Digital Music Report 2013

Immáron negyedik éve tekintem át egy kicsit mélyebben a nemzetközi zeneipai ernyőszervezet, az IFPI éves jelentését (Digital Music Report), abban a reményben, hogy belelássak, a szerzői jogi jogosultak érdekképviseleti szerve miként látja a zeneipar jelenét és jövőjét. (A 2010-es, 2011-es és 2012-es jelentés elemzését lásd az évszámokra kattintva.) Már a tavalyi jelentést is a pozitív (nem mondtam, hogy optimista) hangulat lengte körbe, az idei DMR azonban már határozottan optimista felhanggal íródott.

Mint az imént jeleztem, a tavalyi volt az első olyan DMR, ami pozitív módon, a hasznosság, a fejlődés, a fogyasztóbarát gondolkodásmód irányából közelítette meg a zeneipar jelenét és jövőjét. Mindez a 2013-as jelentésben – melynek a címe is erre utal, legalábbis részben: “Engine of a digital world” – már azzal az optimista felhanggal is párosult, miszerint a zeneipar éves árbevétele 1998 óta ismét pozitív mérleggel zárt. Ha csak csekély 0.3%-kal is, de nőttek az összesített bevételek. Különösen meglepő ezzel együtt, hogy a világ 20 legnagyobb piacán is határozott növekedés volt megfigyelhető, köztük olyan országokban is, mint India vagy Brazília, amelyek eddig nem igazán erről voltak híresek. (Ennek a jelentés külön teret szentel a 24-27. oldalakon.)
Természetesen a fizikai hordozók piacán a kereslet tovább csökkent, így a haszon esélye sem realitás, azonban a fizetős digitális szolgáltatások – eseti letöltés (pl. iTunes), havi előfizetéses streaming (pl. Spotify vagy Deezer) és speciálisan az internetes rádiózás (pl. Last.fm vagy Rhapsody) – bevételei mind erősödést mutatnak. Így ma már több mint 500 legális zeneszolgáltató működik világszerte (ezek összefoglaló táblázatát, idén végre esztétikusan, lásd a jelentés 32-34. oldalán), 4.3 milliárd kislemezt (sokkal inkább single-t) és 2.3 milliárd nagylemezt értékesítve. A digitális fogyasztás mértékének növekedése így tehát lassan, de biztosan képes ellensúlyozni a kieső bevételeket a fizikai hordozók világában (amelynek részesedése a tavalyi 61%-ról 58%-ra csökkent).
A jelentés pozitív gondolkodásmódját tükrözi továbbra is, hogy nem az illegális, hanem a jogszerű tartalomfogyasztás mozgatórugóira (okaira) keres választ. Így a legális piacok népszerűségét az olyan tények fokozzák az Ipsos MediaCT felmérése szerint, mint a biztonság és az egyszerű fizetés, a legális tartalom garanciája és a márka/cég iránti bizalom magas foka.
A DMR 2013 jelentős teret szentelt annak a kérdésnek, hogy címével összhangban a digitális zenepiac és innováció összefüggéseiről beszéljen, mindezt – szokásosan – színes példákkal fűszerezve. A 14-17. oldalakon részletesen olvasgatunk a zeneboltokról, a streaming oldalakról (mely a leginkább prosperáló területe a legális tartalomfogyasztásnak napjainkban), az internetes rádiózásról, valamint az audiovizuális tartalmakat kínáló szolgáltatásokról (pl. YouTube vagy a VEVO). Ehhez kapcsolódóan a jelentés a zenének az üzleti életre gyakorolt olyan pozitívumaival is részletekbe menően foglalkozik, amelyekkel emlékeim szerint mindeddig nem is került sor. Így a zenének a közösségépítő hatásairól és a hardware iparra gyakorolt előnyeiről is érdekes hírekre bukkanhatunk.

Gyakorlatilag a 28. oldalon jön csak el a pillanat, hogy a jelentés a jogérvényesítés szükségességéről és indokoltságáról kezdjen beszélni. (Számomra nyerő ez a taktika, bár erre már utaltam fentebb.) Az illegális oldalakon történő reklámozás visszaszorításának tapasztalatai mellett az internethozzáférés-szolgáltatókkal való szorosabb együttműködés szükségességén át a DDL (cyberlocker) oldalak és a megjelenés előtt kiszivárogtatott példányok problematikájáig több racionális kérdésről olvashatunk, habár e ponton már csekély részletek mellett. (Így például a jelentés elmulasztja megemlíteni, hogy a reklámozás visszaszorítása lett volna a SOPA/PIPA törvénytervezetek egyik nagy célja, ami azonban látványosan elbukott az Egyesült Államokban, így e jogérvényesítési modell realitása megkérdőjelezhető.) 
A DMR 2013 természetesen utal a tavalyi év egyik legnépszerűbb jogérvényesítési módszerére, a torrent indexáló oldalak blokkolására. Érdekes statisztika, hogy miközben öt európai országban rendeltek el eddig The Pirate Bay (TPB) blokádot, ami ezekben az országokban a TPB-n keresztül történő fogyasztás 69%-kal történő visszaesését eredményezte, addig azokban az országokban, ahol erre nem került sor, ott 45%-os növekedésről lehet beszámolni. Bevallom őszintén, az IFPI mellékelt ábrája nem mutat teljes összhangot ezzel a megállapítással. A jelentés ugyanakkor érdemben nem reagált – továbbra sem – a darknet oldalak jelentette kihívásra.

Záró gondolatként hadd utaljak arra, hogy a pozitívban záró bevételek ténye egy kardinális vita újabb fejezete lehet, anélkül azonban, hogy e tény megoldást kínálna e vitára. Természetesen a tyúk vagy tojás dilemmájáról beszélek, vagyis hogy a jogellenes felhasználások szintjét a szolgáltatások vagy a jogérvényesítés erősítésével lehet-e fokozni? A “kalózok” szerint kevés a legális szolgáltatás, a jogosultak szerint a jogérvényesítést kell még feszesebbé tenni, s amíg ez vagy az nem valósul meg, addig pozitív fejlődés nem várható a zeneipar terén. Azt biztosan elmondhatjuk, hogy utóbbi folyamatosan prosperáló jelenség (újabb és újabb jogérvényesítési modellek jelennek meg, egy részük persze elbukik, mint pl. a PIPA/SOPA), ugyanakkor előbbi ugyancsak konstruktív irányt vett/vesz már évek óta. És bizony be kell vallanom, hogy az említett dilemmára továbbra sem tudok egyértelmű választ adni, hiszen mindkét dimenzióban fejlődés látható. Nem is biztos ugyanakkor, hogy “meg kell válaszolni” a kérdést. Hanem punktum, látni kell: felfelé ível a zeneipar. Ma már vannak szép számban jó szolgáltatások, miközben egyes illegális fájlcsere motorok (például a TPB) lassan elsorvadnak. (Azért a TPB szerverek Észak-Koreába költöztetésénél kevés szánalmasabbat lehet elképzelni. Ennél minden eddigi ötletük jobb volt.) A kérdés már csak az, mi lesz 2013-ban? Ha a prosperáló tendencia tovább fokozódik, akkor az irány jó. Ha ismét visszaesés lesz (én ezt tartom ugyanakkor a kevésbé valószínűnek), akkor a modell nem vezet sehová.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.