Hírmorzsák #1.9

Mibe kerülhet a PROTECT IP Act? Zenéket a mobiltelefonokra! Statisztikák a kanadai médiaiparról. Újabb vélemény a nyilvános wifi kapcsolat és a szerzői jogi felelősség kérdéséről. Szakértői vélemények az ACTA-ról. És egy ráadás! – Íme a Hírmorzsák #1.9!

Mibe kerülhet a PROTECT IP Act az amerikai adófizetőknek? – Tette fel a kérdést a TorrentFreak egy augusztus 19-ei bejegyzésében. A Kongresszusi Költségvetési Hivatalnak az Igazságügyi Minisztérium által szolgáltatott adatokra alapított becslései szerint 2012 és 2016 között 47 millió dollárba fog kerülni a PROTECT IP Act érvényre juttatása. Az összeg az igazságszolgáltatási költségvetési keret terhére évente – folyamatos növekedés mellett – 7-11 millió dollárral fogja terhelni az Egyesült Államok költségvetését. Ez egészen pontosan 22 speciális ügynök és 26 kisegítő személy fizetésére, béren kívüli juttatásaira, továbbképzésére, felszereléseire és egyéb infrastrukturális kiadásaira lesz elég, azzal, hogy a 48 helyet 2014-ig töltenék be. A becslés persze csak akkor igaz, ha a törvényt 2011 végéig elfogadja a Kongresszus. Jelenleg erre minden további nélkül sor kerülhet, még ha május óta konkrét fejlemények nem is történtek az ügyben. Persze az MPAA szerint mindez blődség, az egész semmi extrába nem fog kerülni! (Mellékzönge, de íme a Washington Post tegnapi vezércikke. A folyóirat nyíltan a PROTECT IP Act mellett foglal állást.)

Zenéket a mobiltelefonokra – Múlt héten két olyan megállapodásról, illetve megállapodás-tervezetről is olvasni lehetett a New York Times hasábjain, melyek a mobiltelefonos zenehallgatás lehetőségeit szélesítik tovább az Egyesült Államokban. Egyrészt a Rhapsody kötött megállapodást az USA 5. legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatójával, a MetroPCS-szel, melynek keretében a cég 9.1 millió előfizetője közül az Androidos készülékek tulajdonosai (ez körül-belül az előfizetők 20%-át takarja) 60 dolláros havidíj ellenében vehetik igénybe a Rhapsody szolgáltatását. Nem tudom, ez elsőre kissé drágának tűnik.

A másik hír szerint a Research in Motion cég, a BlackBerry készülékek gyártója készül egy olyan megállapodást kötni a legnagyobb zenei kiadókkal, melynek keretében a BlackBerry készülékek használói 10 dolláros díj ellenében 50 dalt oszthatnának meg ismerőseikkel egy lejátszási lista segítségével. Már ha jól értem, mert ebben túl sok fantáziát nem látok. De ki tudja.

A kanadai médiaiparról – Abban az esetben, ha valaki megszállottan érdeklődik a kanadai médiaipar iránt, egy kiváló netes anyagra bukkantam a Mediamorphis oldalon Dwayne Winseck tollából. Winseck négy, számadatokkal és táblázatokkal sűrűn cizellált bejegyzésében kívánja összefoglalni a kanadai médiaipar egy tucat jelentős szektorának változásait 1984-2010 között. Érdekes háttéranyag arról, hogy a “nagy gazdasági világválság” és a szerzői jogok “kalózainak” a médiaiparra gyakorolt, gyakran apokaliptikus hatásúként kezelt hatásai ellenére a kanadai média, több más nagy országhoz hasonlóan, növekedő pályára állt. (A mellékelt ábra csak egy a sok közül.)

Bűn-e a wifi kapcsolatot védtelenül hagyni? Második felvonás. – A Hírmorzsák #1.6-ban említést tettem Marc Randazza és Nicholas Ranallo TorrentFreaken megjelent írásairól, melyekben pro és kontra érveltek azzal összefüggésben, hogy felelősségre vonható-e egy wifi kapcsolat tulajdonosa azért, mert a kapcsolatot nyitva hagyta, s annak segítségével más szerzői jogsértést követett el. Ezúttal a szimpatikus nevű Corynne McSherry foglalt állást a kérdésben az Electronic Frontier Foundation oldalán, és egyértelműen rögzíti, hogy Randazza teóriája alaptalan. Ez már vita a javából! (Köszönöm Anikónak, hogy felhívta a figyelmemet erre a hírre!)

Szakértők az ACTA-ról – Tíz tanulmány tíz szakember tollából több száz oldalon: ezt ígérik az American University International Law Review szerkesztői a legfrissebb szám olvasóinak. A tanulmányokat többek közt olyan nagyágyúk jegyzik, mint Michael Geist, Henning Ruse-Kahn, Peter Yu vagy David Levine. Különös figyelemre tarthat számot Geist cikke az ACTA elfogadásának átláthatóságával (pontosabban átláthatatlanságával) kapcsolatos írása és Annamarie Bridy cikke a fokozatos válasz modellekről. A további tanulmányok vagy egyéb szellemi alkotásokra fókuszálnak, vagy az egyezménytervezet problematikáival foglalkoznak. (Ettől persze még érdekesek lehetnek.) (Ismételten köszönöm Anikónak, hogy ezt a linket is megosztotta velem.) Amelyet Ranallo is tovább folytat, ismét a TorrentFreaken közzétett anyagával.

És egy ráadás: A HVG 2011. augusztus 20-ai számának 58. oldalán a Newzbin 2 ügyről lehetett olvasni. Bár a cikk sajnos online nem érhető el, de a HVG folyóirat vásárlói/előfizetői mindenképpen üssék fel az említet számot.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.