Immáron nem csak béta – Hivatalosan is Google Music néven fut a Google eddig béta verzióban elérhető felhő alapú zenei szolgáltatása. A korábbiakhoz képest számomra olyan újdonságokkal szolgált a New York Times cikke, miszerint a Google Music 13 millió dal megvásárlását (majd online tárolását) teszi lehetővé, viszont a négy nagy hanglemez kiadó közül a Warner Music Grouppal máig nem sikerült megállapodást kötnie a Google-nek. Az óriáscég elsődleges célja versenyre kelni az iTunes-szal – és az illegális médiafogyasztással. Ahogy a Universal egyik vezetője mondta: “Any new legitimate place to consume music is a fantastic antipiracy tool.” Egyetértek. Kár, hogy a Google Music csak az Egyesült Államokban érhető el.

Mennyit keresne a Netflix, ha eltűnne a BitTorrent az USÁban? – A TorrentFreak egy érdekes kalkulációt futtatott le annak apropóján, hogy a Netflix adatforgalma állítólag megelőzte a BitTorrent által generált adatforgalmat. A TorrentFreak kalkulációi szerint ez közel 200 millió dolláros éves extra bevételt eredményezne a Netflixnek, amiből a hollywoodi stúdiók több mint 60 millió dollárt kaphatnának. A TorrentFreak írásának legcinikusabb (mégis ütős) megjegyzése szerint ez az összeg még így is kevesebb, mint amennyit a MPAA évente felél. (Nem véletlen, hogy a TF írásának a címe: „MPAA Costs Hollywood More Than BitTorrent Piracy„.)

Csak akkor kell kiadni a feltöltőt, ha haszonszerzési célokra törekszik? – Rendkívül érdekes hírt tett közzé a TechDirt a múlt héten. Eszerint a müncheni tartományi fellebbviteli bíróság november 17-ei ítélete (29 U 3496/11) ugyan elismerte, hogy a YouTube-ra történő engedély nélküli feltöltés jogellenes cselekmény, azonban nem rendelte el a feltöltő személyes adatainak kiadását, mondván, hogy a cselekmény nem haszonszerzési célokat szolgált. Az ítélet jogerős, ezért meggyőző erővel bíró döntésként tekinthetünk rá. Egy érdekes német elemzés szerint bár most épp a haszonszerzési célok hiányát említi a bíróság, addig egy nem is oly régi ítéletében ugyanez az OLG München a fájlcserélő alkalmazás keretében történő hozzáférhetővé tételt haszonszerzés célúnak minősítette.

Módosulhat a francia szerzői jogi törvény – Az 1709Blogra érkező levélből hallottam először arról, hogy a francia szerzői jogi törvény üreshordozó díjra vonatkozó passzusai módosulhatnak a közeljövőben. Ezt a hírek szerint két államtanácsi döntésre lehet visszavezetni. Az első (egyébként még 2008-as) döntés szerint az üreshordozó díjakat a potenciális jogszerű felhasználások fényében kell megállapítani, vagyis a potenciális jogellenes (például P2P alapú) felhasználások nem vehetők figyelembe a díj meghatározásakor. Egy frissebb (2011 júniusi) döntés alapján – mely a Padawan ügyben hozott uniós bírósági ítélet fényében született – pedig valószínűsíthető, hogy a francia szerzői jogi törvény is kilépést engedne a bizonyíthatóan üzletszerű, s nem magáncélú felhasználás céljára vásárolt adathordozók után fizetendő díjfizetési kényszer alól. (Bízok benne, hogy ezekről majd még olvasunk Dóri kollegina tollából.) Addig is íme a Kluwer Copyright blogon közzétett bejegyzés a témát illetően.

Mibe kerül eltávolíttatni a jogellenes tartalmakat? – A Music – Tech – Policy rendkívül érdekes érvelést állított össze a Google által rendelkezésre bocsátott információk fényében. Chris Castle szerint 500 millió dollár folyik ki a szerzői jogosultak zsebeiből azért, hogy csak a Google-t a jogellenes tartalmak eltávolítására szólítsák fel (az értesítési és eltávolítási eljárás keretében). A Google egyik lobbistája szerint ugyanis a Google idén már 5 millió értesítést dolgozott föl (míg tavaly „mindössze” 3 millió volt ezek száma). Vagyis egy év alatt milliókkal nőtt a feltételezett jogsértések száma. És az értesítések elkészítése Castle számításai szerint esetenként minimum 100 dollárba kerül.