Hírmorzsák #2.27

Művészeti Géntérkép – új projekt a képzőművészeti alkotások online elérésére. Újabb ötletelés a szerzői jog felszámolására. Brit fejlemények a szerzői művek online engedélyezése kapcsán. ALAI kongresszus a felhő alapú szolgáltatásokról. Új kivételek a hatásos műszaki intézkedések megkerülésének tilalma alól az Egyesült Államokban. – Hírmorzsák #2.27.

Művészeti Géntérkép – új projekt a képzőművészeti alkotások online elérésére – A New York Times egy rendkívül érdekes írást tett közzé hetekkel ezelőtt (jé, megint nagy lemaradásaim vannak). Eszerint Art Genome Project néven új start-up kezdte meg a működését még október elején. A weboldalon több mint 20.000 festmény digitalizált másolata érhető el 275 galéria és 50 múzeum tárlataiból. A fejlesztők két évnyi privát előkészítés és több millió dollár befektetését követően tették publikussá a szolgáltatást, és nem kevesebbet várnak, mint hogy a képzőművészetek Pandorájává vagy Netflixévé váljanak. (Nem épp Deezerré, mely – a New York Times írójának nagy bánatára – nem szándékozik betörni az amerikai piacra.) Sok sikert hozzá, nagyon drukkolok. És művészetpárti olvasók, tessék kutakodni a kanavászok ezrei között! (Megnéztem az oldalt, persze más is van, modern művészetre is gondolni kell, fotókra, installációkra stb.)

Újabb ötletelés a szerzői jog felszámolására – A 69 éves Joost Smiers és a nála jóval fiatalabb munkatársa, Marieke Van Schijndel publikált egy új kötetet, melyben a szerzői jog felszámolását javasolja. A kötet címe alapján a szerzők egy olyan világot képzelnek el, amelyben nincs szerzői jog és „tartalomipar” (kulturális konglomerátumok), s ez a szerzők, a gazdaság és a kulturális változatosság számára is kedvező helyzetet teremtene. Mivel kritikai anyag, ezért a közeljövőben (reményeim szerint egy jövőre megjelenő pesti kiadványba leadott tanulmány keretében) igyekszek majd górcső alá venni a tartalmát és cáfolni a benne felhozott érveket. Addig is íme egy kis olvasmány a kötetről magyarul.

Brit fejlemények a szerzői művek online engedélyezése kapcsán – Az elmúlt években komoly reformmozgalom indult az Egyesült Királyságban a szerzői jog modernizálása céljából. Kezdődött a Gowers jelentéssel, majd folytatódott a Hargreaves Reporttal. Még júliusban a brit Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal égisze alatt készítette el Richard Hopper és Ros Lynch a legújabb jelentést. Ebben elsősorban a szerzői jogilag védett művek online és egyéb digitális felhasználásának engedélyezését megkönnyítő javaslatokat fogalmaztak meg a szerzők, de kitérnek nevesítve az árva művekre (kiterjesztett közös jogkezelési modellről szólva) és – melléklet formájában – a könyvtárak általi tartalommegosztás kérdésére is (Museums Digital Content Exchange).


ALAI kongresszus a felhő alapú szolgáltatásokról – Ficsor Mihály, a szerzői jog magyar doyenje képvisltette hazánkat és a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesületet a szerzői jog egyik (talán) legnagyobb nemzetközi tudományos szervezetének, az ALAI-nak az éves kongresszusán, ezúttal Japánban. S ha már ott járt, konkrét felkérést is kapott arra, hogy a clouddal kapcsolatos szerzői jogi észrevételeit keynote speech keretében megtegye. A tartalmas (67 oldalra rúgó) előadáshoz tartalmas prezentáció is készült, mely az alábbi linken érhető el. Ezen felül Ficsor úr a rendezvényt megelőző végrehajtói bizottsági ülésről és a konferencia egészéről készült feljegyzéseit is megosztotta a nagy nyilvánossággal.


Új kivételek a hatásos műszaki intézkedések megkerülésének tilalma alól az Egyesült Államokban – Az Egyesült Államok szerzői jogi törvényének fontos része az ún. DMCA (Digital Millennium Copyright Act), mely az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók felelőssége mellett a hatásos műszaki intézkedésekkel is részletesen foglalkozik (a WIPO Internet szerződései mintájára). A DMCA-t három évente felül kell azonban vizsgálni, és az aktuális három év elteltével öt új kivétel beiktatását fogadta el az USA Szerzői Jogi Hivatala. Ezek közül azok, amelyeket értek, a következők: (vagyis a DRM megkerülése megengedett) az elektronikus formában terjesztett irodalmi műveket vakok számára hozzáférhetővé tétele érdekében; mozirészletek kritikai, oktatási és elemzési célokból történő felhasználása (no, ez nagyon izgalmas, ez a DRM egy bizonyos fair use esetére történő megtörését jelenti; ez forradalmi!); avagy a wireless telefon készülékekre letöltött legális szoftvereknek a telefonon található programokkal való interoperabilitásának a megteremtése céljából (hm… ez erős elsőre). (A másik két szabály nekem már nagyon összetett.)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük