Július – A júliusi hírek gyakorlatilag az Európai Unió köré szerveződnek. (Nem mintha máshol uborkaszezon lett volna.) Az év első felében gyakorlatilag világszerte, de leginkább Európában kikezdték a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA) a társadalom tagjai, sőt felsőszintű vezetők is. Nem lehet meglepő, hogy végül a kétkedők hangja győzött, de legalábbis egy domináns csatát megnyert: az Európai Parlament ugyanis elutasította a megállapodás aláírását, ezzel megakadályozva annak uniós szintű elfogadását. Az Európai Unió Bírósága döntést hozott a használt szoftverek viszonteladásának jogi problematikájáról. A UsedSoft ügyben arra kerestek a felek választ, hogy az online értékesített szoftvereket utóbb el lehet-e jogszerűen adni (a jogkimerülés tételére hivatkozással). A válasz – nagy örömömre – IGEN. Végül júliusban került nyilvánosságra az árva művekkel kapcsolatos irányelvtervezet kompromisszumos szövegtervezete, amely – az eredetiektől eltérően – átírta az eredeti elképzelést, és az árva művek vonatkozásában egy új szabad felhasználási esetkör bevezetésére tett javaslatot. Az irányelvet végül október végén fogadta el a Tanács és az Európai Parlament.

Augusztus – Nyári külföldi feladataimra tekintettel az augusztusi hírek száma jelentősen lecsökkent. Ezek közül kiemelést talán az a bejegyzés érdemel, amely a zeneipar nemzetközi ernyőszervezetének, az IFPI-nek az online szerzői jogsértésekkel kapcsolatos stratégiáját vizsgálta, valamint az, amely Grad-Gyenge Anikó kolléganőmnek a védelmi idő irányelvvel kapcsolatos tanulmányát ajánló formájában mutatta be.

Szeptember – Szeptember elején elemeztem részletekbe menően a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2012-es jelentése, amely a hamisítás magyarországi helyzetével foglalkozott, reprezentatív felmérés alapján készített színes táblázatokkal fűszerezte az izgalmas megállapításokat. Jeleztem ugyanakkor, hogy a jelentés több hibában is szenved, ami – az elmúlt évek hasonló hibái miatt – nehezen érthető. Ha már az előző bejegyzésben említést tettem Joel Tenenbaum ügyéről, nem maradhat szó nélkül a Jammie Thomas-Rasset kálváriájában hozott legutolsó, másodfokú döntés sem. Ez ugyanis kimondta, hogy az első fokon eljáró bíróság helytelenül alkalmazta az alkotmányossági vizsgálatot a Jammie-vel szemben kiszabott eltúlzott kártérítések felülbírálása során. Ennek eredményeként a másodfokú bíróság jelezte: az eredeti, dalonként 9250 dolláros (összesen 222.000 dolláros) kártérítés végrehajtása indokolt. És még egy fájlcsere hír szeptemberből: Hajdú Dóri, „Párizsba akkreditált bloggerünk” (PhD hallgatóm) adott hírt az első bírósági ítéletről, amelyet a HADOPI törvényben foglalt fokozatos válasz rendszer alapján hoztak.

Október – Úgy érzem nagyon fontos bejegyzésnek kell tekintenünk azt, amiben a „nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel” („making available to the public”) vagyoni jogának az Egyesült Államokban megfigyelhető gyakorlatával foglalkoztam, és áttekintettük, hogy milyen változások figyelhetők meg ennek alkalmazása kapcsán. Esély mutatkozik arra, hogy az e jogban rejlő kiskaput felszámolva immáron a „visszaosztás” is jogellenesnek bizonyuljon az Egyesült Államokban. Októberben két olyan eseményről is hallani lehetett, ami a Google Books üggyel fonódik össze. Előbb a Google és a könyvkiadók érdek-képviseleti szerve (Association of American Publishers, AAP) kötött bíróságon kívüli megállapodást a Google könyvdigitalizálási projektjében (ezzel persze még nem lezárva az alapügyet), majd bíróság mondta ki, hogy a Google-lel együttműködő könyvtárak által gründolt HathiTrust által végzett tevékenység nem jogellenes, hanem fair use. Végül ugyancsak októberben hozta nyilvánosságra a KIM a legújabb szerzői jogi törvénymódosítási koncepciót, mely úgy érzem, ezúttal is sok-sok hibában szenvedett. A kérdés kapcsán két külön bejegyzésben foglaltam össze észrevételeimet (lásd itt és itt).

November – A hónap és talán az év egyik legfontosabb szakmai eseménye az volt, amikor a ProArt – szerzői jogászok kiváló csoportjának együttműködése eredményeként – nyilvánosságra hozta, sőt mi több, ingyenesen letölthetővé tette Szerzői jogi kézikönyvét (hivatalosan „Kézikönyv a szerzői jog érvényesítéséhez„). Egy különösen izgalmas német bírósági ítéletről lehetett olvasni a novemberi bejegyzések között. Ebben arról adtam hírt, hogy az eljáró hatóság szerint a szülők nem kötelezhetők arra, hogy gyermekeik internetezési magatartását folyamatosan nyomon kövessék. És ha már internet: a Sandvine közreadta legfrissebb elemzését, amelyben a világ (na jó, maradjunk abban, néhány, általuk vizsgált régió) lakosságának internetezési szokásait vizsgálták meg. A számadatok általában nem hazudnak (legfeljebb csak azok, amelyeket Churchill állított össze). Ezek alapján azonban úgy fest, hogy miközben a Netflix pozíciói tovább erősödtek az Egyesült Államokban (talán jó lenne egy ilyen profi modellt bevezetni mifelénk is), addig a fájlcserélés relatív mutatói is felfelé tendálnak: a fájlcsere nem halt meg, sőt!

December – Az év második felében egyre több figyelmet szenteltem a könyvtárak megőrzési tevékenységének szerzői jogilag releváns vonatkozásainak (ezek egy része nem feltétlenül publikus). Ugyanakkor decemberben készítettem egy összefoglaló bejegyzést az ősz legfontosabb, releváns fejleményeiről: Eldorado, szegedi új repozitóriumok, OGYK DTT. Mit jelentenek ezek? Tessék itt tovább olvasni. Ugyancsak decemberben hozták nyilvánosságra azt a dokumentumot, amelyben az Európai Bizottság a szerzői jogi reformok legfontosabb irányait jelölték ki a biztosok. Ezzel összefüggésben igyekeztem egy részletekbe menő elemzést közölni. Egy biztos: az elkövetkezendő másfél-két évben komoly fejlemények várhatók. És ha már említést tettem az októberi, ú Szjt. módosítási indítványról, nem maradhat el, hogy ide illesszem azt a bejegyzést, amelyben a tervezet 2.0-ás változatát elemeztem. A KIM szemlátomást rengeteget merített a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület által előterjesztett észrevételekből. És ez jó hír. A törvény elfogadása jövőre várható.

Zárásként – Szeretném ugyanakkor jelezni, hogy a fenti összefoglalóban nem szerepel két fontos (nagyon fontos!!!) szerzői jogi hír, melyek elemzését egyszerűen elmulasztottam az ősszel. Ígéret szép szó, ha betartják úgy jó. Így hát újévi ígéretként fogadalmat teszek arra, hogy jövőre beszélni fogok az Európai Unió közös jogkezeléssel kapcsolatos irányelvtervezetéről, valamint a Pekingben elfogadott Audiovizuális alkotások védelméről szóló egyezményről. Ezek a dokumentumok ugyanis fontos fejleményeket hozhatnak majd globális, illetve regionális szerzői jogunk rendszerében.