Interjú Hornyák Péterrel a Kalózpárt jelenéről és jövőjéről

A Szerzői jog a XXI. században blogon már nem kevésszer csendült fel a Kalózpárt, illetve a Magyar Kalóz Párt neve a korábbiakban. Fontos hír, hogy nem is oly rég e két szervezetet mintegy összeolvasztva lelkes aktivisták szűk csoportja hitet tett a Kalózpárt párttá alakítása mellett. Ennek apropóján készítettem az alábbi interjút a Kalózpárt egyik vezető szervezőjével, Hornyák Péterrel.

(Mezei Péter:) 2012. április 28-án hivatalosan is kifejezésre juttatta akaratát emberek egy szűk csoportja a csillebérci táborban, hogy a hazai kalózmozgalmat új irányba tereljék. Az egybegyűltek arról határoztak, hogy a Kalózpárt ténylegesen pártként fog a jövőben működni. Mi az elsődleges oka annak, hogy az eddig elsősorban online színtéren tevékeny kalózmozgalom az offline világban, jogilag körülírható formát ölt?

Hornyák Péter
Forrás: Kalózmédia

(Hornyák Péter:) Ennek már épp itt volt az ideje. A jogi státusz olyan előnyöket biztosít a párt számára, amiről nem célravezető önként lemondanunk. A média és az emberek is komolyabban viszonyulnak hozzánk, tudomásul véve szándékunk határozottságát. A csillebérci találkozó után egy héttel már kétórás műsorban volt jelen a Kalózpárt három tagja a Tilos rádióban. Ez nagyszerűen megmutatja jótékony hatását a megalakulásnak. A legfontosabb szempont azonban az, hogy ha tovább szeretnénk fejleszteni a demokratikus intézményeink szerkezetét, ahhoz át kell írnunk a törvényeket. Mivel erre a legközvetlenebb mód a parlamentben van, ezért a párt jogi státusz nélkülözhetetlen. Fontos tényező még az európai kalózpártok előretörése is. Egyre több európai országban van kalózpárt, amelyeknek ernyőszervezete is van. A kalózpártok tehát Európában igyekeznek összehangoltan dolgozni, hogy minél nagyobb Európai Parlamenti jelenlétet biztosíthassanak törekvéseiknek. Úgy látszik van társadalmi igény Európában a kalózokra, és ez az igény Magyarországon is megjelent immár.

A pártalapítás miként befolyásolja a “korábbi” Kalózpárt és a tavaly színre lépett Magyar Kalóz Párt viszonyát? A kalózmozgalom valamennyi korábbi szereplője egyetértett a pártalapítással?

A Kalózpárt és a Magyar Kalóz Párt egy jó darabig egymással párhuzamosan folytatta tevékenységét. Ismerték egymást, de különböző elképzeléseik voltak a jövőt illetőleg. Számomra mindig is fontos volt az, hogy a párt minél hamarabb létrejöjjön, hiszen láttam, milyen sok feladat vár még ránk. Úgy gondoltam, hogy ha megpróbálom közelíteni a két felet valahogy, akkor közelebb kerülhet a pártalapítás. Már a pártalapítás előtt sikerült összebékíteni az oldalakat, ami nagyban hozzájárult a munkafolyamatok felgyorsulásához. A csillebérci találkozón képviselte magát mindkét fél nagy egyetértésben. Amikor én csatlakoztam a kalózmozgalomhoz, akkor sok társammal együtt tettem ezt, ugyanis akkoriban volt az ACTA tüntetés, ami felhívta a figyelmet a pártra. Azt tapasztaltuk, hogy a mozgalom nem igazán akar párttá érni és elkezdtük sürgetni ezt a folyamatot. Heves viták voltak a témában, aminek eredményeként néhányan elhagyták a mozgalmat, mert nem értettek azzal egyet, hogy a mozgalom párttá alakuljon. Sajnálatos dolog, de reméljük idővel meggondolják magukat és újra együtt kalózkodhatunk.

