Szegény Compact Disco…

Az meglepett, hogy reggel a Nők Lapja Cafétól érkezett egy hívás, hogy formáljak véleményt egy szerzői jogi kérdésben. Az viszont nem volt meglepetés, hogy a kérdés az volt, vajon plagizált-e a Compact Disco az Eurovíziós Dalfesztiválra benyújtott versenyszámával.

Ami leginkább zavar, hogy az emberek már nem tudnak örülni a másik sikerének. Félreértés ne essék, nem a dal minőségéről formálok véleményt. [Ha bárkit is érdekel: nekem tetszik a dal, de nincs olyan jó, mint a “Feel the Rain” vagy az “I’m in Love”.] Hanem arról, hogy talán nem kellene a másikkal ennyit foglalkoznunk, és csak a rosszat látni. Elmondom miért, de előbb lássuk, mivel is vádolták a srácokat.

 


A fenti videó volt a hazai válogató nyertes versenyszáma, a “Sound of Our Heart”. És íme az a forrásmű, amivel hírbe hozták a dalt. Ez a Backstreet Boys “Incomplete” című dala.

Disco

© Adam Temesi

A Nők Lapja Café igyekezett rendet teremteni a helyzetben. Ennek keretében – nagyon kedvesen – engem is megkérdeztek, plusz interjút készítettek a csapat egyik szerzőjével, Lofti Begivel. Ő felháborodott, szerintem jogosan, én pedig igyekeztem szerzői jogilag megalapozott véleménnyel eloszlatni a kételyeket. Íme a csorbítatlan válaszom a Nők Lapja Caféhoz. Semmi gond nincs azzal, hogy ők ebből csak az olvasók számára legfontosabb elemeket emelték ki (persze korrekt módon).
A köznyelvben plágiumnak hívott cselekmény arra az esetre vonatkozik, amikor egy szerző egy másik alkotó művének egészét vagy annak valamely jogvédelemre igényt tartó részét eredeti formájában vagy átalakítás után sajátjaként tünteti fel. Amennyiben erre ténylegesen sor kerül, akkor szerzői jogsértés valósul meg. Amennyiben a felhasználás a jogosultnak vagyoni hátrányt is okoz, akkor egy bűncselekmény, a bitorlás is megállapíthatóvá válik. Annak eldöntése, hogy egy másodlagos mű valóban plágium révén jött-e létre, mindig ténykérdés. Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy össze kell hasonlítani a Compact Disco “Sound of Our Heart” című dalát, valamint a feltételezett forrást, a Backstreet Boys “Incomplete” című dalát.
A zeneszámok rendszerint több szerzői művet is tartalmazhatnak, ilyen hagyományosan a dalszöveg és a zenemű (maga a zene). A két dalszöveg üzenete ugyan hordoz némi hasonlóságot, de a bennük kifejezett szomorúság (alapötlet) teljesen más témáról szól. Az ötletet pedig nem védi a szerzői jog. A tényleges dalszövegek pedig egyáltalán nem hasonlóak. Az Incomplete elején felcsendülő zongorajáték első négy hangja valóban úgy tűnik, hogy a Compact Disco dalában is megjelenik. Megítélésem szerint azonban ez a négy hang nem tekinthető egyéni-eredeti jellegűnek, s így jogvédelemre sem tarthat igényt. A két dal hangzásvilága is mutat ugyan némi hasonlóságot, viszont ez a popzene világában mindennapos jelenség. A két dal közötti hasonlóság olyan minimális szintű, hogy a plágium gyanúját nem látom megalapozottnak.

No, szóval szerintem drukkoljunk a srácoknak, és érjenek el nagy sikereket a bakui eseményen!

Update: Harmadikként a kicsiny blog történetében, e bejegyzés 2012. június elején átlépte a bűvös határt: immáron 1000+ megtekintést mutat a rendszer.

