A kanadai szerzői jogot hosszú távon meghatározó Legfelsőbb Bírósági ítéletek születtek

Ahogy más common law jogrendszerben, Kanadában is meghatározó szerepe van a legfelsőbb bíróságnak a jogrendszer fejlesztésében, erre az egyik legutóbbi példa az az öt ítélet, amelyet július 11-én hozott a testület. Az ítéletek hatására többek közt nem kell a továbbiakban jogdíjat fizetni az iskolai tankönyvek részleteinek oktatási célú másolásáért, a zeneletöltésért, valamint az online zeneboltokban meghallgatott dalelőzetesekért.
Az ügyek legfelsőbb bírósági szakasza több mint fél éve tart, mind az öt ügyben először tavaly decemberben tartották az első tárgyalást. A sajtó az ítéleteket a telekommunikációs ipar, az internetszolgáltatók, a fogyasztók és az oktatás számára fontos győzelemként, a szerzők, előadók és a közös jogkezelő szervezetek számára vereségként értékelte. Az nem volt meglepetés, hogy a bíróság ismét kiterjesztette a kanadai szerzői jog szabad felhasználásainak esetkörét, amit a kanadai szerzői jogban fair dealings-nek hívnak (a továbbiakban pontatlanul ugyan, de a közérthetőség szempontjából szabad felhasználásnak fordítom a jelen cikkben, noha a helyes fordítás kb. méltányos eljárás vagy ügylet lenne). A szabad felhasználás kiterjetsztése már megtörtént 2004-ben is, amikor a bíróság a fair dealings kiterjesztő értelmezésének tilalma ellen foglalt állást, az viszont meglepetésnek tekinthető, hogy ennyire a szerzők és előadók hátrányára terjesztették ki ez alkalommal. Hozzáteszem egyébként, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a bírói hatalom szembe megy a jogalkotással. A kanadai törvényhozás nemrég fogadta el a C-11. számú Copyright Modernization Act nevű törvénymódosítást, aminek következtében a kanadai szerzői jogi törvény szabad felhasználás esetei jelentős mértékben kiegészültek (az oktatás, paródia és szatíra eseteivel).
Különbséget tett a bíróság a letöltések és a streaming között. Eddig Kanadában is mindkét esetben jogdíjköteles volt a felhasználás, viszont mivel a letöltéseket nem nyilvánossághoz való közvetítés kategóriájába sorolta, a streaminget viszont igen, ezt követően a letöltés nem lesz jogdíjköteles. Ugyan most úgy látszik a trendekből, hogy a streaming alapú zeneboltok a jövőben népszerűbbek lehetnek a letöltés alapú szolgáltatásoknál, az iTunes zenebolt hegemóniája miatt jelentős bevételektől fognak elesni a jogosultak és olcsóbbak lehetnek a zeneszámok.
Szintén eldöntedő jogkérdés volt, hogy a zeneboltokban meghallgatható rövid (tipikusan 30-90 másodperces) előzetesek jogdíjköteles felhasználásnak számítanak-e. A kanadai zeneszerzők közös jogkezelő szervezete a SOCAN (Society of Composers, Authors and Music Publishers of Canada) érvelése szerint átlagosan tíz előzetes meghallgatása után vásárolnak a fogyasztók egy zeneszámot, így ha összevetjük, hogy mennyi időt töltenek ezek meghallgatásával, méltánytalan eredményre jutunk azzal, hogy nem lesznek az előzetesek jogdíjkötelesek. A bíróság indoklása szerint viszont az előzetesek, rövidek, alacsonyabb minőségűek és meghallgatásuknak nincsen a letöltésekre vonatkozóan rossz hatása, sőt azok promóciója a céljuk.
A harmadik ítélet a tankönyvek egyes részletei másolásának jogdíjkötelességét törölte el azzal, hogy szabad felhasználásnak minősítette azt az esetet, ha kutatási célból történik a másolás. A tankönyvmásolás díját eddig Kanadában sok egyetem továbbhárította a diákokra.
A negyedik ítéletben foglaltak a jövőben nem teszik lehetővé előadói jogdíjak szedését a filmszínházaktól, televíziószolgáltatóktól olyan zenékre vonatkozóan, amelyek filmben vagy tévéműsorban, illetve online videojátékokban kerülnek felhasználásra.
Azt hiszem, hogy a közeljövőben sok érdekes elemzésre lehet számítani az ítéletek kapcsán. Személy szerint rendkívül érdekesnek tartom azt, hogy nem csak a tankönyvmásolásnál, de a zeneszámok előzetesénél is a kutatás volt az a szabad felhasználási eset, amit kiterjesztett a bíróság. Ennek azért van jelentősége, mert a fair dealings rendszere a magyar szabad felhasználáshoz hasonlóan taxatív felsorolásban van meghatározva, tehát a kanadai szerzői jogi törvény felsorol minden szabad felhasználási esetkört. Ha belegondolunk abba, hogy ezeknek a törvényi eseteknek a kiterjesztése milyen hatással lehet, akkor – és mégegyszer hangsúlyozom, hogy a kanadai szerzői jogra vonatkozó ismereteim kimerülnek abban a kb. féltucat tudományos publikációban, amit az elmúlt évek alapján a témáról olvastam – arra a következtetésre juthatunk – figyelembe véve a kiterjesztő értelmezés tilalmának 2004-ben való feloldását is -, hogy egy merőben más, inkább az amerikai fair use-hoz hasonló jogtechnikai megoldásra kezd hasonlítani a kanadai fair dealings. Ebben a témában Micheal Geist kanadai jogászprofesszor írt egy bejegyzést (link: http://www.michaelgeist.ca/content/view/6589/125/), akinek a blogját ajánlom minden olvasónk figyelmébe.
Az öt ítélet az alábbi linkeken érhető el:
Copyright Licensing Agency operating as “Access Copyright” (33888);
források a cikkhez:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.