Mi a helyzet? – Hol tart az ACTA elfogadása?

Az elmúlt két évtizedben több kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szerzői jogi (vagy ahhoz kötődő) egyezmény került kidolgozásra, illetve elfogadásra. A mi korunk mintapéldája az ACTA, vagyis a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) lesz. A jelen blogon több ízben foglalkoztam ezzel a témával magam is, legutóbb május elején azt írtam, hogy nincs túl sok érdemi fejlemény. Ezért ildomosnak tűnik ismét feltenni a kérdést: mi a helyzet? Hol tart az ACTA elfogadása?

© Bebeto Matthews / Associated Press
A válasz kissé kiábrándító: továbbra sincs semmi érdemi előrelépés az ügyben. Persze rendkívül fontos hír, hogy megszületett és elérhető az ACTA végső szövege. Eszerint a megállapodást május 1. óta alá lehet írni. Az ACTA blog szerint egyébként az eddigi utolsó verzióhoz képest semmi érdemi változás nincs a fenti változatban, kizárólag a határidők és a dátumok kerültek átírásra. Michael Geist kiváló blogján eddig egyetlen olyan országról sem tesz említést, amelyik elfogadta volna az ACTÁ-t, sőt Mexikó határozottan elzárkózott ettől (íme a mexikói hír, melyre Geist támaszkodott).
Ugyancsak néhány nappal ezelőtt szivárgott ki egy európai parlamenti tanulmány, amely amellett érvel, hogy az ACTA jelenlegi formájában nincs teljesen összhangban az uniós acquis-val, s ezért a megállapodás aláírásához szükség lenne az EU szellemi tulajdonvédelmi szabályainak részleges módosítására. A jelentés elérhető az alábbi linken. Ezzel kapcsolatos rövid híradást lásd az Intellectual Property Watch oldalon.
Ráadásul mivel az ACTA olyan megállapodás, amely az EU mellett a tagállamok hatásköreit is érinti, ezért a Lisszaboni Szerződésben foglaltakra tekintettel nem csupán uniós szintű támogatás, hanem valamennyi tagállam nemzeti parlamentje általi elfogadás szükséges ahhoz, hogy az ACTÁ-t “Európa” aláírhassa. Ez pedig előrevetíti a megállapodás elfogadásának vontatott sorsát. Ha egyáltalán sor kerül erre.
Szeptember elején közölt le egy írást az IP Watch, melyben Monika Ermert a fentieknél sokkal részletesebben gyűjtötte egybe az ACTÁ-val kapcsolatos legfontosabb “fejleményeket”. Így részletesen olvashatunk tőle az ACTA és az európai acquis diszharmóniájával kapcsolatos dilemmáról (melyre már fentebb is utaltam), avagy arról is, hogy Mexikó mellett Svájcban és Japánban is rendkívül vontatottan haladnak a megállapodás aláírása körül. Sőt, ami viszont kimondottan érdekes lehet, Ermert röviden elemzi Douwe Korff és Iam Brown írását, mely kétségbe vonja, hogy az ACTA összhangban lenne a jelenleg uralkodó emberi jogi rezsimmel.
Update #1: Köszönöm az ITCafénak a merítést!

Kommentek:

komment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.