10 mítosz az ACTÁ-ról – vagy mégsem?

A múlt hét során az Európai Uniós és 20 tagállam – köztük Magyarország is – aláírta a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA) Tokióban. Talán kissé megkésett vele, de az Európai Bizottság a napokban közzétett egy röpiratot, melyben 10 vitás kérdésben igyekszik eloszlatni az ACTA körüli kételyeket.

Az Európai Uniót eddig is érték támadások a megállapodás előkészítésében való részvételéért, habár személy szerint nehezen látnám elképzelhetőnek, hogy pont az EU ne lenne érdekelt egy ilyen nagy horderejű nemzetközi megállapodás megszületésében. Grad-Gyenge Anikó a HVG-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során az Európai Bizottság és a Tanács képviselte az EU-t, s megbízatásuk szerint csak olyan dokumentum kimunkálásában vehettek részt, amely nem igényelné az uniós jogi keretek felülírását. A Bizottság természetesen már korábban is többször állást foglalt a megállapodás kapcsán, mindezek ellenére mégis furcsa, hogy az utca embere számára is könnyen érthető érveket csak mostanában sorakoztat fel. A Bizottság a napokban közzétett egy olyan röpiratot, amely 10 pontban igyekszik kritizálni az ACTÁ-t ért kritikákat.
A 10 kérdéses mítosz a következő volt
1. Az ACTA nyilvánossága. A Bizottság hangsúlyozza, hogy semmi meglepő nincs abban, hogy a megállapodás zárt ajtók mögött került megtárgyalásra. A végső szövegtervezet amúgy is nyilvánosságra került, az Európai Parlamentben és egyéb szervek előtt pedig nyilvános egyeztetések is zajlottak a témát illetően. Igen, valószínűleg helyénvaló, hogy egy megállapodást nem kell megismertetni minden érdeklődővel annak minden egyes munkafázisában, habár teljesen igaza van annak a bloggernek, aki szerint a WIPO és a WTO gyakorlatában – amelynek jogával összhangban állónak mondja a Bizottság is az ACTÁ-t – sokkal nagyobb szerepet kap a nyilvánosság, és a civil szektor is. (Habár erre meg én kontrázok: a WIPO és a WTO nemzetközi szervezetek. Az ACTÁ-t több ország önmagában gründolta.) A helyzet mégis az, hogy a digitális világban az információéhség minden eddiginél nagyobb méreteket öltött. Ha a titkolózás fontosabb, mint a nyilvánosság, az sem lehet meglepő, hogy a netes társadalom az egyébként tagadhatatlanul jó célokat is szolgáló egyezmény ellen kezd szervezkedni. (Lásd a La Quadrature du Net programtervét arra nézve, hogy mit tegyünk az ACTA életbe léptetése ellen.)
2. Az ACTA az EU-s és/vagy nemzeti szerzői jog módosítását teszi szükségessé. A Bizottság azt írja, hogy ez egyáltalán nem igaz. A tudományos élet szereplői által felvetett kritikák nincsenek kellőképp alátámasztva. Sajnos még nem olvastam el, de íme az a dokumentum, amely szerint már pedig tényleg bajok vannak az ACTÁ-val. A szöveg előkészítői között olyan szerzői jogászok szerepelnek, mint Geiger vagy Ruse-Khan, aláírói között pedig olyanok, mint Dreier, Drexl, Hilty, Hugenholtz, Westkamp, Jaszi, és persze sokan, akik nem tudom, kicsodák… Egyben biztos vagyok: ha a szerzői jogászok nagy csoportja szerint van valami baj az ACTÁ-val, akkor biztos nincs minden rendben vele. Az alábbi linken e mítosz kapcsán a szerző több pontot is konkrétan említ, melyekkel meglátása szerint nem áll összhangban a megállapodás.

