésre felkínálással – megjegyzem, ott nincs “nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel” joga), továbbá a nyilvános előadás “display” verzióját (ami a “snippet”-ek mechanikai eszközökkel történő kivetítést jelenti az esetünkben). A transzformációt azonban csak az utóbbi vonatkozásában erősítette meg a bírót. Vagyis felvetül a kérdés: mi van a többi vagyoni joggal? Mindjárt választ kapunk rájuk, de nem itt.

A fair use teszt értelmében további körülményeket szokás vizsgálni. A négy, törvényileg rögzített faktor közül az első alá az iménti transzformáció, továbbá a haszonszerzési célzat vizsgálata tartozik. E vonatkozásban Chin elég nagyvonalúan járt el, sőt, kifejezetten konstruktív véleményt formált (hogy jót-e, az más kérdés). Elismerte, hogy a Google ugyan önmagában profit-orientált, azonban hangsúlyozta, hogy a “snippet”-ek kivetítése során nem helyezett el reklámokat, a másolatokat, de még csak a részleteket sem értékesítette:

“Google does not sell the scans it has made of books for Google Books; it does not sell the snippets that it displays; and it does not run ads on the About the Book pages that contain snippets.”

Ez egyedül azért érdekes, mert a “commercial”, vagyis kereskedelmi természetű felhasználások esetén ilyen szűkített értelmezést még nem láttam. Ezzel együtt talán e pont megmarad “dictának”, vagyis az ítélet rációján kívül maradó, nem precedensértékű megállapításnak. Ezen felül azonban tökéletesen osztom Chin véleményét atekintetben, hogy a transzformatív felhasználás mindig tromfolja a haszonszerzési célzatot (az elmúlt húsz évben legalábbis bizonyosan). Ahogy arra Chin is utalt, még rögtön az elején (16. oldal): a fair use célja ugyanis az USA Alkotmányában foglaltak megvalósítása, vagyis a tudományok és hasznos művészetek előmozdítása.

A fair use teszt második faktora a forrásművek természetét veszi szemügyre. Chin e ponton végezte a legtrehányabb munkát. Szimplán kijelentette: a fictional, vagyis a kitalált történetek szélesebb jogokat élveznek, mint a “non-fictional” (például tudományos) művek. Ez eddig még talán az Egyesült Államok joga alapján igaz is lenne, de az nem, hogy ezek után sommásan kijelentse:

“the vast majority of the books in Google Books are non-fiction. Further, the books at issue are published and available to the public. These considerations favor a finding of fair use.”

Ezek egyike sem eredményezheti ab ovo a fair use győzelmét. E faktor e téren sokkal szélesebb vizsgálatot igényelt volna, és alapos elemzés esetén e tényező bizonyosan a Google ellen kellett volna, hogy szóljon. Vagyis itt is érezhetjük a “policy consideration” érvényesülését.

Ugyanezt láthatjuk a harmadik faktor esetén, amely a felhasznált rész mértékét és lényegességét vizsgálja. Bár Chin maga is jelezte: a Google könyvek millióit szkennelte, ennek ellenére visszanyúlt a transzformáció gondolatához, és erre alapozva közölte:

“full-text search of books, full-work reproduction is critical to the functioning of Google Books.”

Vagyis – erre akartam fent utalni – e ponton vonja be a fair use teszt körébe a többszörözés magatartását Chin. Talán helytálló, bár nem túl szerencsés, hiszen a többszörözés semmi esetre sem transzformatív. Chin ezt a problémát kerülte ki jótékonyan azzal, hogy itt tárgyalta a kérdést. (Megjegyzem, a terjesztés jogának fair jellegéről továbbra sem ejt szót a bíró.)

A negyedik faktor pedig a felhasználásnak az eredeti mű piacára vagy értékére gyakorolt potenciális hatásait vizsgálja. E ponton Chin úgy hiszem helyesen a társadalmi realitásokra is rápillantott, mikor közölte:

“Google does not sell its scans, and the scans do not replace the books. (…) To the contrary, a reasonable factfinder could only find that Google Books enhances the sales of books to the benefit of copyright holders.”

Mindent egybevetve Chin bíró – bár megítélésem szerint nem minden elemében helytálló módon, de összességében – helyesen rögzítette a Google Books Library Project fair jellegét. Ennek tanúbizonyságául álljon itt az utolsó idézet:
“In my view, Google Books provides significant public benefits. It advances the progress of the arts and sciences, while maintaining respectful consideration for the rights of authors and other creative individuals, and without adversely impacting the rights of copyright holders. It has become an invaluable research tool that permits students, teachers, librarians, and others to more efficiently identify and locate books. It has given scholars the ability, for the first time, to conduct full-text searches of tens of millions of books. It preserves books, in particular out-of-print and old books that have been forgotten in the bowels of libraries, and it gives them new life. It facilitates access to books for print-disabled and remote or underserved populations. It generates new audiences and creates new sources of income for authors and publishers. Indeed, all society benefits.”
Vagyis – röviden és tömören – a Google első fokon hatalmas sikert aratott. Ezzel összefüggésben lásd a TechDirt írását (köszi Dávid), az 1709Blog posztját és a New York Times cikkét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.