Hírmorzsák #3.14
Végleg befellegzett az IsoHuntnak? Segítség a zenei alkotóknak – ingyen. Nőttek a zeneipari bevételek Svédországban. Mivel (ne) védekezzünk, ha fényképet használunk fel engedély nélkül? Kábelcsatorna az interneten. – Hírmorzsák #3.14.
Végleg befellegzett az IsoHuntnak? – Immáron évek óta világos tény, hogy az IsoHunt által nyújtott fájlcsere indexáló szolgáltatás jogellenes az Egyesült Államokban. A per azonban még messze nem zárult le. A jogsértés megállapítása csak az első lépcsője volt az oldal jogosultak általi eliminálásában. Rövidesen a bírónak a kártérítés mértékéről is határoznia kell. A TorrentFreak július végi cikke szerint a zeneipar 750 millió dolláros kártérítést szeretne kicsikarni az oldalt üzemeltető Gary Fungból. Érdemes tudni, hogy az eddigi legnagyobb megítélt kártérítési összeg 111 millió volt (ha jól emlékszek), és abból se sikerült sokat érdemben behajtani. A 750 millió dollár tehát kirívóan nagy összeg, de jogilag nem elképzelhetetlen. Viszont ha tippelhetek, akkor szerintem ennek az ötödét fogja a bíróság majd kiszabni. Ja, és nem sokra rá jött a hír, hogy az IsoHuntot bírói végzéssel blokkolták Olaszországban. Szorul a hurok, vészesen, talán már a jövő évet sem éri meg az indexáló oldal.
Segítség a zenei alkotóknak – ingyen – Legalábbis öt olyan javaslat, amellyel az Egyesült Államok zenei alkotóművészeit a bejegyzés szerzője szerint úgy tudná a Kongresszus segíteni, hogy az az adófizetők egy centjébe sem kerülne. (Egész pontosan az angol cím a tízcentesről, a „dime”-ról beszél, de ennek nincs nagy jelentősége.) A cikk szerzője szerint az öt módosítás a következő: könyvvizsgálati jog a zeneszerzőknek a mechanikai kényszerengedélyekből befolyó összegek vonatkozásában (lehet, hogy van némi sumákolás odakint?); kilépési jog a mechanikai kényszerengedély rendszeréből; az 1972-t megelőzően született hangfelvételek digitális felhasználásait is a szövetségi szerzői jogi törvény hatálya alá kell vonni (mondjuk ez nem tudom, miért ne kerülne az állampolgároknak pénzbe, hiszen ők fizetnék a digitális felhasználások után a jogdíjat); a meg nem fizetett mechanikai jogdíjak behajtása (igen, ez nyilván jó lenne); végül az online videoszolgáltatásokra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, ami az offline szolgáltatásokra.
Nőttek a zeneipari bevételek Svédországban – A ProArt oldalán megjelent érdekes hír szerint Svédországban 12%-kal nőttek a zeneipar bevételei 2012 hasonló időszakához viszonyítva. A felmérések szerint ez egyrészt a zenei streaming szolgáltatások sikerének tudhatü (ez teljességgel érthető annak fényében, hogy a világ vezető zenei streaming szolgáltatója, a Spotify, svéd), másrészt fellendülőben van a retró érzés: a bakelitek vásárlása.
Mivel (ne) védekezzünk, ha fényképet használunk fel engedély nélkül? – Völgyi Attila fotós blogger, aki rendszeres jelleggel foglalkozik szerzői jogi témákkal is, ezúttal egy olyan bejegyzést készített, amely ugyan külföldi forrásból indul ki, de annál jóval túlterjeszkedve, kiváló példákon keresztül mutatja be azokat a klasszikus fals érveket, amire hivatkozni szokás, amikor valaki engedély nélkül használ fel egy fotót, amelyet az interneten talál. A bejegyzés értékét csak növeli, hogy valójában ezek az érvek mindenféle műtípus esetén bevett magyarázkodásnak számítanak, pedig látványosan gyenge, erőtlen lábakon állnak. (Attilának külön drukkolok a Goldenblogon, mert még legutóbb is a top10-ben volt!)
Kábelcsatorna az interneten – Még egy hír az Egyesült Államokból: a Viacom és a Sony megállapodást kötött arról, hogy az utóbbi cég a rövidesen indítandó videó streaming szolgáltatása keretében szimultán továbbközvetítheti a Viacom olyan kábeltelevíziós csatornáinak a műsorát, mint a Nickelodeon vagy az MTV. A Sony mindeddig nem közölte a tervezett szolgáltatásának a nevét. Lényegét tekintve azonban majdnem ugyanaz, mint a Netflix, mégis más: video-on-demand (VOD), de nem filmek vagy sorozatok egyedi részei, esetleg teljes sorozatai, hanem televíziós műsorfolyamok változatlan továbbközvetítése, méghozzá szimultán jelleggel (vagyis gyakorlatilag csupán elhanyagolható időtartamú csúszás képzelhető el). A New York Times cikke a megállapodás több érdekességéről is beszámol, illetve utal arra, hogy hasonló megállapodások várhatók a közeljövőben olyan tech óriások, mint az Intel vagy a Google részvételével.