Megjelent a Dal+Szerzői idei 4. száma – A Dal+Szerző 2012-es utolsó számában a szokásos interjúk (melyek alanyai Likó Marcell, Jónás Vera, a címlapon szereplő Sebő Ferenc, Mohácsy Albert, Horváth Balázs, a két Malek Miklós) mellett olvashatunk egy, a nemrégiben elhunyt Komár Lászlót méltató írást, a Sziget Fesztivál YouTube csatornáját bemutató szöveget, olvashatunk továbbá a mulatósról, mint műfajról, és némi vers is belekerült a szövegbe. A szerzőknek járó jogdíjak felosztásával kapcsolatos legújabb módosulások is ismertetésre kerültek, akárcsak azok a táblázatok, amelyek a magyar zenészek dalainak a YouTube nézettségi adatait tartalmazzák. És persze a Gangnam Style sem maradhat ki!

Nem adják ki a brit fájlcserélőt az Egyesült Államoknak – Még egy tavalyi Hírmorzsákban számoltam be Richard O’Dwyer kiadatási ügyéről, mely az Egyesült Államokban indult, s arra irányult, hogy a TVShack.net oldal alapítóját kiadják az amerikai hatóságoknak szerzői jogsértés és büntetőjogi felelősség megállapítása céljából. Tavaly év végén született azonban egy olyan megállapodás, amely alapján O’Dwyer vállalja, hogy a jövőben nem követ el szerzői jogsértéseket (habár a fiatalember továbbra is úgy tartja, nem követett el semmilyen jogsértést az Egyesült Államokban a jogvédett filmekre utaló linkek indexálásával), valamint fizet 20.000$-t a szerzői jogosultak kompenzálása céljából. A megállapodás valójában azt jelenti, hogy miközben O’Dwyer ügyében nem fog érdemi bírósági ítélet születni, addig az amerikai jogszabályok felsőbbrendűsége megerősítést nyert. Jól van ez így?

Uniós vita a szerzői jogérvényesítés hatékonyságáról – Ahogy az egy jó ideje várható volt, az Európai Bizottság a szerzői jog reformjával kapcsolatos legújabb elképzeléseinek részeként a magánjogi jogérvényesítés kereteit is újra kívánja gondolni. Ennek érdekében egy konzultációt indított a Bizottság, melynek során arra nézve igyekszik speciális adatokhoz jutni, hogy vajon milyen a magánjogi jogérvényesítés hatékonysága és az alkalmazható eszközök hozzáférhetősége. A Bizottság pedig ezen konzultáció és a beérkező adatok fényében kívánja megtervezni az uniós acquis továbbfejlesztését. A vélemények benyújtására március végéig lesz lehetőség.

Bejelentették a brit szerzői jogi reform sarokköveit – Vince Cable, brit gazdasági miniszter nyilvánosságra hozta a brit szerzői jogi törvény reformjával kapcsolatos terveket. A legfontosabb sarokkövek a minisztériumi honlap alapján a következők: 1. a jogszerűen vásárolt műpéldányok magáncélú másolása, ide értve a format-shiftinget is, valamint a digitális példányok lejátszó/kivetítő készülékekre (mp3-lejátszóra, e-könyv olvasóra) történő átmásolását. (Ezt már évek óta mindenki javasolta, lásd a Gowers és a Hargreaves jelentést.) 2. Oktatási célú felhasználások kapcsán egyrészt az engedélyezés egyszerűbbé tétele, másrészt a szerzői művek modern, digitális eszközök segítségével történő igénybevételének egyszerűsítése, továbbá a távoktatási célú felhasználások legális kereteinek kialakítása. 3. Egy általános idézési célú szabad felhasználás bevezetése, feltéve, hogy az idézés a fair dealing klasszikus brit doktrína keretei között marad és a forrás megjelölésre kerül. (Ne plagizálj!) 4. Paródia és karikatúra céljából történő szabad felhasználás bevezetése (ahogy azt az Infosoc-irányelv is írta, amit nagyon jó lenne, ha végre mi is implementálnánk!). 5. Hangfelvételek, filmek és rádiós/televíziós műsorok non-profit kutatási célú másolása, akár magánszemélyek, akár könyvtárak által. (Nagyon jó kezdeményezés.) 6. Már publikált kutatási eredmények számítógépes eszközökkel történő analizálása non-profit kutatási célokból. (Mifene…) 7. Fogyatékos személyek számára biztosított jog a piacon a kérdéses fogyatékossággal kapcsolatos formátumban nem kapható műről releváns formátumú műpéldány készítésére (jaj, ezt nem hiszem, hogy értelmesen visszaadtam, még ha értem is). 8. Múzeumoknak, galériáknak, könyvtáraknak és archívumoknak biztosított jog a gyűjteményükbe tartozó műpéldányok archiválására. (Ó, igen, nagyon helyes, ennek a részleteit pedig egyszer külön cikkben is elemezni fogom.) Az elképzelés szerint 10 év alatt közel 500 millió font extra bevételt eredményezhet az államnak, továbbá a költségek/kiadások csökkentéséhez, a verseny növekedéséhez, valamint a szerzői művek felértékelődéséhez vezethet. Drukkolok a briteknek! Magyar nyelven a hírről lásd az iPon és az SG.hu cikkét.

(Karácsonyi) Problémák a felhőben – És íme egy „utóünnepi” röpke szösszenet. Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren túl, szegény amerikaiak milliói Karácsony estéjén nem csupán a Télapó csomagját várták izgatottan, de azt is, hogy a Netflix működése helyreálljon. Történt ugyanis, hogy az Amazon rendszere, amelyről a Netflix is fut, összeomlott. A karácsonyi mese persze az amerikai filmes folklór hagyományainak megfelelően happy enddel ért véget, a rendszer pedig helyre állt. Nem mondom, én a szent estét (és sok azt követő napot is) inkább a rokonság és az ajándékba kapott könyvek társaságában töltöttem.