Az elmúlt hónapok egyik legfontosabb törvénytervezete az USA Szenátusa elé került PROTECT IP Act volt. A tervezet arra is javaslatot tett, hogy a közvetítő szolgáltatók önkéntes alapon lépjenek fel az online szerzői jogsértéseket elkövető weboldalakkal szemben. Ez az ötlet tükröződik vissza az „Addressing websites that are substantially focused on infringemet” munkaanyagon – Angliában.

A Football Association Premier League Limited, a Publishers Association, a British Recorded Music Industry Limited (BPI), a Motion Picture Association és a Producers Alliance for Cinema and Television által alkotott „Rightsholder Group” 2011. június 10-én állította össze a kérdéses munkaanyagot. (A saját maga által titkosnak nyilvánított dokumentum oldalanként elérhető itt.)

A kiindulópontot a határokon átívelő, és legtöbb esetben az Egyesült Királyság határain túlról nyújtott szolgáltatások jogsértő jellege, valamint az értesítési és eltávolítási eljárás hatékonyságának megkérdőjelezhetősége adja. Ennek fényében a vitairat célkitűzése a következő:

„The objective is to establish a system that protects a copyright owner’s property rights by substantially inhibiting infringement while protecting the legitimate interests of consumers, site operators and service providers, including (where relevant) access to services and information and freedom of expression.”

A fenti mondat kiválóan példázza a 8 oldalas munkaanyag teljes szellemiségét. Hangsúlyozottan kiáll a szerzői jogosultak érdekeinek védelme mellett, miközben alapelvi szinte rögzíti a fogyasztók és a közvetítő szolgáltatók érdekeinek védelmét. Végső soron, ahogy arra a dokumentum is utal (3. oldal), ez az önkéntes modell alkalmas lenne a Digital Economy Act vitatható rendelkezéseinek (három csapás) háttérbe tolására.

A Rightsholder Group a fentiek indokoltságát azzal igyekszik igazolni, hogy 1) léteznek legális online ajánlatok a piacon, 2) a modell a fogyasztók oktatására is alkalmas, 3) a modell maga is előfeltételként tűzi egy értesítési és eltávolítási eljárás lefolytatását, s csak ennek sikertelensége esetén lehet a következő lépcsőre lépni, 4) a jogosultak felelőssége cselekedni (a jogsértőket fellelni), 5) a jogosultak és a fogyasztók érdekeit egyensúlyban tartó önkéntes kódexet („kódex”) egy független szakértői testület alkalmazná, 6) bírósági végzés rendelheti el a jogsértőnek tűnő oldalakkal szemben technológiai intézkedéseket, végül 7) elég gyors lenne a modell. (Lásd: 4. és 5. oldal.)

A szerzői jogosultak kötelessége lenne tehát a „lényegében jogsértésre fókuszáló oldalak” („substantially focused on infringement„) weboldalakkal kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtése. A dokumentum határozottan jelzi (6. oldal alja), hogy „csekély mennyiségű” („relatively small„) jogsértés esetén még nem lehet fellépni az érintett oldallal szemben. Arról, hogy mi lépi túl a csekély mennyiséget, a Rightsholder Group javaslata szerint a szakértői testületnek kellene – a brit, az Európai Uniós és egyéb nemzetközi szerzői jogi gyakorlat fényében – objektív véleményt formálnia.

A jogosult által indítható eljárás lépcsői a következők lennének:
– a weboldal azonosítása (a fentiek szerint);
– értesítési és eltávolítási eljárás lefolytatása a weboldallal szemben;
– ennek sikertelensége esetén a szakértői testület a begyűjtött bizonyítékokat mérlegeli a kódex alapján;
– amennyiben a szakértői testület helyt ad a jogosulti indítványnak, bírósági eljárás következik, mely a javasolt technikai intézkedésről végzésben döntene;
– az elrendelt technikai intézkedés végrehajtása az ISP-k által;
– a weboldal üzemeltetőjének fellebbezési joga a technikai intézkedéssel szemben.

A fenti javaslatok rendkívül logikusnak és összeszedettnek tűnnek. Nem véletlen, hogy az alábbi kritikák is lényegesen finomabbak lesznek, mint azok, melyeket a PROTECT IP Act kapcsán fejtettem ki. Mivel nem az Egyesült Királyság területén élek, ezért nehéz lenne megmondanom, hogy a brit fogyasztók mennyi ajánlat közül válogathatnak. (Nyilván nem indulhatok ki a magyar állapotokból.) Ugyancsak nem vagyok abban biztos, hogy egy ilyen soklépcsős eljárás valóban időben gyors és adekvát lehetne. Erről csak a gyakorlat dönthetne. Végül utolsó kevésbé érdemi kifogásként említhető, hogy szomorúnak tűnik, hogy egy ilyen jelentős kérdéssel kapcsolatban ismételten titkolóznak a „felek”. Ráadásul bár a munkaanyaggal kapcsolatos, zárt ajtók mögötti tárgyaláson a Consumer Focus (fogyasztói érdekképviselet) részt vehetett, jelzésértékű, hogy a „watchdog” haladéktalanul nyilvánosságra hozta kifogásait a vitairattal kapcsolatban.

Ami pedig immáron érdemi kérdés/megjegyzés: nagyon kíváncsi lennék, hogy ki, milyen nyilvánosság és beleszólási lehetőség mellett szövegezné meg az említett kódexet. Mert bár biztosra veszem, hogy kiváló független szakértőket lehetne felkérni a fenti testületben való részvételre, amíg azonban a kódexet csak egy érdekoldal adja, addig valószínűtlen, hogy a függetlenség teljes értékű lenne. Ugyancsak hibának tűnik, hogy a munkaanyag egy szót sem ejt az eljárással kapcsolatos költségekről (erről a Consumer Focus is említést tesz). Első pillantásra nehezen tűnik elfogadhatónak az is, hogy a weboldal üzemeltetője fellebbezési „jogával” csak a bíróság által elrendelt technológiai intézkedés ISP-k általi foganatosítását követően élhetne. Ez ugyanis azt eredményezné, hogy egy jó időre offline maradna az egyébként jogerősen jogszerűnek ítélt weboldal.

Némi perspektíva a végére: abban sem vagyok biztos, hogy a fenti rendszer segítségével egy direct download link szolgáltatót, pl. a RapidShare-t (egyrészt a felhasználók előszeretettel adnak fals címeket a feltöltött tartalmaknak, másrészt a RapidShare értesítési és eltávolítási eljárása egészen jól működik) vagy egy regisztrációt igénylő („darknet”) torrent indexáló oldalt fülön lehetne csípni. Ennek ellenére a javaslat különös figyelmet igényel, mert sok más ténylegesen egyoldalú, vagy épp a fogyasztói és a közvetítői oldalon túlzott érdeksérelemmel járó megoldáshoz képest előrelépésnek tűnik.

A javaslattal kapcsolatos további érdekességek olvashatók az Open Rights Group, az Out-Law.com és az EDRi (itt és itt) oldalán.