Nyolcan aláírták az ACTÁ-t

Az október 1-ei tokiói ACTA aláírási ceremónián a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) tárgyalópartnerei közül nyolcan aláírták a dokumentumot.

Habár kardinális jelentőségű kérdésről van szó, olyan jelentős újságok, mint a New York Times sem cikkezett mindmáig az eseményről. Az eddigi (október 3., reggel) egyetlen hír, amelyből némi részletet ki tudtam hámozni, az az Egyesült Államok egyik kormányszervének a honlapján volt elérhető. Eszerint:

Tokyo, Japan – Today representatives from Australia, Canada, the European Union, Japan, Republic of Korea, Mexico, Morocco, New Zealand, Singapore, Switzerland, and the United States reaffirmed their commitment to the Anti-Counterfeiting Trade Agreement at a Tokyo signing ceremony hosted by the Government of Japan.

Representatives of eight governments – Australia, Canada, Japan, Republic of Korea, Morocco, New Zealand, Singapore, and the United States – signed the Agreement, and took a major step toward its entry into force. Representatives of the European Union, Mexico, and Switzerland attended the ceremony and confirmed their continuing strong support for and preparations to sign the Agreement as soon as practicable. All participants expressed their firm resolve to work cooperatively to achieve the Agreement’s prompt entry into force, and to support actively its goals.”

Ez egyrészt azt jelenti, hogy az angolszász világ nagy többsége, valamint több fejlett távol-keleti ország úgy gondolja: ez a járható/járandó út az online “kalózkodással”, a gyógyszerhamisítással (és még néhány egyéb jogsértéssel) kapcsolatban. (Marokkó kissé kilóg a sorból, bevallom, nem ismerem az ország politikai és kereskedelmi stratégiáját.) Japán persze nem lepett meg, hiszen az egész tárgyalás-sorozat beindítója. Ám például Kanadában nagy a negatív visszhangja a megállapodásnak, sőt Obama elnök sem biztos, hogy jó lóra tett ezúttal. A nemzetközi kérdésekben mindenkor aktív szerepet vállaló Kongresszus nem valószínű, hogy egykönnyen lenyeli azt a békát, hogy az elnök az ACTÁ-t csupán elnöki aláírást igénylő “executive agreement”-ként értékelje (vagyis mellőzze a Kongresszus hivatalos véleményformálását a megállapodásról).
Most már bizonyos az is, hogy az Európai Unió egyelőre kivár az aláírással. Egyelőre ugyanis messze nincs konszenzus a megállapodást illetően az Unió szervein és tagállamain belül. Ha jól sejtem, épp ennek tudható be Svájc hezitálása is. Bár utóbbi nem EU tagállam, kereskedelmi és jogi szempontból is komoly együttműködés van az EU és Svájc között, ezért valószínűleg dönteni is együtt fognak. Mexikóról pedig már korábban is tudtuk, hogy nem fogja aláírni a megállapodást.
Van tehát nyolc ország, amelyik aláírta a dokumentumot (melyet 2013. május 1-ig bárki megtehet még), vagyis kezdődhet a nemzeti ratifikálás periódusa. Fontos, hogy az ACTA 6.2 cikke értelmében a megállapodás 30 nappal azt követően lép majd hatályba, hogy a hatodik ország is letétbe helyezte Japánnál (mint az egyezménnyel kapcsolatos dokumentumok kezelője) a nemzeti átültetésről szóló nyilatkozatot. Ez még jobb esetben is sok-sok hónapot jelent, de talán inkább éveket. Úgyhogy érdemi fejleményeket egyelőre nem mondhatunk.
Egy biztos: a világ GDP-jének jelentős részét adó nyolc ország elindult egy úton, melyre talán nem is kellett volna rálépniük.
Update #1: Kőhidi Ákosnak hála, íme egy japán forrás (angolul persze).
Update #2: És az eddigi (hétfő este) legalaposabb elemzés a Techdirt oldalról, természetesen Mike Masnick tollából.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.