Új célok: könyvtári digitalizálás és szerzői jog

Néhány hét kérdése már csak, és megjelenik “A fájlcsere dilemma” című könyvem. Ugyan a fájlcserélés témaköre örök kedvenc marad, kissé – mondhatni – unom már a témát. Bár a nyaramat alapvetően a lehető legtöbb pihenéssel (értsd: feltöltődéssel) igyekszem tölteni, körvonalazódik, hogy mi lesz az az “új” téma, amelyre időmből a lehető legtöbbet fogok fordítani. Ezek pedig a könyv(tári) digitalizálás szerzői jogi vonatkozásai lesznek.

Nem kevés időt fordítottam már eddig is a könyvdigitalizálás kérdésére. Magyar és nemzetközi konferenciákon adtam elő e téma kapcsán, melynek írásos verziói is vagy megjelentek már (angol írásomat lásd itt), vagy csak hetek kérdése, és olvasható lesz; terjedelmes cikket írtam a Google Books projektről; valamint szegedi és külföldi egyetemi előadásaim során rendszeresen körbe járom a kérdést. Ugyanakkor e blogon is visszatérő jelleggel értekeztem a témát illetően. Sokáig olvasottsági listavezető volt a “digitális keresztes lovagnak” titulált Czupi Gyuláról és szerzői jogi kálváriájáról írt bejegyzésem
Ráadásul a könyv és könyvtári digitalizálás önmagában is egy rendkívül izgalmas kérdés, melynek nem csupán technológiai és szerzői jogi vonatkozásai érdekesek, de kultúrpolitikai szempontból is életbe vágó jelentőséggel bír. A könyvtárak ugyanis hagyományosan két feladattal rendelkeznek: kultúránk megőrzése, illetve annak elérhetővé tétele. A digitális korban ugyanakkor a könyvtáraknak nincs lehetősége arra, hogy valamennyi feladatuknak megfeleljenek, különösen ami a hozzáférhetővé tételt jelenti. E dilemma hatására ugyanakkor a könyvtárak nemcsak funkciójukból és megbecsültségükből vesztettek sokat, de olyan jelenségek életre keltését is elősegítette, mint a Google kultúra megőrzésre irányuló nagyhatalmi (szinte monopolisztikus) törekvései.
A könyvtárak szerepe azonban nem vonható kétségbe a kultúra megőrzése és terjesztése terén. Épp ezért hatalmas örömmel fogadtam el a szegedi Egyetemi Könyvtár azon felkérését, hogy erőinket egyesítve próbáljunk meg mindent megtenni annak érdekében, hogy a könyvtári digitalizálás felerősödjön egyetemünkön és a társadalom minél szélesebb körben férhessen hozzá a tudományos tartalmakhoz. Merthogy ez nem csupán a közönség óhaja és érdeke, de magának az alma maternak és a konkrét szerzőnek is. Tudományos megbecsültségünket garantáltan felerősítené az open access paradigma központba állítása. Ugyanakkor semmi kedvem sincs olyan hírekről hallani, mint amit a minap olvastam az IFFRO hírlevelében. Eszerint ugyanis a spanyol CEDRO közös jogkezelés perbe fogta a madridi III. Károly Egyetemet, mivel a jogkezelő repertoárjába tartozó műveket a könyvtár legalább két évig engedély nélkül hasznosította – digitálisan. (A hírlevél 6. oldalán olvasható a rövid hír.)
Ennek megfelelően, kedves olvasók, a jövőben jóval többet fogok e témáról értekezni, valószínűleg előadásaimon is jobban ki fogom domborítani e kérdést – és minden más fórumon igyekszek majd hangot adni annak, hogy a szerzői jog és a társadalom igényei között a könyvtári digitalizálás kérdésében igenis meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt!

Update: Nemrég ráakadtam az alábbi belinkelt anyagra. A KATALIST blog megtisztelően behivatkozta a blogbejegyzésemet. Csupán azt nem értem, miért utal arra a szerzője, hogy “úgy látszik nem fél”. Mármint én. Mitől kellene? Az általam fent leírtak csupán célok, fontosak, érdekesek, de nem félelmetesek. Örömmel vennék minden erre irányuló tájékoztatást:-)

Kommentek:

komment

10 gondolat “Új célok: könyvtári digitalizálás és szerzői jog”

  1. h8 says:

    Feltölti-e a szerző a könyvét maga a webre?

