Networkshop 2013
A konferencia az egyik legrangosabb hazai informatikai találkozóvá vált, melyen találkozhatnak a kutatók, fejlesztők, a gyártók, a szolgáltatók és a felhasználók egyaránt. Nekem első alkalommal volt szerencsém részt venni a konferencián, és a fent felsorolt szereplők közül most elsődlegesen az informatikai fejlesztők és a könyvtári szolgáltatók domináltak a résztvevők között. A konferencia középpontjában, vagy inkább középpontjaiban a cloud- és más, hálózati technológiák, illetve a könyvtárak tartalomszolgáltatásával összefüggő kérdések álltak.
A könyvtárak láthatóan szép számban képviselték magukat a konferencián, és vélhetően nagy megelégedéssel zajlott volna le a konferencia ezen szekciója a jelenlétem hiányában, azonban én mintegy trójai falóként funkcionálva kisebb zavart okoztam a hozzászólásaimmal, melyek elsődlegesen a könyvtárak szabad felhasználással kapcsolatos lehetőségeit és az új kötelespéldány-rendelet tervezetének visszásságait érintették. Bár érdemi vita nem alakult ki a kérdéskör kapcsán, de úgy gondolom, hogy az érintetteknek közösen kellene az együttműködési lehetőségeket megtalálniuk a mindenkori szerzői jogi szabályozás keretei között.
A konferencia általános tematikája alapján elsődlegesen az informatika területét érintették az előadások, azon belül is kiemelt hangsúlyt kaptak a trendeknek megfelelően a hálózati technológiával, a mobil-alkalmazásokkal és az un. felhő-technológiával foglalkozó területek.
A blog tematikájához azonban sokkal közelebb álltak az utolsó napon tartott előadások, melyek összefoglalóan a Jogi, etikai szabályozási kérdések szekciócímet kapták.
A szekció első előadása a Pataki Máté, Pataki Balázs, Tóth Zoltán, Pallinger Péter (MTA SZTAKI) DRM megoldások áttekintése címmel zajlott, mely egy átfogó képet próbált bemutatni az eddig alkalmazott DRM megoldásokról. Az MTA SZTAKI elsődlegesen nem foglalkozik ilyen jellegű megoldások fejlesztésekkel, azonban igény esetén készek ezen a területen is kutatásra akár a közeljövőben is.
Ezt követte a szekció minden bizonnyal legjobb hangulatú előadása, melyben Tomka Gergely (Morgan Stanley Elemző Kft.) A nemzetközi szerzői jog – bevezetés címmel tartott eszmefuttatást. A nemzetközi szerzői joghoz – általa is bevallottan – nem igazán értő előadó intézett látványos, szórakoztató és bizonyos aspektusokból akceptálható kirohanást a jelenlegi globális világrend, és azon belül különösen a szerzői jog ellen. Bár az előadás nem kevés pontatlanságot tartalmazott szerzői jogi tekintetben, mégis rávilágított annak árnyoldalára.
dr. Legeza Dénes István (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) Az infokommunikációs technológia a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiben című előadásában több érdekes, a Szerzői Jogi Szakértő Testület által hozott szakértő véleményt, illetve a testület működését mutatta be a hallgatóság számára.
A Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft. képviseletében, A DRM az alternatív jogérvényesítés szolgálatában című előadásom során a kedvenc témám, a DRM rendszerek szerzői jogi problematikájáról értekezhettem, melyben az alternatív jogérvényesítés szerepét kívántam kiemelni alternatív DRM megoldások bemutatásával.
Garami Gábor, Tihanyi Péter, Szabó Áron (E-Group) Professzionális tartalomajánló és -szűrő rendszer a fiatalabb korosztály védelméért című előadásában kiemelte az internetes tartalmak gyermekekre gyakorolt káros hatásait és veszélyeit. A megoldási javaslatok között szerepelt olyan, a hozzáférést koordináló szoftver beszerzése, mely képes a nem kívánt tartalmak előzetes szűrésére. A problematikát talán mélyebben elemző, kitűnő előadás hangzott el korábban, dr. Tószegi Zsuzsanna (SZTNH) részéről a konferencia megnyitóját követően a plenáris teremben, Gyerekek a világhálón – Lehetőségek és veszélyek az interneten címmel.
A szekció utolsó „tervezett” előadását dr. Mayer Erika tartotta (Mayer és Társai Ügyvédi Iroda, INFOMEDIÁTOR) a Szerzői jogi harcok, avagy a változás kényszere az infokommunikációs világban címmel. Az előadásában elsődlegesen a könyvpiacon nyomon követhető változásokat emelte ki. Véleménye szerint a digitális technológia megjelenésével új megoldási koncepciókra van szükség, és idővel elképzelhetőnek tartja akár a közös jogkezelés megjelenését is a digitalizálódó könyvpiacon.
Bár az előzetes programban nem szerepelt, de a konferenciát egyébként is „fémjelző” hófúvásoknak, és az ezzel összefüggő felsővezeték-szakadásnak „köszönhetően” az eredetileg a plenáris terembe meghirdetett Gerencsér Judit (Kúria Könyvtára) Jogi (bírósági) könyvtári információs rendszerek a világban – egy nemzetközi konferencia tapasztalatai – (IALL – Toronto, Kanada, 2012) című előadása zárta a szekciót, amely meglehetősen forma – és különösen időkeret – bontó élménybeszámolónak bizonyult az előadó külföldi utazásával kapcsolatos személyes élményeiről.
Összességében egy igen gazdag programmal megrendezésre került konferencián vehettem részt, melyen az egyébként rendkívül mostoha időjárási körülmények ellenére is szép számmal vettek részt szakmai érdeklődők. A gazdag informatikai program ellenére azonban kissé csalódott vagyok, hogy a tartalomszolgáltatók csak kis számban képviseltették magukat, és a jogi, etikai szekcióban mindössze három előadás hangzott el a szűkebb értelembe vett jogi területekről, talán nem utolsó sorban az igen magas regisztrációs díjaknak köszönhetően.
Szeretném végül ezúton is megköszönni mindazoknak a segítségnyújtást, akik lehetővé tették a részvételemet a konferencián.