Kommentek:

komment

12 gondolat “Szegény Compact Disco…”

  1. Tóth Péter Benjamin says:

    Szia, ez igazi slágertéma – bocs a szóviccért. 🙂 Engem múlt héten a Vasárnapi Hírek keresett meg, de konkrétumok nélkül. Az alábbiakat írtam nekik:

    A szerzői jog fontos alapelve, hogy az ötletek nem állnak védelem alatt.

    Ezt úgy értelmezi a gyakorlat, hogy azok az alapvető építőkockák, amikből minden alkotó dolgozik, szabadon felhasználhatók. A zene esetében ilyenek például a hangok, a ritmus, az akkordok, akkordmenetek, a stílus, hangulat vagy éppen a használt hangszerek. (Erre nagyon frappáns videót talál itt: http://www.youtube.com/watch?v=5pidokakU4I – ez jól jelzi, hogy az a bizonyos „4 akkord” nem áll szerzői jogi védelem alatt, ebből rengeteg különböző dal építhető fel.)

    A zeneszerző nyugodtan vehet át zenei ötleteket, stíluselemeket más dalokból. Viszont a dalok egészét, azok nagyobb egybefüggő részét már nem érintheti. Ez tipikusan akkor valósul meg, ha például hosszabb dallam- vagy szövegrészletek egészében egyezést mutatnak. Szakkifejezéssel élve: a szerzői jog nem a gondolatokat, elképzeléseket védi, hanem csak azok strukturált kifejtését. Konkrét ügyben a bíróság előtt zenei szakértő vizsgálja meg, hogy az átvétel eléri-e azt a szintet, ami már szerzői jogot sért.

    Nincs azonban olyan kőbe vésett szabály, hogy a mű mekkora részét lehet még jogszerűen átvenni.

    Íme egy Szerzői Jogi Szakértő Testületi ügy: http://www.sztnh.gov.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2011/PDF/szjszt_szakv_2011_2.pdf

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Szia Péter!

    Hú, ez nagyon értékes anyag! Köszönöm, hogy megosztottad az olvasókkal. Bevallom őszintén, én igyekeztem úgy leírni a válaszomat, hogy az könnyen fogyasztható legyen (még így is megvágta a kedves újságíró hölgy:-). A tied viszont további NAGYON FONTOS elemekkel bővíti az analízist:-)

    Még egyszer köszönöm,
    P

  3. Névtelen says:

    Minden Tiszteletem az Öné! De, nem gondolja, hogy gond egy zeneszámnál, ha egy másik, híresebb dal jut róla az emberek eszébe? Gond abban az értelemben, hogy kiküldjük az Eurovízióra. Mert amúgy személy szerint engem nem érdekelne. De így nagyon is.

  4. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Névtelen!

    Ez egy fogós kérdés. Én személy szerint nem tartom gondnak, ha egy dalról egy másik jut eszünkbe, mindaddig, amíg a felhasználás nem olyan mértékű, hogy az már jogsértés eredményez.

    A jelen esetben négy zongorahangról van szó, amelyek ráadásul szerintem nem is túlzottan egyediek. Szóval szerintem 1) egyáltalán nem biztos, hogy nem önálló alkotásról volt szó, 2) a felhasználás rendkívül csekély mértékű volt, 3) a forrásrészlet nem tekinthető egyéni-eredeti jellegű alkotásnak.

    Hadd hozzak egy másik példát. Íme a Carbonfools egyik zseniális dala: http://www.youtube.com/watch?v=IrOoOCMlCfA&feature=relmfu

    Tessék gyorsan odapörgetni 1:16-hoz. Ismerős-e ez? És szerintem ez sem szerzői jogsértés, sőt, zseniálisan kiszínezi a dal mondanivalóját.

    Hangsúlyozom, ez az én véleményem. Ami az egész plágiumgyanú ügyében a legmeglepőbb, hogy most a szerzői jog áll a zenészek pártján, és nem a társadalom.