A Kalózpártnak melyek lesznek a legfontosabb politikai célkitűzései? A társadalom mely szegmenseiben kíván reális alternatívát nyújtani a Kalózpárt a politikai paletta jelenlegi szereplőihez képest? Felkészültnek érzi magát a Kalózpárt arra, hogy különféle, társadalmilag releváns kérdésekben kiforrott válaszokat adjon a választópolgároknak? És arra felkészültnek érzi magát a Kalózpárt, hogy a kevesebb mint 2 év múlva esedékes országos választásokig kiforrott választási programot dolgozzon ki?

A Kalózpárt zászlajára többek között a magánélet maximális tiszteletben tartását, a teljes körű állami átláthatóságot, a szerzői, szabadalmi, oltalmi jogok reformját, az internet-hozzáférés garantálását, a demokratikus rendszerünk újraértelmezését tűzte ki. Ez a legutóbbi egy nagyon fontos szempont, ami a társadalom teljes egészét nagymértékben érinti. A képviseleti demokrácia reformjára van szükség, ami több lehetőséget biztosít minden polgár számára a politikai folyamatok befolyásolására. Az internet segítségével egy olyan szerkezetet szeretnénk kialakítani, ami lehetővé teszi a közvetlen beleszólást az államügyekbe, illetve a képviselőink által végzett munkát is folyamatos demokratikus polgári kontroll alá helyezné. Ezt a módszert mi likvid demokráciának nevezzük melynek megvalósításában a Német Kalózpárt az éllovas.

Bizonyos társadalmi kérdésekben, főleg azokban, amik szorosan köthetőek az internet világához, semelyik másik pártnak nincs egyáltalán reális politikai javaslata. Úgy értem abból a szempontból reális, amit az emberek is elfogadnak. Az internet használók jelentős részéhez el fogjuk juttatni az üzenetünket, és lesznek köztük olyanok, akik majd kaphatóak lesznek az ajánlatunkra. Valószínűleg a fiatalabb generációk hamarabb fogják meglátni a fantáziát a kalózokban, tekintve együtt nőttek fel az internettel. Azonban célunk nem csak a fiatalság megszólítása, hanem az egész társadalomé.

Mivel a Kalózpárt még nagyon fiatal Magyarországon, programunk gyakorlatilag nincs. Rengeteg ötlet áramlik a tagjaink közt az interneten, de ez még inkább csak egy ötlethalmaz. Azonban minél hamarabb munkacsoportokat tervezünk beindítani, amelyek a programunk kialakításáért lesznek felelősek. Természetesen ezek a munkacsoportok önkéntesek és mindenki számára nyitottak, nem csak párttagok vehetnek részt a munkában. Körülbelül másfél év alatt kell megalkotnunk a programunkat, ami kivitelezhetőnek tűnik. Nagy valószínűséggel nem lesz egy mindenre kiterjedő javaslat, de azért igyekszünk majd minél szélesebb alapokra helyezni azt. Szerintem ez az idő alkalmas arra, hogy olyan munkát mutassunk be az embereknek, ami érthető, világos és célravezető.