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ez egy nagyon fontos aspektusa lesz a munkának. Arra ösztönözni a tudományos életet, hogy osszák meg tudásukat – különösen a közpénzen alkotott anyagokat – társadalommal. Ugyanakkor ha a kérdés arra vonatkozik, hogy MINDEN szerző MINDEN könyvét maga töltse fel, már óvatosabban fogalmaznék. Vannak olyan könyvek, amelyeknél a kereskedelmi értékesítés gond nélkül működik. Ilyen esetben más koncepciót kell követni.

  3. h8 says:

    Nem biztos, hogy jól értem a választ. A kérdésem arra vonatkozott (volna), hogy Dr. Mezei Péter, PhD hozzáférhetővé teszi-e ingyenesen saját szántából saját könyvét a weben (s van-e olyan kiadó, mely partner ebben:) ? köszönettel, kl

  4. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves KL!

    Ja, hogy az én könyvemről beszélünk! Ez külön történet. Hamarosan leülök beszélni a kiadóval, amely ugyanis nem szerzett jogot az elektronikus publikálásra, tehát az továbbra is az én kezemben van. Ugyanakkor a könyv megjelentetése EU-s támogatásból is történik, amelyre más szabályok is vonatkoznak. Szóval a helyzet nem teljesen egyszerű. Ha megtörténik (amely iránt személy szerint nyitott vagyok), akkor arról e blogon mindenképpen írni fogok!

    Üdv,
    MP

  5. Névtelen says:

    "A digitális korban a könyvtáraknak nincs lehetősége arra, hogy valamennyi feladatuknak megfeleljenek, különösen ami a hozzáférhetővé tételt jelenti."

    Magyarul: Ha a könyvtárak/könyvtárosok nem találnak megoldást arra a kérdésre, hogy hogyan tudják a digitális/digitalizált tartalmat szolgáltatni, halálra vannak ítélve.

    Ha ebben csak kicsit is tudsz segíteni, akkor nagy respect 😉

  6. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ugyan nem hiszem, hogy a "halálra vannak ítélve" kifejezés teljesen találó e ponton, de a kezük nagyon meg lenne kötve. A célom pedig pont az lesz, hogy a lehető legkiegyensúlyozottabb megoldás születhessen. Ami nem csak a könyvtáraknak és az olvasóknak előnyös, de a szerzőket is motiválja a könyvdigitalizációs projektekben való részvételre.

  7. Névtelen says:

    A lényegen – tehát a te törekvéseid dicsérendő voltán – nem változtat, de szerintem az a digitális nemzedék (az X, meg az Y…), amely nem találkozik sem a tudomány, sem a kultúra örökbecsű alkotásaival, mert azokat a könyvtár digitálisan nem szolgáltatja, csak raktárainak mélyén tárolja, és csupán bibliográfiai információt képes szolgáltatni róla, legyen az bármilyen precíz és szofisztikált, szóval ez a nemzedék ki fogja végezni a könyvtárakat, mint intézményeket. Nem aktívan, hanem passzívan: szép lassan éhenhalnak…

  8. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Szerintem nagyon egyetértünk a témát illetően, én csupán arra akartam utalni, hogy amíg közpénzekből a könyvtárakat fenntartják, addig nem fognak "éhen halni". Viszont funkciójukat tekintve valóban "zombivá" válhatnak könnyen. És tartson bárki furának ezért a kijelentésemért, főleg a digitális korszak szülöttei, de a könyvtár érték, ahová jó menni, ahol jó lenni. Sokkal nagyobb érték, mint egy zajos kocsma. Úgyhogy még egyszer köszönöm a biztatást, kitartó és állhatatos leszek. És biztosan lesz eredménye!

  9. UD says:

    Tanár úr, várható a könyv ebook formában történő megjelenése? Egyébként mikorra várható a "rendes" megjelenés?

  10. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Dávid! A könyv 22 napon belül biztosan megjelenik. Ugyanakkor azt még nem tudom, hogy a HVG-Orac a terjesztést miképpen képzeli el, hamarosan egyeztetek róla. Az e-könyves megjelenésről pedig egyeztetek. Nem egyszerű a történet, mert vannak feltételek, aminek meg kell felelni, ha egy ilyen könyvet uniós forrásból kell kiadni. De igyekszek:-)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.