Mi a helyzet? – Új online üzleti modellek a zeneiparban

A “Mi a helyzet?” sorozat következő epizódja az online zenei üzleti modellek 2011-es újdonságait gyűjti egy csokorba. Lesz ebben jó, és kevésbé jó hír is. Egy biztos: 2011 mindenképp nevezetes lesz a téren, hiszen nagyon sok minden történt az elmúlt hónapokban.
Irány a felhő!
A cloud computing nem újdonság, azonban mérvadó online üzleti modellek csak idén kezdtek erre épülni a zeneiparban. (Egyelőre nem neveznék a Rapidshare és társai által életre hívott DDL szolgáltatásokat ilyen üzleti modelleknek.) Az Amazon, a Google, végül az Apple egymás után jelentették be cloud szolgáltatásaikat. Különbség nem csak a szolgáltatások technikai részleteiben figyelhető meg, hanem atekintetben is, hogy ki rendelkezik engedéllyel a felhasználásra és ki nem. Az Amazon továbbra sem kíván engedélyt szerezni. A helyzet pikantériája, hogy az Amazon Cloud Drive a világ összes Amazon felhasználója számára hozzáférhető, de az alapszolgáltatáson felüli lehetőségek 27 országban már nem. Na kik is ők? (Lásd a képet.)
Így egyelőre a felhő iránt fogékony uniós országbeli felhasználók más alternatíva után kénytelenek nézni. Legyen az a Music Beta by Google? Ha ellátogatunk az érintett honlapra, hamar megtalálható a szolgáltatás igénybevételének menete: először kérjünk meghívást, majd töltsünk fel, végül egy Androidos app letöltése után (annak segítségével) már hallgathatjuk is a zenét. Vágjunk bele! Sajnos azonban a próbálkozás ismét sikertelenül zárul, rögtön az elején. Lásd a következő képet.
Maradna az Apple? Az Apple iCloud viszont még nem érhető el (harmadik kép), és hazánkban szerintem nem is lesz egy ideig. (Ha már iTunes nincs, ez miért lenne?) Akárcsak az iMatch, amely ráadásul még a nem az iTunesnál vásárolt dalokat is kicserélné jogtiszta, minőségi tartalmakra.
Mindezek fényében egyelőre a speciálisan a zenei művek élvezetét segítő “felhős szolgáltatásoktól” tekintsünk el.
Mi a helyzet itthon?
A fentiek persze nem azt jelentik, hogy ne lehetne legális forrásból zenét letölteni a netről. Sajnos azonban e lehetőségek zöme ugyancsak megfeledkezik kicsiny hazánkról és a magyar fogyasztókról. (Az iTunest vagy épp az Amazon MP3 boltját nem vehetjük igénybe, utóbbit amúgy eleve csak az Egyesült Államok területén lehet használni. Illetve vö.: 1. komment by tamibasi) Nem véletlen, hogy rendkívüli lenne az érdeklődés a magyar zeneboltok iránt. Sajnos idén bezárt a Songo. Ezzel összefüggésben érdemes elolvasni egy friss cikket, amely jól szimbolizálja a weboldal (és bármely más zenebolt) működtetési nehézségeit.
Mindezek fényében különösen figyelemre méltó, hogy júniusban megnyitotta kapuit a Hungaroton Zenebolt. Az ITCafé júniusi írásából jól kiolvasható, hogy kezdeti akciókat követően (199Ft/dal, 1999Ft/album) két árkategóriával fog dolgozni a weboldal: 229Ft/dal és 2299Ft/album, illetve 249Ft/dal és 2499Ft/album. Első blikkre nem vagyok abban biztos, hogy ezek az árak versenyképesek lesznek/lennének, bár az is kétségtelen, hogy a Zenebolt csakis a Hungaroton által kiadott albumokat értékesíti, tehát aki például Máté Péterre vágyik, az biztosan utána fog járni a lehetőségeknek, a Black Eyed Peas rajongók pedig úgyis más forrásokhoz fognak nyúlni.
Hasonlóan érdekes kezdeményezés a Superbox nevű új oldal (amelyről még az év elején említést tettem, de akkor még úgy írtam, hogy vélhetően a Universal fogja kínálni e szolgáltatást 799Ft/hó áron). Az áprilisban beindult oldalon free és prémium szolgáltatások keretében 30 másodperces próbahallgatásra és – 790 forintos havidíj ellenében – több mint 300.000 dal streamelésére nyílik lehetőség. (Tehát letöltésre nem.) Bár e szám nem kevés (több, mint a Hungaroton repertoárja), ha egybevetjük a “több mint 3500 előadó” információval, máris látjuk, hogy a kínálat minden bizonnyal csak a nagy slágerekre és előadókra terjedhet ki (a húzóneveket lásd itt), és talán Adriana Calcanhotto dalai nem lesznek fent az oldalon. Az ITCafé írta, hogy a cég 100.000 előfizetővel lenne elégedett. Szerintem ha a repertoár bővülni fog, akkor erre lesz is esély. Én drukkolok!
És végül itt egy utolsó érdekesség (melyet a bejegyzés eredeti lezárása után illesztek ide): a SPAR és a Sony Music együttműködése keretében beindított Starzone nyereményjáték. A játékszabályzat szerint 2500 Ft-onként kap minden (magyar) SPAR vásárló egy nyereménykupont a boltokban, ami vagy 1 (!) dal letöltésére jogosító kupont tartalmaz, vagy az 500 darab aranykártyát, melyekkel a fő(bb)nyeremény egyikét nyerhetjük meg. Utóbbi perpillanat mellékes. A letöltés a starzone.hu oldalról történhet.
Nem mondom, a 2500Ft/dal elsőre rémisztő, bár ha úgy fogjuk fel, hogy a bevásrlás mellé kapunk még egy dalt is, akkor rendben is vagyunk. Ami viszont különösen érdekes, az az, hogy a kuponokon felül a dalokat önmagukban is megvásárolhatjuk 129 forintért. Ez pedig lényegesen kevesebb, mint a fentiekben említett összegek, és az egyébként más szolgáltatások esetén minduntalan felcsendülő 200Ft. Már csak arra vagyok kíváncsi, hogy erre a nyereményjátékot követően (2011. szeptember 11-e után) is lesz-e lehetőség. Nem lenne rossz!
Szóval meglátjuk. Az biztos, hogy nem mindenki fog tudni az AirFrance-szal repülni, melynek egy kellemes nyári ajánlata szerint (melyet a HVG előfizetőkhöz eljuttatott mini prospektus tartalmazott) a kedvezményre jogosító kóddal megvásárolt jegyek tulajdonosai az európai és a tengerentúli járatokon 3000 dalt hallgathatnak meg a repülőn ÉS tölthetnek le akár maguknak USB-porton keresztül. Tetszik, és Párizs is tetszene. Sajnos egyelőre nem utazok. Úgyhogy folytatom a keresést további modellek után. Tippeket lelkesen várom!
Update #1: Jaj, de kis kreatívak ezek az amerikaiak. Íme a Turntable.fm oldal, amely egy webes DJ szolgáltatás. Bárkiből lehet DJ, feltéve, hogy az USÁ-ban él. Zene és szórakozás együtt, kár, hogy mi lemaradunk erről is. Lásd erről a New York Times cikkét.
Update #2: Köszönettel vettem, hogy az ITCafé ismét merített egyet.
Update #3: Július 28-án elérte a 100+ megtekintést e bejegyzés.

