Hírmorzsák #1.12

Robbanásszerűen erősödött idén az amerikai zenepiac. A Hotfile viszontkeresetet nyújtott be több nagy filmes céggel szemben. Kétszázezer szócikk a Wikipédián. Inkább vennék, semmint streamelnék a zenét az amerikaiak. a szobor nem szerzői mű? – Hírmorzsák #1.12.

Robbanás az amerikai zenepiacon – A Billboard híre szerint az elmúlt hónapokban feltűnően jól teljesít a zeneipar az Egyesült Államokban. S nem csak a digitális (online) eladások, hanem a fizikai hordozók piaca is. Például az idei 33. hétben (az augusztus 21-ei héten) 4.8%-kal több lemezt adtak el, mint egy évvel korábban. Összességében a fizikai hordozók iránti kereslet csökkenése jelentős mértékben lelassult (a tavalyi 19%-os csökkenéssel szemben ez a szám csupán 4%), a digitális értékesítések piaca pedig a tavalyi 13.5%-os növekedés után idén (eddig) 19.1%-os további erősödést mutat. A Billboard írása ezt egyrészt az árak csökkenésének tudja be (2008-ban átlagosan még 11.07$ volt az ára egy lemeznek, míg 2010-ben ez az összeg már csak 9.82$ volt), egyesek viszont a LimeWire bezárásának tulajdonítják e fejleményeket. Érdekes és biztató számok, kíváncsi vagyok a folytatásra.

A Hotfile beperelte a Warnert – Egy ideje álmatlan éjszakái lehetnek a Hotfile tulajdonosainak, ugyanis több filmes cég (élükön a Warnerrel) az év elején beperelte a DDL szolgáltatót arra hivatkozással, hogy az szisztematikusan megsérti a cégek szerzői jogait, illetve nem tesz eleget az értesítési és eltávolítási eljárás követelményeinek. Miután alig pár napja több üzletileg titkosnak tartott információ kiszolgáltatására kötelezték a Hotfile-t, illetve a bíróság nem döntött afelől, hogy az alapügy felperesei hasonló szenzitív adatokat kötelesek-e az alperes rendelkezésére bocsátani, a Hotfile megunta a várakozást, és csalásra, illetve erőfölénnyel való visszaélésre hivatkozással viszontkeresetet nyújtott be a felperesekkel szemben. A dokumentum egészében itt olvasható:

Hotfile Counterclaim

Kétszázezer szócikk a Wikipédián – Az ITCafé írásában arról olvashatunk, hogy a webkettes enciklopédia magyar nyelvű verziója szeptember 10-én lépte át a 200.000 szócikk bűvös határát. 2005-ben még csak 20.000 szócikk volt, 2008-ban viszont már elérték a szerkesztők a százezres határt. A cikk szerint havi 2600 új szócikk születik. Az ITCafé szerzője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy még mindig kevesen vesznek részt az online enciklopédia küldetésében, alig pár százan szerkesztik az oldalt napi, heti vagy havi rendszerességgel.

Inkább vennék, semmint streamelnék a zenét az amerikaiak – A Digital Music News híre szerint az amerikaiak 92%-a a zene (hangfelvételek) megvásárlására szavaz, semmint annak streamelésére. A mellékelt képről is jól leolvashatóan feltűnő különbség figyelhető meg a zenéért költeni hajlandók és a streamelők tábora között. Utóbbiak többségében ingyenesen használják a streamelős oldalakat, s azt leginkább abból a célból, hogy eldönthessék: meg akarják-e vásárolni az adott dalt. Bár ez csak egy “hír” (a felmérést nem olvastam még), eléggé szignifikáns számokat tartalmaz ahhoz, hogy kételkedjünk is kicsit a tartalmában. Az ugyanis, hogy a válaszadók 92%-a a zenék vásárlására szavaz, miközben a fájlcsere az USÁ-ban is tombol, eléggé gyanússá teszi az eredményeket. (Az SG.hu is írt minderről.)

A makett nem szerzői mű? – Rendkívül érdekes jogesetről számolt be a Kluwer szerzői jogi blogján Ana Ramalho. A tényállás szerint egy cég egy szobrot szeretett volna készíttetni, s e felhívásra a későbbi felperes is benyújtotta terveit, illetve egy makettet a tervezett szoborról. Mivel azonban a cég végül nem a művésszel kötött szerződést, utóbbi visszakérte a teljes dokumentációt a makettel együtt. Ezt azonban a cég nem tudta teljesíteni, mert a makett már nem volt meg. A szerző ezért vagyoni és személyhez fűződő jogai megsértésére hivatkozással kártérítést követelt. A lisszaboni fellebbviteli fórum azonban úgy döntött: a makett nem képzőművészeti alkotás, hanem a majdani alkotás elérésének csak egy “lépcsője”, stádiuma. Ennek ellenére a művész a fizikai tulajdonának megsemmisülése miatt az általános polgári jogi keretek között kártérítést követelhet. Ramalho bejegyzése igyekszik a döntést kritikusan szemlélni, s úgy érvel, hogy a portugál szerzői jogi törvény sehol nem zárja ki, hogy egy makett ne lehetne jogvédelem tárgya. Érdekes olvasmány, gondolkodjunk el rajta kicsit.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.