Holland tanulmány a fájlcserélés állapotáról

A holland Információs Jogi Intézet (hagyományosan csak IViR) munkatársai, Joost Poort és Jorna Leenheer 2012 végén publikálta “File Sharing 2©12” című kutatási anyagot, melyben a legális tartalomfogyasztás és a fájlcserélés holland állapotait vizsgálták egy közvélemény-kutatásra adott több mint 2000 válasz alapján.

A holland szerzők egy évekkel ezelőtti másik IViR tanulmányra építve készítették el a 2012-es holland állapotokat tükröző munkájukat. A kutatás keretében négyféle fogyasztási irányra fókuszáltak: fizikai műpéldány vásárlása, online vásárlás jogtiszta forrásból, online ingyenes felhasználás legális forrásból és online ingyenes felhasználás illegális forrásból. Minden online kategória egyszerre öleli fel a letöltést és a streamingelést, minekutána a kutatás valójában már nem csupán a fájlcserélésről szól, hanem általában véve a tartalomfogyasztásról. Hatókörét tekintve a kutatás a zene (“music”, pontosabban a hangfelvételek), a film, a könyvek és a játékszoftverek világára terjedt ki. A megkérdezettek 64.4%-a adott kimerítő válaszokat a kérdőívre, összesen 2009 fő (ami reprezentativitást kölcsönöz a statisztikáknak).
A kutatók legfontosabb meglátása szerint Hollandiában még mindig domináns a fizikai hordozók vásárlása, különösen a könyvpiacon (összességében a válaszadók 82.6%-a vásárolt valamilyen műtípusból kézzelfogható példányt akár offline, akár online boltban, miközben 69% ugyanígy felelt a könyvek kapcsán). Az ingyenes, de legális forrásokból történő tartalomfogyasztás (YouTube vagy Spotify Free) az emberek felére jellemző, s nagyjából az emberek negyede fizet csak a digitális tartalmakért online felületeken, s ugyanennyien lépnek az illegális felhasználások útjára.
A fizikai műpéldányok vásárlása és a vásárlók kora, neme és iskolázottsága tekintetében a kutatók nem véltek felfedezni korrelációt (kivéve játékszoftverek, ahol a 45 éves és annál idősebb korosztályban e fogyasztás gyakorlatilag megszűnik – no igen, az ennél fiatalabb embereknek vált anno gyermekkora részévé a számítógépes játék a nyolcvanas, kilencvenes években). Online fogyasztás esetén azonban feltűnő a fiatalok felülreprezentáltsága.

Az adatok arra engednek következtetni, hogy a legális és az illegális online tartalomfogyasztás mértéke is csökken a zene világában, azonban erőteljes növekedés figyelhető meg az audiovizuális tartalmak kapcsán. A kutatók nagyjából azzal magyarázzák mindezt, hogy az emberek többsége az ízlésüknek megfelelő zenék letöltése után e “gyűjteményt” hallgatják, s lényegesen lassabb ütemben bővítik annak tartalmát, míg filmek esetén, melyeket általában csak egyszer-kétszer tekintenek meg, a fogyasztás folyamatos (sőt a sorozatok erősödése révén még fokozódik is).
A kutatás egyik legizgalmasabb eredménye az, mely rávilágít arra, hogy a holland fogyasztók kétharmada hajlamos a jogtiszta tartalmakért fizetni, s nagyjából ugyanennyien érdeklődnek kimondottan az e-könyvek könyvtári vagy könyvesbolti kölcsönzése iránt. Meglepő módon a fizetési hajlandóság maximuma megegyezik a valós holland piaci árakkal. Ez ugye nem jelent mást, mint hogy a holland fizetőképes kereslet lehetőségeihez mérten nincsenek túlárazva a tartalmak (legalábbis az offline világban, online ugyanis nagyjából 50-60%-át hajlandóak az emberek fizetni a művekért, holott szinte biztos, hogy ekkora különbség nincs a kétféle – online és offline – ár között).

Végül még egy érdekesség: a kutatás hangsúlyozza, hogy a The Pirate Bay blokkolását elrendelő bírósági határozatok (melyek a Ziggot és az XS4ALL internethozzáférés-szolgáltatók ellenében születtek) csekély hatást gyakoroltak a válaszadók fájlcseréléssel kapcsolatos attitűdjeire. A válaszadók legjava ugyanis ritkán használta ezt az oldalt, s alig 2% jelezte, hogy letöltési gyakorisága erősödött. (No persze mindez a darknet oldalak egyik hazájaként számon tartott Hollandiában nem meglepő.)

Bibliográfiai adatok:

Joost Poort – Jorna Leenheer: File sharing 2@12: Downloading from illegal sources in the Netherlands, 30 November 2012.

Kommentek:

komment

2 gondolat “Holland tanulmány a fájlcserélés állapotáról”

  1. s.peter says:

    A holland igazi kereskedőnemzet. nálunk sokkal komolyabban veszi a pénzt és a pénzben kifejezhető értékeket. (Amúgy is tele vannak kifejezésekkel, amik ezt a kalmár-szellemet a hétköznapok részévé teszik. Most h belekezdtem, írok is egyet, mert amúgy jogilag is értékelhető: "Valamelyik nap, az semelyik nap.", na de ez most talán mindegy:)

    A tanulmány szerint viszont azzal együtt érdekes igazán, hogy a többség a művészetet (hiszen nincsen "haszna") már közel sem becsüli meg annyira, a helyi alkotókat (pl. festőket, írókat) még a saját miniszterük is finoman "lesemmirekellőzte" néhány éve. Szóval ez náluk imho nem a művészet vagy a jog tiszteletéből, hanem a pénzben kifejezett értékhez való hozzáállásukból adódik.

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ez tetszett!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.