5 thoughts on “Mi a helyzet? – Új online üzleti modellek a zeneiparban”

  1. tamibasi says:

    Az Amazon.com mp3 áruházát valóban csak az USA-ban lehet használni, de az Amazonnak több Nyugat-Európai országban van még online áruháza (az adott ország nyelvén), mint pl. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, sőt még japán áruháza is van (természetesen japán nyelven). Amint látható az Amazon a legnagyobb lemezpiacokat célozta meg, a kisebbekre lehet, hogy úgy gondolják, hogy nem éri meg belépni azok mérete, vagy az ottani "zenebeszerzési" kultúra miatt . Valószínűleg az előbbi oldalak is csak az adott országban lévő felhasználóknak működnek, ezt nem tudom pontosan. De természetesen magyar felhasználónak azok sem…

  2. Névtelen says:

    Most majdnem mondtam egy csúnyát. Komolyan azért írtál egy cikket, mert az Amazon, a Google, meg az Apple az alig egy éve működő, kvázi kísérleti szolgáltatásukat még nem terjesztették ki Európára? Nálunk még a mozifilmeket is rendszeresen késve mutatják be! Nem értem, mit vártál?

  3. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Névtelen! (Talán épp a múltkori?)

    Ha mondtál volna valami csúnyát, akkor kimoderálnám a véleményt. Én azért megpróbálok a fentiekre is reagálni.