A Kalózpárt már nevében is utal a “kalóz” kifejezésre? E szót rendszerint a szerzői jogok szisztematikus megsértőire szokás – személyes véleményem szerint indokolatlanul – alkalmazni. A Kalózpárt valóban kalóz lenne?
A Kalózpárt nevét valóban kalózokról kapta. De a mi értékítéletünkben egy fájlt odaadni egy másik embereknek nem bűn. Nagyon egyszerűen kivitelezhető a dolog és semmibe se kerül. Az internetes társadalomban a fájlcserélés egy természetes és gyakorlatilag megállíthatatlan folyamat. Most Angliában a bíróság úgy határozott, hogy blokkolni kell a Pirate Bay-t. Aznap amikor bezárták 12 millió felhasználóval többen jelentkeztek be a Pirate Bay-re más csatornákon keresztül. Törvényi szabályozása az úgynevezett kalózkodásnak nem csak kivitelezhetetlen, hanem etikátlan is, nem veszi figyelembe az alapvető emberi igényeket.
Mivel a jelen blog elsősorban a szerzői jog kérdéseire fókuszál, különösen érdekelne, hogy a Kalózpárt miként képzeli el a szerzői jog jövőjét? 
A most hatályban lévő, a szerző halálától számított 70 éves védelmi idő a technológia mai állása szerint értelmezhetetlen. A Kalózpárt ezt jelentősen le szeretné csökkenteni. A nemzetközi kalózpéldák a megjelenéstől számított 5 és 20 év között mozognak. Mi még nem döntöttünk konkrétan, de mi is határozottan a mellett érvelünk, hogy ezt az időtartamot egy léptékkel csökkenteni kell, és a megjelenéshez, nem pedig a szerző halálához viszonyítva. A nem kereskedelmi célú felhasználást azonban teljességgel ingyenessé szeretnénk tenni, hiszen a kultúra megosztását nem akadályozhatja törvény, ha az önzetlenül történik.
A Kalózmédián nemrégiben megjelent írás szerint a párttá alakulás folyamatában Ön elévülhetetlen szerepet vállalt. Mindezt ráadásul úgy, hogy Ön nem is Magyarországon él jelenleg. Elmondaná a Szerzői jog a XXI. században olvasóinak, melyek a legfontosabb motivációs tényezők az Ön munkájában?
Rendszerkritikus gondolkozású ember vagyok és a mostani rendszer nem veszi figyelembe sem a technológia lehetőségeket, sem az alapvető emberi igényeket, csak és kizárólag a profit maximalizálására törekszik, amíg a törvényhozás asszisztál hozzá. Azonban a dolgok nem állandóak, tehát mindenképpen kell, hogy legyen egy reális és élhető alternatívája a jelenlegi berendezkedésünknek. Számomra a Kalózpárt ezt a reális alternatívát testesíti meg. Az internet lehetővé tette, hogy pillanatok alatt információt, véleményt, tudást, kultúrát osszunk meg egymással. Ideje hasznát látnunk a politikában is, részvételi lehetőséget biztosítva az érdeklődő polgárok számára. A technológiai változások mindig társadalmi változásokat eredményeztek. Az internet egy kiváló eszköz arra, hogy pozitív társadalmi változásokat idézzen elő, de természetesen ehhez politikai akarat is kell. Látom, hogy ezek a célok elérhető közelségbe kerültek a kalózok megjelenésével, és úgy érzem kötelességem kivenni a részem a dologból, ha egy valóban igazságosabb világban szeretnék élni.
Köszönöm az interjút.

Kommentek:

komment

10 gondolat “Interjú Hornyák Péterrel a Kalózpárt jelenéről és jövőjéről”

  1. Kalóz Média says:

    Gratulálok Péterek, jó lett. 🙂

  2. Névtelen says:

    Profi riport!:)
    Gratulálok!!!

  3. Névtelen says:

    Még mindig nem érzem, hogy erre az aspektusra pártot kell alapítani, és nem elég egy egyesület.
    Politikai szinten szerintem komolytalan a fájlcserélésre építeni. Ez nem égető társadalmi probléma, saccra a 10-30 éves, internetező korosztály "luxusproblémája". Ami persze még így is gyakorlati jelentőségű, de nem annyira, mint azok a – szerintem – fontosabb társadalmi problémák, amire egy pártnak mindenre kiterjedő elképzelésekkel kell rendelkeznie.

  4. Kalóz Média says:

    Ez a blog alapvetően a szerzői jogokról szól, így természetes, hogy az interjúban ez van kiemelve.
    Maga a kalóz eszme és politika ennél több:
    Kalózkerék

