Interjú a HVG-n
A héten komoly vihart kavart, hogy a HVG.hu cikke szerint hazánk államfője 1992-ben 180 oldalas terjedelemben használt fel részleteket egy bolgár szerző francia nyelvű könyvéből. Plágium vagy sem? Erről már írtam egy korábbi posztban. Nem sokkal később megkeresett a HVG.hu munkatársa, és interjút készített velem a plágium kérdéséről.
Az interjút tessék elolvasni a HVG weboldalán. Íme az interjú felvezetője:
„Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert ha még bizonyítást is nyerne a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.”
Egy biztos: ezer és egy kérdésről lehetne még beszélni. A HVG munkatársa sűrű napok után jutott oda, hogy elkészítse az interjút, így csak dicsérni tudom, hogy ennyi releváns kérdés elhangzott. Én igyekeztem ott a legjobb tudásom szerint válaszolni. Persze lehetne beszélgetni még speciálisan a személyhez fűződő jogokról, hogy ha sérültek, lehetne-e ezek miatt perelni, mire lehetne ezzel ténylegesen menni. Ennek ellenére szerintem a téma jogi oldala másodlagos. A politika nem érdekel, arról pedig, hogy az államfő doktori címének mi lesz a sorsa, majd az arra illetékesek döntenek.
2 thoughts on “Interjú a HVG-n”