A talányos rövidítések egyikét valószínűleg minden blogolvasó ismeri. A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) tavaly bukott el uniós szinten, miután az Európai Parlament elutasította a megállapodás aláírását. Még ezt megelőzően kezdetét vette azonban egy tárgyalás, amely arra irányul, hogy az EU új kereskedelmi megállapodást kössön – méghozzá az Egyesült Államokkal, mely a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP) név alatt fut. Vajon a TTIP lesz az új ACTA, vagy semmi ilyesmire nem kell gondolni?
|
Az Európai Parlament strasbourgi ülésterme. Forrás: Wikipédia |
Az EU Parlamentje a múlt héten szavazta meg a TTIP tárgyalások megkezdését támogató
állásfoglalását. Méghozzá feltűnő többség mellett: 460 igen kontra 105 nem (és volt még 28 tartózkodás is). Az állásfoglalás meglátása szerint olyan mértékű a gazdasági összefonódás az EU és az USA között, amely indokolttá teszi (szinte megköveteli) a fokozottabb együttműködést a gazdaság és a befektetések területén. A hangzatos preambulum mellett a számomra leginkább érdekes kérdés az lehet, hogy vajon a partnerség/társulás milyen mértékben és mélységben érintené a szellemi tulajdonvédelmet.
Ugye nem árt felidézni, hogy a Parlament nem is oly rég már leszavazott egy kereskedelmi megállapodást, amely a jogérvényesítésre fókuszált volna. Az
ACTA uniós szintű bukása véleményem szerint leginkább annak volt betudható, hogy bár a megállapodás nem lépett volna túl a hatályos uniós jogérvényesítési szabályanyagon, a titkolózásból prosperáló prekoncepciók még a politikusokat is megrettentették, és ezért inkább „választóik akaratának engedtek”. A TTIP azonban más, mint az ACTA, már csak azért is, mert ez „csak” egy bilaterális társulás lesz/lehet, szemben a multilaterális ACTÁ-val.
A gazdaságnak azonban meghatározó szegmense a szellemi alkotótevékenység, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikk (1) bekezdése pedig határozottan az uniós, közös kereskedelmi politika részévé teszi a szellemi tulajdonvédelem kereskedelmi vonatkozásait. Ezek alapján az is érthető, hogy a Parlament az állásfoglalás részeként az alábbiakat is rögzítette:
„11. elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Unió és tagállamai – meglévő jogszabályaik, normáik és megállapodásaik révén – fenntartsák a kulturális és audiovizuális politikáik megőrzésének és fejlesztésének lehetőségét; kéri tehát, hogy a – többek között online – kulturális és audiovizuális tartalmú szolgáltatások kizárása egyértelműen szerepeljen a tárgyalási megbízatásban;
12. hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdon az innováció és szellemi alkotás legjelentősebb hajtóerői közé tartozik és a tudásalapú gazdaság egyik pillére, és hogy a megállapodásban magas szintű védelmet kell biztosítani a szellemi tulajdonjogok pontosan és egyértelműen meghatározott területeinek, többek között a földrajzi jelzéseknek, és a megállapodásnak összhangban kell lennie a meglévő nemzetközi megállapodásokkal; úgy véli, hogy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos egyéb területek eltéréseit a védelemre vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban kell megoldani;
13. úgy véli, hogy a megállapodásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az EU alapjogi normáit; megismétli, hogy támogatja a személyes adatok magas szintű védelmét, amely a fogyasztók javát szolgálja az Atlanti-óceán mindkét partján; úgy véli, hogy a megállapodásnak figyelembe kell vennie a szolgáltatások értékesítéséről szóló általános megállapodásnak (GATS) a személyes adatok védelméről szóló rendelkezéseit”.
Az audiovizuális szektor kihagyása részben talán annak is betudható, hogy az Unió a tavaly év végén meghirdetett konzultációt követően az AV szektort érintő reformok megvalósítását tervezi. A 12. pontban olvasható, aláhúzással jelölt rész a partnerség egyik kardinális eleme lehet majd. Hogy pontosan milyen területeket fog lefedni a kooperáció, egyelőre nem tudni, a pontos mandátum kiadása a Tanács feladata. A Kluwer Copyright Blog szerzője azonban úgy érvel, hogy nagyobb az esély arra, hogy a szerzői jog kimarad, semmint, hogy benne foglaltatik majd a társulásban. Egy néhány napja sorra került találkozó keretében pedig újságírók előtt beszélt Karel De Gucht, a tárgyalások lefolytatásának majdani felelőse a TTIP-ről. A beszélgetés során mindössze egyetlen alkalommal merült fel az intellectual property kifejezés, és De Gucht akkor is megkerülte az újságírói kérdésre adható választ. A 13. pont kiemelése azonban szintén fontos lehet, hiszen az alapjogok tiszteletben tartása azt jelenti, hogy az Alapjogi Charta által felsorolt jogok, s nem csak a szellemi tulajdon, hanem a személyes adatok védelme, a véleménynyilvánítás vagy a vállalkozás
szabadsága jelenlegi szintjén fenntartandó. (De Gucht az említett beszélgetés során azt azonban kiemelte, hogy például a magánélet biztonsága előbbre való a nemzetbiztonságnál, vagyis az egyensúlyozás kényes játéka fontos lehet majd a tárgyalások során.)
És hogy még egyszer ne szaladjon olyan tőrbe az uniós gépezet, mint az éveken át előkészített, majd hetek/hónapok alatt „romba döntött” ACTA, a Parlament nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy körültekintőbben, átláthatóbban járjon el a tárgyalási fázisban. Egészen pontosan (kiemelések tőlem):
„21. emlékeztet arra, hogy az egész tárgyalási folyamat során szükség van a Bizottság kezdeményezőbb tájékoztatására, illetve arra, hogy átlátható módon együttműködjön az érdekeltekkel – többek között az üzleti, környezetvédelmi, mezőgazdasági, fogyasztóvédelmi, munkaügyi és egyéb képviselőkkel – a tényeken alapuló vitának, a tárgyalásokba vetett bizalom kiépítésének és a különböző oldalakról érkező vélemények arányosságának a biztosítása, illetve a közvélemény támogatásának – az érdekeltek véleményének figyelembevétele általi – előmozdítása érdekében; ösztönzi valamennyi érdekeltet az aktív részvételre, valamint arra, hogy indítsanak kezdeményezéseket és nyújtsanak be információkat a tárgyalásokkal kapcsolatban”.
Mindezek alapján kíváncsian várom a fejleményeket. A TTIP kapcsán lásd még az IP Watch hírét.