3. A szerzői jogosultak és fogyasztók közötti egyensúly az előbbiek javára fog elbillenni. A Bizottság szerint épp az ellenkezője fog történni. Mondjuk ez biztos nem igaz, mert a Bizottság nem mondja, hogy a fogyasztók érdekei fognak erősödni, hanem csak annyit állít, hogy a szöveg kellő flexibilitást biztosít az aláíróknak az egyensúly megteremtésére. Perpillanat szerintem a jogosultak már olyan pozíciókban vannak, hogy ha az ACTA valóban egyensúlyozni akarna, akkor jóval többet kellene adnia a fogyasztóknak. (Nem mondom, hogy ez szükséges, én azt mondom, hogy a Bizottság érve sántít.)
4. Az ACTA az alapvető szabadságok korlátozásához fog vezetni. A Bizottság szerint ez már csak azért sem igaz, mert a megállapodás külön nevesíti e jogok tiszteletben tartását. Az FFII szerzője szerint ez önmagában vajmi kevés. Az ACTA ugyanis felpuhítja az alapjogok tiszteletben tartásához elengedhetetlen olyan minimumkövetelményeket, mint hogy mi minősül “kereskedelmi mértékű” felhasználásnak, s szándékosan elmulasztja rögzíteni a különféle bűncselekményi kategóriák közötti szintkülönbséget.
5. Az ACTA veszélyezteti a generikus gyógyszerek kereskedelmét. A Bizottság szerint nincs erre utaló szabály a megállapodásban. Én meg azt mondom, hogy ehhez egyáltalán nem értek, így erről nem tudok és nem is akarok véleményt formálni.
6. Az ACTA a fokozatos válasz rendszerek bevezetéséhez fog vezetni. A Bizottság szerint pedig nem, sőt a megállapodásban foglalt normaszöveg mindenben megfelel az uniós joganyagnak. Ezt a pontot nagyjából ismerem, így merem állítani, hogy itt igaza van a Bizottságnak. Az FFII szerzője szerint az ACTA arra fogja ösztönözni a piaci szereplőket és az internetszolgáltatókat, hogy cenzúrázzák a netet. Én ezt nem hiszem. Másrészt az EU a telekommunikációs csomag részeként maga teremtette meg a fokozatos válasz rendszerek bevezetésének lehetőségét azzal, hogy azt szándékosan nem tiltotta meg. A piaci szereplők együttműködésének ösztönzésére nézve pedig már az elektronikus kereskedelmi irányelv is tartalmazott utalást.
7. Az ACTA a szellemi tulajdonvédelem büntetőjogi eszközeinek módosítását feltételezi az Európai Unió részéről. A Bizottság szerint ez nem igaz, az EU nem tervezi büntetőjogi szabályok kidolgozását. Mondjuk az nincs kidomborítva, hogy e terület határozottan a tagállamok kompetenciájába tartozik, vagyis ha egy tagállam joga nincs összhangban az ACTÁ-val, akkor annak igenis kötelessége lesz módosítani a jogszabályi környezeten. Ezzel összefüggésben a hannoveri egyetem szerzői jogász professzora, Axel Metzger adott interjút németül a Neue Juristische Wochenschriftnek.
8. Az EU az ACTÁ-t további kétoldalú szabad-kereskedelmi egyezményekkel (FTA) fogja kiterjeszteni a partnereire. A Bizottság szerint ez nem igaz. Michael Geist szerint viszont igen. Nem mellékesen a helyzet becsapós. A TRIPS megállapodás szerint a tagállamok azt a legnagyobb kedvezményt kötelesek biztosítani minden tagállamnak, melyet bármely más országnak nyújtanak. Ennek fényében, amennyiben az ACTA bármivel is többet nyújt majd mint a meglévő nemzeti jogok, akkor az ACTA nyújtotta védelmet mindenkinek köteles lesz a tagállam nyújtani. Csak idő kérdése, hogy az EU FTÁ-kat kössön olyan országokkal, akiknek az EU tagállamai csak adják az extra jogokat, de tőlük vissza nem kap.
9. Az ACTA a szerzői jogsértésekkel ne foglalkozzon, csak a védjegyekkel. Megmondom őszintén, nem teljesen értem ezt a kritikát. A Bizottság válasza sem elégít ki, de most megvallva az igazat: ha már hamisításról beszél egy megállapodás, miért ne foglalkozna a szerzői jogsértésekkel is? Erre a pontra még az FFII kritikája is csak ködösen reagál.
10. Az ACTA szándékosan úgy lett előkészítve, hogy mellőzze a WTO és a WIPO előtti eljárást. A Bizottság szerint ez más sara, ők megpróbálták az ügyet a két szervezet elé vinni. Kérem szépen, akkor tessék felállni az asztaltól. A legklasszikusabb érv, hogy valami a másik hibája. Tessék kimondani, hogy az Egyesült Államok nem akarta ezt. (Merthogy szerintem az ő kezük van a dologban.) Ezzel az egésszel sajnos elismerte a Bizottság, hogy a “többieknek” több szavuk van erről dönteni. A probléma különösen az ezzel, hogy itt egy kereskedelmi megállapodásról beszélünk. A tárgyalásokat határozottan a WTO szárnyai alatt kellett volna lefolytatni szerintem. (Bár beismerem ennek a részletszabályait nem ismerem.)

