Szemezgetés – EDRi-gram #9.14

Az EDRi kéthetente megjelenő hírújságjának aktuális száma ezúttal is tartalmaz néhány, a digitális szerzői jogok kérdéskörével kapcsolatos anyagot. Tekintsük át őket röviden.

Az internet emberi jog?!
Az elmúlt két évben árgus szemekkel figyeltem az internet-hozzáférést emberi jogként definiáló különféle véleményeket, állásfoglalásokat, jelentéseket, cikkeket. (A legfrissebb kapcsolódó jelentést az ENSZ különleges jelentéstevője, Frank La Rue készítette, habár a véleménye több helyen is alapjaiban támadható.) Hogy ezek megértek-e a helyeslésre, vagy egyelőre csak lázadásként értékelhetők, nehéz eldönteni. Egy svéd kollégámmal az ősz során igyekszünk majd választ adni ezzel kapcsolatos saját kérdéseinkre.
Ennek során kezünkbe kell majd vennünk egy újabb riportot, melyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (Organization for Security and Co-operation in Europe) készített. A 233 oldalas jelentés elsőre túlzottan soknak tűnik, ezért az alábbiakban csak a blog témájához illő elemeire utalnék. A jelentésben visszaköszön a fokozatos válasz (graduated response vagy három csapás) rendszerekre való utalás (vö.: 17., 134. oldal), illetve a SABAM v. Tiscali ügy is (25., 152. oldal). Ezeknél is fontosabb azonban két nagy rész. A 101-112. oldalakon az online “kalózkodással” szembeni küzdelemről, a 145-169. oldalakon pedig a weboldalak blokkolásának gyakorlatáról olvashatunk – megismerve ezáltal az EBESZ által lefolytatott adatgyűjtésből és a részére beküldött nemzeti jelentésekből kinyert információk segítségével a válaszadó tagállamok gyakorlatát. A jelentés erőssége tehát épp ez: Kirgizisztántól kezdve hazánkról és az USÁ-ról is olvashatunk benne.
A riport legfőbb következetései között olvashatunk arról, hogy
– az internetes hozzáférést emberi jogként kell kezelni,
– a véleménynyilvánítási és szólásszabadság egyetemes, minden formában és technológia keretében,
– a netes semlegességet tiszteletben kell tartani,
– a weboldalak (és a rajtuk található tartalmak) kötelező jellegű blokkolásától tartózkodnia kell az államoknak,
– az önkéntesen megkötött, weboldalak blokkolására irányuló megállapodásoknak átláthatónak és felülvizsgálhatónak kell lenniük,
– a három csapás rendszerek összeegyeztethetetlenek az információhoz jutás szabadságával,
– valamennyi fentiekkel kapcsolatos jogi lépésről és különösen a weboldalak blokkolásáról nyilvános statisztikákat kell közzé tenni.
A jelentéssel kapcsolatos EDRi hírt lásd itt. (A #9.15 szám ugyancsak közölt egy hasznos írást a témát illetően.) Az Ars Technica is cikkezett a riport kapcsán, valamint a Gépnarancs oldalon is olvashatunk róla.
Copyright and Intellectual Property in the Digital Age
Június végén az Európai Parlamentben egy meghallgatás keretében több szakmai szervezet, illetve a szerzői jog tudományának képviselője fejthette ki véleményét az internet és a szerzői jog viszonyáról. Az EDRi ezzel kapcsolatos híre kellően olvasmányos, ezért én nem is kívánok teljes ismétlésekbe bocsátkozni. Akinek a véleményét érdemesnek találtam elolvasni, az először is Malcolm Hutty, aki az ISP-k európai szervezetének képviseletében a jogi szabályozás hiányosságaira hívta fel a figyelmet, s részben ennek tudja be az online jogsértések nagy számát, a megoldást viszont nem a három csapás rendszerekben vagy a weboldalak blokkolásában látja, hanem a jog tiszteletben tartásának erősítésében. Jean Bergevin a jelenlegi jogi kereteknek az innovációra gyakorolt negatív hatásairól tett említést. Enrique Dans jelezte, hogy a technológia megállíthatatlan, így azzal sokkal inkább együtt kellene gondolkozni, semmint szembeszállni vele.
Smari McCarthy amellett érvelt, hogy inkorrekt amellett érvelni, hogy a szerzői jogi védelem az alkotás folyamatához elengedhetetlen, mivel a jogdíjak és bevételek jelentős részét nem az alkotók, hanem a kiadók, közvetítők kapják. Christophe Geiger a jogosultak és a fogyasztók érdekei közötti egyensúly kialakítására helyezte a hangsúlyt. Így bár szerinte a hozzáférést nem szabad teljesen ingyenessé tenni, de a digitális világban az eddigieknél szélesebb szabad felhasználási kereteket kell a társadalomnak biztosítani. Joe McNamee pedig történeti példát hozva jelezte: még jó, hogy a jogalkotó korábban nem hallgatott mindannyiszor a jogosulti lobbira. Ha kérésükre például ellehetetlenítették volna a videó kazetták világát, akkor a jogosultak se tudták volna kidolgozni a “videó tékák világát”. (Ó, azok a szép idők, a tékákat még én is visszasírom.) A kevésbé burkolt célzás is egyértelmű. Az EDRi összefoglalója szerint “the trend towards entrusting regulation of freedom of communication to internet intermediaries is undemocratic and dangerous and must be opposed by legislators.”
Érdekes rendezvény lehetett, az biztos. Íme az EDRi hír.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.