  5. Béla Gyömbér says:

    Szuper interjú, remélem lesz még több is később. Szóval az interjú tetszik, de az nem, amit olvasok benne. Szerintem az rendben van, ha egy párt elsődlegesen az internetes és egyéb digitális technológiákkal kapcsolatos társadalmi kihívásokra próbál reflektálni és megoldási alternatívákat keresni (pl: zöldpártok, munkáspártok stb. hasonlóan nem kínálnak átfogó programokat). A baj csak az, hogy a Kalózpárt (továbbiakban: párt) nem megoldást ajánl a problémákra, hanem egy olyan népszerű igényt próbál meglovagolni (még jó hogy "alapvető emberi igényt" mondott és nem jogot) amely lehet hogy csábítóan hangzik, de nagyon távol áll a realitástól, és érzésem szerint attól az igazságos egyensúlytól is, amelyre a kérdés megoldása kapcsán törekedni kellene. Ez pont annyira nem reális politikai javaslat, mint ahogy a többi pártnak sincs a válaszadó szavaival élve. Nem igaz, hogy a fájlt megosztani nem kerül semmibe (valakinek, ha más nem a jogosultnak mindenképp), és az sem, hogy akármilyen javaslat is születik a részükről, az majd nem igényel törvényi szabályozást.
    Ezek nem alternatívák, hanem utópiák. Szerintem sokkal korrektebb még az is, ha átalánydíjas adót (akár +25%, vagy magasabb kulccsal) vetnének ki az egyedi internet-előfizetésekre, cserébe a fájlcsere megtűréséért, adatfolyam-monitoring nélkül. Ennél sokkal kevésbé igazságos adókat is megfizet mindenki nap mint nap az országban sajnos. És ezt sem lenne egyszerű konkrétan úgy leszabályozni, hogy EU/ACTA/WIPO/jogosult/stb.-konform legyen, de legalább valami alternatíva, és nem utópia.
    Meg milyen dolog már azt mondani, hogy a személyes adataink védelmére kell fektetni a hangsúlyt, és társadalmi transzparenciára kell törekedni, de a szellemi alkotásaink mehetnek a levesbe, mert azt mindenki szereti?
    Társadalmi igény van a megélhetésre is (egyébként ez szerintem is jogos igény), mégse osztogatja a semmiért a pénzt az MNB, mert makrogazdaságtan órán megtanulták az öltönyösök, hogy az nem tesz jót a gazdasági egyensúlynak…

  6. UD says:

    Ebből látszik milyen összetett a kérdés. Az átalányadó nem jó megoldás, szegény Nagymamám fogná a fejét, hogy ő csak az időjárást meg a házipatikát szeretné megnézni, mégis fájlmegosztás adót kéne fizetnie (ha meg tudná fizetni). Az egyensúlynak ez sem tenne túl jót 🙂

  7. Kalóz Média says:

    A jelenlegi törvényi szabályozás tükrében kivitelezhetetlenek tűnhet az, hogy "szabad a vásár", de ahogy megváltozik a törvény, akkor már nem lesz az. Ennyit gondolok az utópiáról.
    Tűrés jelenleg is van, amikor a hatóságok nem piszkálják az otthoni töltögetőket, de akár piszkálhatnák is. Ez nem megoldás.
    Az átalányadó felvetése jól mutatja, hogy igazából nem a szerzők jogairól van szó, hanem csak a pénzről. Megnéznék egy olyan Artisjust, ahol nem kezelnek jogdíj pénzeket, hogy akkor mekkora volna a lelkesedés a szerzők jogaiért. Valószínűleg nulla.
    A Kalózpárt elveiben az ember áll a központban, legyen az egy munkanélküli zenész vagy munkanélküli bányász, hogy mi a foglalkozása, az másodlagos.
    Hol van az megírva, hogy a zenésznek a zenélésből kell megélnie? Ha nem tud megélni belőle, akkor ne a technológiai fejlődést hibáztassa, hanem azt a rendszert, ahonnan kapja a pénzét. (Esetleg a saját tehetségtelenségét, mondjuk ilyenről még nem hallottam) Vegye kézbe a saját boldogulását, házaljon, adjon el a weben, stb.
    Ideje lenne különválasztani a jogot a piactól, a Kalózpárt ezért is dolgozik és mindig az egyént fogja védeni a jogkezelő szervezetekkel, kiadókkal szemben, akiknek nem lesz újabb 20 évük a helyzetük újragondolására.