Update #1: Egy német hírportál szerint február 11-én anti-ACTA tüntetés várható Európa szerte! Jó kis hype, de tényleg kíváncsi lennék, hogy a majdani résztvevők mennyire ismerik a megállapodás szövegét. Ha valaki ott lesz, közvetítsen!

Update #2: Íme egy korrekt bejegyzés Grad-Gyenge Anikótól az ESZERINT blogon, illetve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által közzétett, s Anikó által is belinkelt összeállítás a megállapodás legfontosabb kérdéseit illetően. Ez utóbbi linkről elérhető az ACTA nem hivatalos magyar fordítása is.

4 thoughts on “10 mítosz az ACTÁ-ról – vagy mégsem?”

  1. Névtelen says:

    "Az ACTA támogatói azt mondják, hogy minden ország, amely ratifikálja (elfogadja) az ACTA-t, saját értelmezést választhat. Ez a legnagyobb hazugság, amit valaha mondtak.

    Mint bármely más nemzetközi megállapodást, az ACTA-t is az 1969-es Bécsi Egyezmény szerint kell értelmezni.

    A Bécsi Egyezmény 32. cikke szerint, ha a szerződés bármely részét nem lehet egyértelműen értelmezni, akkor a tárgyalási szakaszban kidolgozott dokumentumokat kell figyelembe venni. Ezeket az ACTA dokumentumokat titkosították és soha nem hozták nyilvánosságra a hivatalos csatornákon keresztül. Ilyen titoktartás egy megállapodást nem övezett a mostani időkben.

    Lényegében az ACTA-t titokban tartják az aláíró országok kormányai között.

    Barátaink a Wikileaksnél szereztek ezekből a titkos dokumentumokból egy kis adagot és ezek tartalma megdöbbentő volt. Amikor a világ minden jelentősebb kormánya jóváhagyta az ACTA-t, akkor fogjuk a titkos dokumentumok tartalmát a nyilvánosság elé tárni és akkor fogják felfedni az ACTA valódi jelentését a világ nemzeteinek.

    A Bécsi Egyezmény 27. cikke kimondja, hogy minden nemzetközi megállapodás elsőbbséget élvez a nemzeti jogok fölött. Az ACTA titkos részei elsőbbséget fognak élvezni a nemzeti jogok felett. A kormányoknak nem lesz választásuk. Az állampolgároknak nem lesz választásuk. Az internet, ahogy tudjuk, véget fog érni."

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Ez egy érdekes olvasmány volt. Valóban ezt állítanák az ACTA támogatói? Mert bár én nem vagyok a nemzetközi közjog professzora, de a Bécsi Egyezményről már én is hallottam. A Wikileaks amúgy miért csak akkor akarja nyilvánosságra hozni a dokumentumokat?

    Amúgy mi a forrása a szövegnek?

    Köszönöm!
    MP

  3. Névtelen says:

    Forrás: http://www.youtube.com/watch?v=seiYyPKjoCg
    A teljes magyar szöveg: http://pastebin.com/FT0n5nMK (van benne több fordítási pontatlanság, de a videó alatt megtalálható az eredeti angol szöveg)

    Nem a WikiLeaks fogja nyilvánosságra hozni, ott egy elírás történt 🙂 Hanem a kormányok/EU.

  4. Névtelen says:

    Nem lettem sokkal okosabb, fogalmam sincs, mi az igazság.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Anti-Counterfeiting_Trade_Agreement – ami itt olvasható, az vérlázító.
    http://www.sztnh.gov.hu/hirek/hirek_201202031434_1.html
    ez már nem, de ez egy kormányzati oldal közleménye, és kétkedve tudom, csak olvasni.

    Az ACTA szövegét nem olvastam, és nem is fogom, mert nem vagyok jogász, és időm sincs rá. Jó lenne egy korrekt elemzést olvasni már róla.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.