Hírmorzsák #2.15

Csúszhat a hat csapás rendszer beindítása az Egyesült Államokban. Rájár a rúd az ISP-kre. Növekszik a szerzői jogi ágazatok súlya hazánkban. A YouTube megúszta Franciaországban. A holland parlament az ACTA ellen. – Hírmorzsák #2.15.

Csúszhat a hat csapás rendszer beindítása az Egyesült Államokban – Az Egyesült Államokban még tavaly született egy olyan megállapodás a hanglemez- és filmipar lobbiszervezetei, valamint a legnagyobb internethozzáférés-szolgáltatók között, amely alapján a jogosultak által gyűjtött információk alapján az ISP-k értesítésekben tájékoztatnák fájlcserélő előfizetőiket arról, hogy magatartásuk szankciókhoz vezethet. Az eredeti tervek szerint a rendszer idén júliusban váltott volna élesre, de a jelek szerint ez kitolódik az év vége tájékáig. A TorrentFreak több érintett szolgáltatóval is felvette a kapcsolatot, de egyelőre csak a ködösítés látható.
Rájár a rúd az ISP-kre – Az elmúlt időszakban egy csokorra való hír volt hallható arról, hogy egy-egy ország különböző internethozzáférés-szolgáltatóit kötelezték a bíróságok arra, hogy blokkolják (rendszerint) a The Pirate Bay-t. (A legfrissebb angol ügyről külön írtam.) Ehhez hasonlóan májusban lehetett hallani arról, hogy a holland ISP-k többségét kötelezték a TPB blokkolására, valamint arról, hogy görög bíróságok “helyi” és nemzetközi weboldalak blokkolását írták elő. (Az érintett weblapok közé tartozik az Ellinadiko.com, vagy az orosz Music-Bazaar.com. A TPB blokkolása egyelőre nem téma.) Hogy mennyire hatékony a blokkolás e módja a fájlcserélés elleni közdelemben, jól tetten érhető abból a hírből, miszerint a TPB új proxy szerverek üzembe állításával újra elérhetővé vált Hollandiában. Ugyanakkor ezen weboldalakat egyelőre a holland ISP-k nem hajlandók blokkolni. Never ending story… Illetve sosem lehet tudni. Egy európai felmérés szerint az ISP-k többsége amúgy is alkalmaz valamilyen forgalommenedzsmentet a hálózatán. Rendszerint ráadásul a P2P hálózatokkal szemben. Talán nem is kellene blokkolás iránti eljárásokat indítani? (Na jó, a kérdés költői volt.) A hírről lásd az ITCafé írását és a TorrentFreak cikkét.
Növekszik a szerzői jogi ágazatok súlya hazánkban – Határozottan üdvözlendő hír, hogy a szerzői jogi ágazatok (a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szerint a „sajtó és irodalom”, a „szoftver és adatbázis”, a „filmalkotás és videó”, valamint a technikai háttérágazatokat erősítő „szórakoztató elektronikai ipar”) súlya növekedést mutat a korábbiakhoz képest. Egy idézet a HENT kapcsolódó híréből:
“A számítások szerint a szerzői jogi ágazatok 2009-ben a magyar gazdaság bruttó hozzáadott értékét 1700 milliárd Ft-tal gyarapították, ezzel összesen 7,85%-os súlyt képviseltek (szemben a 2002-ben mért 6,67% és a 2006-os 7,42%-kal). Ezen belül a primer szektorok az összes szerzői jogi ágazat teljesítményének kétharmadáért voltak felelősek, vagyis közel 10%-kal növelték a befolyásukat 2006 óta. A magyar szerzői jogi ágazatokat 2009-ben alapvetően négy szektor dominanciája jellemezte: a primer ágazatok közé tartozó a „sajtó és irodalom”, a „szoftver és adatbázis”, a „filmalkotás és videó”, valamint a technikai háttérágazatokat erősítő „szórakoztató elektronikai ipar”.
A kreatív szektorok foglalkoztatásának növekedése a vizsgált időszakban ellentétes tendenciát mutatott a munkavállalók számának nemzetgazdasági szintű alakulásával. A szerzői joghoz kötődő létszámnövekedésnek köszönhetően 2006-ban az összes foglalkoztatott 7,28%-a (274 ezer fő), 2009-ben pedig 7,98%-a tevékenykedett hasonló szektorban (277 ezer fő).”
A YouTube megúszta Franciaországban – A New York Times cikke szerint a Viacom v. YouTube ügy francia ikertestvérében nemrég ítélet született, s a döntés – ellentétben a friss amerikai másodfokú döntéssel – a videó portálnak kedvezett. A francia bíróság szerint ugyanis a YouTube minden ésszerű lépést megtett a szerzői jogosultak által megjelölt tartalmak eltávolítása iránt, s ily módon az elektronikus kereskedelmi szabályozás nyújtotta felelősségkorlátozási klauzulákat sikerrel hívhatta segítségül. A döntés ugyanakkor ellentmond más ítéleteknek, hiszen nemrég egy német bíróság épp ellenkező előjellel döntött egy hasonló ügyben. A videó portálok jövője tehát továbbra is talány.
A holland parlament az ACTA ellen – Rendkívüli súlyú határozatokat fogadtak el a holland parlamenti képviselők május végén. A Kluwer Copyright blog szerzője beszámolt arról, hogy a képviselők határozati formában ítélték el a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást, illetve bármely más ehhez hasonló nemzetközi megállapodást. A képviselők gyakorlatilag azt javasolják a holland kormánynak, hogy a megállapodást ne írja alá. Mivel az ACTA “vegyes megállapodás”, vagyis hatályba lépéséhez szükség van az uniós tagállami jogalkotó szervek általi elfogadására is, a holland parlamenti határozatok újabb jelei az ACTA hattyúdalának. Valójában már csak hetek kérdése, és pont kerülhet a történet végére. Az ACTA veszte gyakorlatilag biztosra vehető.

Kommentek:

komment

2 gondolat “Hírmorzsák #2.15”

  1. UD says:

    Nagyon érdekes ez a túlreagálás, mondhatni "hype" az ACTA körül. Szerintem pár olyan következtetés levonható ebből a jelenségből, amik tudományos munkákban is megállnák a helyüket. 🙂

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Hogyne! Ha nem is épp a szerzői jogászoknak, hanem inkább olyanoknak, akik az információs társadalmat kutatják, rengeteg tanulsággal szolgálhat az, ahogy a társadalom viseltetik az ACTA kapcsán, s ahogy a jogászok. Épp ezért kimondottan várom az EP döntését, hogy lássuk: ezek után ki hogyan értékel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.