Televíziós riport az RTL Klubon a jogdíjakról – November 12-én az RTL-Klub Fókusz című műsorában egy közel 10 perces riportfilm került bemutatásra a szerzői jogdíjak világáról. Nem is olyan rég a szegedi Szoláriumretorika ügyben a rádióműsorok nyilvános előadása után elmaradt jogdíjak befizetése volt a téma, stílszerűen az RTL Klub riportja is bevágott egy snittet a szoláriumok világából. A riport elsősorban a közös jogkezelés átláthatatlanságát próbálja sulykolni, holott kis energiabefektetés után szerintem bárki átláthatná. Szerintem mondjuk nem a legkorrektebb a szerzői jogok közös kezelését végző szerveket a riport felén túl megszólaltatni, mert ez már úgy fest, mintha magyarázkodniuk kellene. Mindenesetre Tóth Péter Benjámin (Artisjus) és Tomori Pál (Előadóművészi Jogvédő Iroda) legalább megszólalhatott. A riport sajnos amúgy hatásvadász… Íme:

Ja, és akit érdekelnek még a jogdíjakkal kapcsolatos számadatok, az látogasson el az Artisjus Facebook oldalára, mert ott egy mai adat szerint a felosztással érintett művek száma több mint negyedmillió. Vagyis elég sok dal után fizet jogdíjat az Artisjus (még ha ez az összeg a világ teljes repertoárjához képest elenyésző szám is.)

Mennyit hoz a konyhára a szerzői jog az Egyesült Államokban? – Az International Intellectual Property Alliance által elkészített jelentés szerint a szerzői jogi ipar közel 1 trilliárd dollárnyi bevételt eredményez az Egyesült Államokban, több mint 5 millió embert foglalkoztat, és e személyek jövedelme 27%-kal még meg is haladja az átlagos amerikai munkabérét. Habár valószínűleg tagadhatatlan, hogy komoly kiesést eredményez a fájlcserélés a kreatív ipar oldalán, az IIPA jelentése szerint mindezek ellenére is 1.1%-kal nőttek a szerzői jogi ipar eredményei, miközben az Egyesült Államok gazdasági növekedése hajszálnyival haladta csak meg a nulla százalékot. Ennek ellenére a foglalkoztatottak száma csökkenést mutat évek óta. A jelentés összefoglalója elérhető itt, a teljes szöveg pedig itt.

Egyre közelebb a Spotify – Szerencsére egy ideje hallani arról híreket, hogy az online zeneszolgáltatások köre bővülőben van hazánkban (lásd az iTunes piacra lépését, a ZeneCenter elstartolását, és a Deezer esetleges hazai bevezetéséről szóló hírt). Ezek fényében rendkívül pozitívan tudom értékelni azt a fejleményt, melyről az SG.hu számolt be a napokban: a Spotify immáron elérhető a szomszédos Ausztriában is. Remélem, hogy lassan nem csak a sógorok számára kínál reális alternatívát a Spotify az illegális felhasználásokkal szemben, hanem mifelénk is.

Az Európai Parlament a domain lefoglalások ellen – Az Egyesült Államok jelenlegi törvényhozása eltökéltnek tűnik, hogy olyan törvényt vezessen be, amely a külföldi cégek elsősorban jogellenes célokra szolgáló weboldalai domain címeinek lefoglalását engedélyezné az amerikai hatóságok számára. A PIPA/SOPA fontos helyről kapott kritikát a héten: az Európai Parlament egy november végére tervezett EU-USA diplomáciai találkozóra készített határozati javaslatban kiáll az IP címek és a domain nevek egyoldalú lefoglalásával szemben. A 25. pont szerint:

„Stresses the need to protect the integrity of the global internet and freedom of communication by refraining from unilateral measures to revoke IP addresses or domain names.”

Hogy a november 28-ára tervezett eseményen e szövegtervezethez az Egyesült Államok illetékesei miként fognak viszonyulni, nem tudom, de figyelemmel fogom kísérni az eseményeket.A hírről lásd továbbá az IP Watch bejegyzését.

Neelie Kroes: ez nem csak a szerzői jogról szól! – Neelie Kroes, a mellékelt képen látható EU biztos, egy múlt heti beszédében hangsúlyozta, hogy miközben a digitális technológiák térhódítása megállíthatatlan, addig a szerzők maguk szinte éheznek, sok esetben annyira kevés jövedelemhez jutnak műveik hasznosítása révén. Kroes szerint jelenlegi szerzői jogunk nem csak erkölcsileg, hanem gazdaságilag sem működik tökéletesen. A biztos ezért a szerzői jog reformjára szólít fel, hangsúlyozva, hogy egy olyan új, nem központosított modellt kell bevezetni, amely kellő rugalmasságot biztosít (többek között a művek felhasználásának engedélyezésére), és így alkalmas arra, hogy a legújabb tendenciákra (mint például a felhő alapú tárolás, a cloud computing) is érdemben reagálni tudjon. Persze ez így eléggé blöff szagú, mármint konkrétumok teljes hiánya, a biztos általános felfogása mégis kiolvasható belőle tökéletesen: „it’s not all about copyright”! A beszéd kapcsán lásd a ZDNet írását és a TorrentFreak bejegyzését. (Ez utóbbi hírért köszönet egy névtelen kommentelőnek!)

Az utóbbi két hírről közös bejegyzést készített Ana Ramalho a Kluwer Copyright blogon. Érdemes elolvasni.