    1. Szerintem nem csak az Apple, a Google és az Amazon szolgáltatásáról írtam fent.

    2. Hogy "kísérleti" jellegűek lennének a szolgáltatások? Erősen kétlem. Bár az Amazon cégpolitikáját annyira nem ismerem, de a Google és az Apple nem szoktak blöffölni. Mondjuk az Amazon mp3 boltjának logikus fejlesztése volt a cloud computing.

    3. A "nem értem, mit vártál" mondat feltételével én nem értem, te mit vártál. Ha a blogomat folyamatosan nyomon követed, kitűnhet belőle, hogy határozottan szurkolok azért, hogy új online zenei modellek jöjjenek hazánkba. Még csak véletlenül sem mondom azt, hogy pont a Google jöjjön Szegedre a kedvemért. Jöjjön más, legyen mondjuk épp magyar.

    (Amennyiben ugyanaz a névtelen emberke vagy, akit múltkor kimoderáltam, akkor köszönöm, a fenti 5 sor már legalább érvelés volt.)

  4. Névtelen says:

    Kedves PhD

    Nem, nem hiszem, hogy találkoztunk volna korábban; amúgy meg azért vagyok névtelen, mert e-mail címmel nem lehet kommentelni. Mindegy.

    1. Valóban nem csak a három nagy szolgáltatásról írtál, de ez a három nagy szolgáltatás, posztod első felében pedig pont ezeket hiányolod. A posztod második fele nem releváns, mert az egyik, a Hungaroton eléggé behatárolt kínálattal rendelkezik (külföldiek nincsenek benne), a másikban pedig csak streamelni lehet, tehát az jellegében más szolgáltatás, mint az előbbiek. Kizárásos alapon a cikked lényege az, hogy a cloud modell még nem jelent meg Magyarországon. Ha nem ezt akartad mondani, írd át.

    2. "A Google és az Apple nem szoktak blöffölni"? Azért senkinek sem sikerül minden. Ha nem jön be ez a modell, akkor majd leállítják, és kész. Egyelőre úgy tűnik, erősen hisznek benne, de azért egy 1 éve működő szolgáltatás még nem tekinthető igazán bejáratott, kiterjeszthető üzleti modellnek.

    3. Nem figyelem a blogodat, kismillió blog van a neten, a szerzői jogok pedig nem az én szakterületem. Ettől függetlenül nekem úgy jött le ez a poszt, hogy te az új üzleti modellek (konkrétan a cloud modell) honosítását hiányolod. Erre mondtam volna azt (mondtam is, csak nem értetted meg), hogy még nem telt el hozzá elegendő idő. Ha te kitalálnál valamit, te se rögtön Oroszországban akarnád bevezetni, nem igaz?

    Teljesen normális, hogy a nagy cégek először a legnagyobb piacnak számító amerikai fogyasztóknak kínálnak valamit. Aztán, ha nagyon jól bejön, akkor esetleg bemutatják máshol is. Bár ez már kérdéses. Kelet felé haladva egyre többen kalózkodnak, igaza lehet az első hozzászólónak.

  5. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Köszönöm az ismételt reakciót. Íme a válaszok:

    (0. Péternek hívnak, nem PhD-nak, de ahogy jól esik.)

    1. Szerintem nem irreleváns, amit a cikk második részében írok, a relevancia hiányát nem is értem pontosan, mivel magyarázod. A bejegyzés szándékosan nem csak a cloud computinggal (c.c.) kívánt foglalkozni, hanem – a címmel összhangban – a zeneipar "egészén" megfigyelhető modellekre próbáltam fókuszálni a magam szolid módján. És ebbe hazánkban a Hungaroton és a Superbox is simán belefér. (Sőt, tegnap láttam egy reklámot, rögtön kiegészítem annak fényében a fentieket.)

    2. Nem is azt mondtam, hogy ne fordulhatna elő a bukás. Ez benne van. Én azt mondtam, hogy a Google és az Apple modellje szerintem be fog jönni a zenefogyasztás terén megfigyelhető trendek fényében.

    3. És az előbbivel függ össze a harmadik pontod is. Nyilván nem az asztalt verve követelem a c.c. szolgáltatások bevezetését, hanem csak remélem, hogy a magyar szolgáltatóknak is felkelti az érdeklődését a dolog. (Sőt! Nem kell mindenhol a Google-nek uralnia a piacot.)

    Azt hiszem a végére értem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.