    Mindenesetre köszönöm a kommentet!
    Üdv,
    MP

  5. Névtelen says:

    Kedves Dr. Mezei Péter!

    Köszönöm a válaszát!

    R.Adrienn

  6. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Én köszönöm a kérdést!
    Üdv,
    MP

  7. Krausz Miklós says:

    Szia, ehhez a témához eléggé kapcsolódik az egyik kedvenc linkem. Itt éppen azt hallhatjuk meg, hogy bizonyos dallamrészletek mely másik zeneműben jelentek meg. Ez most éppen a Backstreet Boys lesz:)
    http://www.whosampled.com/artist/Backstreet%20Boys/

  8. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Szia Miklós!

    Öröm látni, hogy lájkoltad a blogot. Igen, a whosampled oldal nagyon hasznos. Ha samplingről tanítok, mindig utalok is rá. Ez esetben szerintem nem ilyesféle felhasználás történt, de ez mellékes. Amúgy én is ránéztem az oldalra, hátha kiderül, hogy esetleg a BB is nyúlta valahonnan a zongoradallamot, de úgy fest az saját.

    Üdv,
    P

  9. Kajabusz says:

    Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

  10. Kajabusz says:

    Kedves Miklós! Abban az időben élénk eszmecserék zajlottak a témában, különböző fórumokon. Ment rendesen az anyázás, szokás szerint. Ekkor írtam én egy szösszenet ebben a témában élvonalbéli profinak számító véleményformálónk számára. Most, miután köszönettel tartozunk szakmai vonalvezetésedért, engedd meg, hogy kevésbé szakmai (bár magam is jogvégzett vagyok), ám ironikusabb reagálásomat Neked is megküldjem. Köszönettel: Kajabus "Magyar mutatvány a megélhetési fikázás, stexx ebben nagyon otthon van. Ebben van otthon. Otthonkában. Itthunkában. (A magyarokat nem kell őrizni, azok egymást rángatják vissza…) Ezzel az erővel, kedves barátom, azt is mondhatnád, hogy Jancsó Miklós meg saját magát nyúlta le állandóan, mert a pusztában szaladgáló meztelen lányok, kakastollasok, lovak, gémeskút, Madaras és Kozák András…stb. A magyar ikon. Szerintem Te a civil életben egészen rendes, hétköznapi krapek lehetsz, példás családapa, itt meg úgy ömlik a szádból a mocsok, mintha fizetnének érte… Kit koppintasz? Szerep. Szelep. Engedj le egy kicsit a felfújt pulykakasból, mert rég nem engedi észrevenni Neked a lényeget. Így folyton a felszínt vakargatod. Ha látnál is, nemcsak néznél, (jaj, Istenem, koppintottam az Illéséket) tán még az is feltűnne, mennyire különböznek. De, hát…Nem vagy Te ballábas? Puskás is az volt…"”

  11. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Kajabusz!

    Lehet, hogy én vesztem el a sorok között, de a fenti gondolatot biztosan Krausz Miklósnak akarta címezni?

    Ugyanakkor az irónia azon részével teljesen egyetértek, hogy jelenleg hazánkban "megélhetési fikázás" zajlik. Sajnos manapság sokan ebben látják örömüket. Anno azt hiszem pont ezt akartam jelezni a bejegyzésben is.

    Üdv,
    MP

  12. Kajabusz says:

    Bocs, Péter, igazad van, elvétettem a "házszámot", természetesen Neked akartam címezni. Igen, mekkora örömöt lelhet Eu-s képviselő Urunk, ócsárolni magunkat, vagy B.T.Lopakodó Úrnak oktatni a népet. Milyen mértéket képviselnek, milyen értéket közvetítenek? És ez nálunk megszokott, a mi orcánkra minden ráfér? Hogy az övékre igen, az legyen az ő gondjuk (nem nagyon nyomasztja őket)…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.