A Hadopi – más szemszögből I. Labs Hadopi

Már korábban említésre került, hogy a Hadopi szeptember végén közzétette eddigi tevékenységét összefoglaló, bemutató jelentését. A jelentés elsősorban nem a már eddig is heves vitákat kiváltott szankciórendszerre helyezi a hangsúlyt (ennek is inkább a preventív jellegét próbálja kidomborítani), hanem a Hadopi egyéb tevékenységeit próbálja előtérbe helyezni. Egy-egy bejegyzés keretében ezeket igyekszem kicsit körüljárni.
Elsőként álljon itt az idén februárban felállított Labs Hadopi rövid bemutatása. Az elnevezés öt különböző területen (hálózatok és technológiák, szellemi tulajdon és internet, művek a digitális gazdasági környezetben, on-line felhasználás, internet és társadalom) felállított munkacsoportot takar, amelyeknek célja, hogy a szélesebb társadalmi konzultáció megteremtésével segítsék a Hadopi munkáját, a szerzői jogot érintő szabályozás kialakításában közreműködjenek, tájékoztassák a közvéleményt.
A mukacsoportok élére a Hadopi nevezett ki független szakértőket, de bárki csatlakozhat hozzájuk, annál is inkább, mivel a munka javarészt a on-line környezetben, a Labs Hadopi honlapján zajlik.
A jelentés szerint eddig 82 fő vált a munkacsoportok tagjává, akik között kutatót, egyetemi hallgatót, de egyszerű felhasználót is találunk. Talán nem meglepő, hogy a Szellemi tulajdon és internet nevű munkacsoport büszkélkedik a legtöbb résztvevővel, összesen 27 fővel.
Az érdemi munka nagyjából fél évvel ezelőtt kezdődött, bár a közelmúltig a Labs Hadopi nem nagyon mutatott aktivitást. Idén nyáron például konzultációt hirdettek a streamingre vonatkozó jogi szabályozás előkészítésében való közreműködésről. A nyilvános workshopról készült beszámolóra eddig mindössze egy komment érkezett a honlapon.
A puding próbája az evés – ez pedig a Labs Hadopi számára az eddigi kóstolgatás után most érkezett el. Október végén ugyanis a Hadopi közzétette stratégiai célkitűzéseit, amelyek megvalósításában a hatóság komoly szerepet szán a munkacsoportoknak. A vitaindító bejegyzésekre november végéig van lehetőség reagálni, bár van olyan téma, amelyre eddig csak két hozzászólás érkezett.

A munkacsoportok felállítása alapvetően gesztusértékű a felhasználók számára. Jelzi, hogy a hatóság partnerként tekint rájuk, és nem csak egyfajta modern guillotine-ként csap le az internetezőkre. Az tény, hogy bizonyos kérdésekben a több szem többet lát elve érvényesül, a felhasználók a saját szempontjaikat is megpróbálhatják érvényre juttatni. Kérdéses viszont, hogy szerzői jogot érintő dogmatikai kérdésekben van-e, lehet-e helye a laikusok bevonásával tartott internetes konzultációnak (lásd a blog ma reggeli bejegyzését a szoláriumretorikáról, különösen a kommenteket). További kérdés az is, hogy az egyszeri felhasználók részéről mennyire van igény a konzultációban való részvételre, ennek ékes példája az egyik stratégiai célkitűzés fórumtopikjának következő hozzászólása: “mi az értelme ennek a konzultációnak, ahol semmilyen kérdést nem tettek fel? Köszönöm, ha felvilágosítanak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.