Párizsból jelentem: tanévnyitó workshopon voltam

Párizsban, jelentem, zajlik az élet. Így már most egy érdekes workshopról számolhatok be, amely a CERDI DI2C (Droit, innovation, communication, culture) elnevezésű mesterképzésben résztvevő hallgatók tanévnyitó rendezvénye volt. A workshop a szerzői művek internetes védelmének témakörét járta körül olyan előadók részvételével, mint Marie-Françoise Marais, a HADOPI elnöke.
A beszélgetést Pierre Sirinelli, a CERDI egyik igazgatója vezette és moderálta. Az első előadó Frédéric Delacroix volt az Association de Lutte contre la Piraterie Audovisuelle (ALPA) képviseletében. Ez egy kifejezetten az audiovizuális szektor védelmében létrehozott szervezet, amely az illetékes hatóság engedélyével a nyílt P2P hálózatokat szűri, de csak a feltöltés részcselekménye vonatkozásában. Elmondta, hogy 2010 augusztusa óta több, mint 17 millió esetben továbbították a HADOPI-nak az adatokat. Elmondta azt is, hogy a legnagyobb megosztók esetében a jegyzőkönyvet közvetlenül az ügyészségre továbbítják. Eddig kb. 300 ilyen ügy volt, néhány esetben pedig már ítélet is született. A felmérések szerint az eljárásuk eredményes, ugyanis a 50%-kal visszaesett a P2P hálózatokon a fájlmegosztás, de hasonló mértékű emelkedést a streaming és a DDL esetében nem tapasztaltak.

Másodikként Guiseppe De Martino szólalt fel a Dailymotion képviseletében. Rövid előadásában az értesítési és eltávolítási eljárásról beszélt. Kifejtette, a jogsértő tartalmak feltérképezése a gyakorlatban egy adatbázis létrehozásának segítségével történik. Majd megemlítette, hogy a bíróság szerint ez a fajta általános ellenőrzés nem jelenti az arányosság követelményének megsértését.

Sébastien Frapier, a TF1 csoport jogi csoportjának vezetője előadásában a személetváltás szükségességét hangsúlyozta. Elmondta, hogy a TF1 csatorna már elég korán elérhetővé tette műsorait a csatorna honlapján, ám ezek rendre megjelentek egyéb oldalakon is, a web 2.0 pedig megsokszorozta ezt a jelenséget. Úgy vélte, hogy a bírósági út igénybevétele nem jelent kellő védelmet a csatornának, mivel a bíróságok sokszor nem jól értelmezik a szerzői jogot. Emellett pedig a bizonyítás során is problémákba ütköznek. A másik probléma, amire ráirányította a figyelmet, az a web 2.0 volt. Állítása szerint az erőviszonyok teljesen megváltoztak, napjainkban ugyanis nem a hatalmas TF1 csatorna áll szemben az internettel, hanem a hatalmas web 2.0 áll szemben a TF1 csatornával. A web 2.0 megfelelő szabályozásának hiánya pedig egyenlőtlen versenyhez vezet. (Jól mutatja a különböző szereplők érdekeinek eltérését, hogy Guiseppe De Martino erre úgy reagált, hogy nem szabad a répát és az almát összehasonlítani egymással…)

David El Sayegh a hanglemezgyártók képviseletében egy érdekes ügyet ismertetett. Nem olyan régen a Google keresési javaslatainak jogsértő jellege miatt indítottak pert, amely érdekes tanulságok levonására adott lehetőséget. A bíróság ugyanis a Code de la propriété intellectuelle L.336-2 cikkének félreértelmezésével döntött, plusz feltételeket támasztott az igényérvényesítés elé. (Ennek részletes elemzése egyébként külön tanulmányt érdemelne.)

Benoît Tabaka a Google képviseletében szólalt fel. A Google algoritmusáról, illetve annak a megváltoztatásáról beszélt, felvetve néhány gyakorlati problémát. Például azt, hogy az addig nem okoz nehézséget, hogy a jogsértő tartalmak a találati listában hátrébb foglaljanak helyet. Az viszont már annál inkább, hogy a jogszerű tartalmakat hogyan rangsoroljuk? Mi alapján döntsük el, melyik kerüljön előrébb? Az iTunes, a Dailymotion vagy a YouTube? Ő is egyfajta szemléletváltás szükségességére hívta fel a figyelmet. Szerinte a probléma helyes meghatározásánál van a kutya elásva. Pontosan meg kellene határozni, hogy mi ellen küzdünk. Mindenki ellen, vagy csak az anyagi haszonszerzéssel járó kalózkodás ellen. Reflektált a korábban elhangzottakra is, az ő elmélete szerint a tévécsatornák képtelenek elfogadni az internetet, és az ezzel átalakuló tévénézési szokásokat. Az ő szemében a tévének nem kellene másnak lennie, mint egy óriási képernyős tabletnek.

Christian Soulie ügyvéd néhány, számára érdekesnek tűnő kérdést vetett fel. Így többek között azt, hogy eljárt-e már az idő az Elker-irányelv felett? Illetve, hogy milyen módszer lehet megfelelő a szerzői jogi védelem biztosításához. Biztos, hogy a bírói út a megfelelő erre? Kifejtette azt is, hogy a fokozatos válasz kiindulópontja helyes, mert a bírósági útról való elterelést teszi lehetővé. Azt is kiemelte, hogy nem lehet pusztán az anyagi haszonszerzéssel járó kalózkodással szemben küzdeni, mivel maga a kalózkodás jelensége gazdasági környezetben zajlik, amitől nem lehet elválasztani.

Végezetül pedig Marie-Françoise Marais, a HADOPI elnöke beszélt. Először is arról, hogy a HADOPI léte és fennmaradása még mindig bizonytalan. Másodsorban pedig arról, hogy a HADOPI feladata az emberek tájékoztatása. Egyes jogászi körökön kívül senki nem érti, nem tudja, mit csinál a HADOPI, pedig az ő céljuk éppen az lenne, hogy minél kevesebb ügy kerüljön a bíróságra. Nevelni, informálni szeretnék az internetezőket. Ismét felvetette az új üzleti modellek bevezetésének szükségessége, ami nélkül lehetetlen a fájlcsere ellen harcolni. Hozzátette azonban azt is, hogy ezeknek a modelleknek a megalkotása nem a HADOPI feladata.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.