    Javasolnék egy cikket a tartalma miatt és az eredeti, angol nyelvű cikk publikálásának dátuma miatt is.
    http://www.kalozmedia.org/2012/04/15/a-kreativitas-gyilkosai/

  8. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Nagy öröm nekem, hogy végre nélkülem is folyik egy kis vita a blogon. A fenti interjút épp ezért is készítettem örömmel. Íme néhány vélemény tőlem:

    – A Kalózpártnak természetesen – s erre az interjú is utalt – nagyon alapos munkát kell végeznie az elkövetkezendőkben, hogy az országos választásokon (melynek a szabályai nem épp a kis pártok érdekeit szolgálják…) komolyan vegyék őket az emberek. Béla reakciójának egy része szerintem hitelesen igazolja, hogy sok embert kell meggyőzni arról, hogy amit a Kalózpárt mond, az alapvetően helyes, esetleg helyesebb, mint a fennálló rendszer. Privát véleményem szerint a fennálló rendszer előnyei meghaladják a hátrányait. Ettől persze még reformról lehet beszélni, de annak realitása csakis a fennálló keretek között van.

    – Ennek egyik eleme lehet az említett "átalánydíjas adó". Én nem szeretem ezt adónak hívni, mert az adó számomra közigazgatási jogi eszköz. Itt jogdíjról kell beszélni, ha tényleg a szerzőket akarjuk belőle támogatni. A most már lassan véglegesített könyvemben hosszú oldalakon keresztül elemzem, jogilag reális elképzelés-e egy ilyen jogdíj bevezetése. Van rá esély, de csak bizonyos feltételek mellett. (Majd tessék a könyvet elolvasni.)

    – Ugyanakkor mindig elgondolkozok azon, hogy a közös jogkezelés intézménye miért ennyire felkavaró a kalózmozgalom számára. A közös jogkezelés a szerzők – a védeni kívánt indivídumok – javára szolgál. Enélkül sok-sok jogosítvány érvényesítése lehetetlen volna. Nem tagadom, én sem értek egyet azzal, ha egy szervezet nem jól működik, ugyanakkor nem érzem, hogy – többek közt a sokat szidott – Artisjus nagyon rosszul működne. Egy megjegyzés: vajon ki kezelné az átalánydíjat? Persze, hogy egy közös jogkezelő. És ez így jó. Hiszen ez a pénz nem az államé, ne állami szerv végezze ezt a munkát. Hogy ez melyik közös jogkezelő lenne, ha az átalánydíj bevezetésre kerülne, ebben a pillanatban mellékes.

    Üdv,
    MP

  9. Béla Gyömbér says:

    UD: A nagymama valóban rosszul járna, de az időjáráshoz elég egy lassú internet-hozzáférés is, ami pedig olcsóbb, ergo az emelés se lenne olyan szörnyű. De gondolj bele, hogy a gépjárműadó ugyanúgy terheli azt is aki havonta egyszer használja a járművét, mint azt, aki nap mint nap. Sőt, lehet, hogy az előbbi többet fizet. Lehet hogy ez sem igazságos, de ez csak egy elképzelés, és ezt is kitalálták, már sokan mások előttem (pl. ha jól tudom pár éve a francia DADSVI-nak volt hasonló tervezete, aztán három csapás lett belőle).

    Kalóz Média: Arra akartam ezzel utalni, hogy alternatívákat keresni kell, de nem lehet elrugaszkodni a fennálló rendszertől, vagy lehet, de a médiamegjelenésen kívül nem sok haszna származik belőle a közösségnek, míg ésszerű kompromisszummal valóban tenni lehetne azért, hogy egy kiegyensúlyozottabb struktúra jöjjön létre, mely a fogyasztóknak, az embereknek kedvez. Ti pedig nyilván értetek a témához, és tenni akartok azért hogy egy igazságosabb rendszer jöjjön létre.
    Nyilván egy formálódó párt minél szélesebb szavazó/támogató-bázisról szeretne indulni, és az igény, amit képviseltek valóban népszerű, ezért minden adott ahhoz, hogy sikeresek legyetek, de kompromisszumok nélkül ez nehezen fog menni szerintem. Mindazonáltal örülök, ha lesz olyan politikai erő, amely felvállalja ezeknek a problémáknak a képviseletét, úgyhogy sok sikert kívánok nektek.

  10. Béla Gyömbér says:

    DADVSI, sose fogom megjegyezni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.