Breaking News: a RIAA nem hagyja annyiban

Jammie Thomas-Rasset lassan a leghíresebb fájlcsere per alperesévé nőheti ki magát. Többfordulós esküdtszéki eljárásáról legutóbb júliusban hallhattunk, mikor Davis bíró az ügy tényei fényében igenis racionális (bár attól még sokkoló) 2250 dolláros dalonkénti kártérítés megfizetésére kötelezte Thomas-Rassetet. Akkor a RIAA úgy fogalmazott: fontolóra veszi jogi lehetőségeit. Breaking news: a RIAA benyújtotta fellebbezését.

És reményeim szerint semmire sem megy majd vele. A RIAA három kérdésre keresi a választ: vajon ad 1) tévedett-e Davis bíró, mikor a dalok “online fájlcserélő rendszerekben letöltésre való hozzáférhetővé tételét” nem minősítette terjesztésnek; ad 2) téves-e a bíróság ezzel kapcsolatosan az esküdtszéknek címzett utasítása; ad 3) tévesen következtetett-e a bíróság arra, hogy a 67.500 dolláros dalonkénti kártérítési összeg ütközik az Egyesült Államok alkotmányának “due process” (kb. tisztességes eljárás – bár ennél ez többet takar) klauzulájával?
A fenti kérdések a fájlcseréléssel kapcsolatos amerikai bírói esetjog kiforrott, illetve kiforrni látszó tételeit vonja kétségbe. Először is az Egyesült Államok bíróságai bár több esetben is említést tesznek arról, hogy a “making available to the public” az elfogadható (vagyoni) jogként, fájlcsere perben azonban mindezidáig nem fordult olyan elő, hogy a hozzáférhetővé tételt a hagyományosan fizikai hordozók terjesztését feltételező “distribution” right alá vonják. Szerintem ebben az esetben sem lesz esély e gyakorlat felszámolására, ezért az első – illetve a vele logikus összhangban álló második – kérdést a kukába kellene dobni.
A harmadik kérdés valójában arra vonatkozik, hogy az USA alkotmányjogában garantált eljárásjogi maximák fényében sok-e dalonként 67.500 dolláros kártérítést kiszabni, következésképp vagyoni csődbe juttatni egy magánszemélyt (vagyis nem gazdálkodó szervezetet vagy egy nem haszonelvű warez oldal üzemeltetőjét). Korábban én amellett érveltem, hogy az Egyesült Államokban törvényileg garantált minimum 750 dollár/jogsértés összeg háromszorosa méltányos, de reális összeg egy olyan esetben, ahol az alperes Jammie Thomas-Rasset hazudott a bíróságnak és a valóságban több, mint 1000 dalt töltött le (vagyis mindkét fél “jól jár” ezzel az összeggel). Ezért e kérdésnek is a kukában kellene landolnia.
Összefoglalólag: a RIAA nem úgy gondolja, ahogy én fentebb érveltem, de szerintem a fellebbezés minimális, és épp ezért jövőkép nélküli érvelésre épül, s a st. louisi fellebbviteli fórumnak el kell azt utasítania.
A hírről lásd a TorrentFreak és a CNet írásait.
Update #1: A fenti hírt a Gépnarancs oldalon is közzétettem.

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.