Elmarasztalták a ACS:Law ügyvédi irodát
Az angol ACS:Law ügyvédi iroda azzal szerzett magának hírt az elmúlt egy-két évben, hogy tömeges jelleggel küldte ki az ún. „pay-up-or-else”, vagy magyarul kb. „fizess, különben…” típusú leveleket a fájlcseréléssel talán vádolható felhasználóknak. Az iroda ügyfele a MediaCAT cég volt. Az iroda azonban sosem kívánt bíróságra menni. Célja a fenyegető levelekkel elérhető haszonmaximalizálás volt. Úgy tűnik azonban, hogy az iroda (és annak vezetője) most nagyon ráfázott. Birss QC (Queen’s Counsel) bíró ugyanis zöld jelzést adott néhány indokolatlanul perbe vont személynek, hogy „elvesztegetett költségeik” megtérítése céljából perbe fogják az ügyvédi irodát.
Februárban adtam hírt arról, hogy a brit szabadalmi bíróság bírája, Colin Birss QC (lásd a képen) bölcs döntést hozva nem engedte az ACS:Law irodának, hogy ejtse azokat az ügyeket, melyeket feltételezett fájlcserélőkkel szemben indítottak a részükre megküldött „pay-up-or-else” levelekben foglalt fizetési „kötelezettség” elmulasztása miatt. Birss szerint az ügyvédi iroda csupán a fizetési felszólítások teljesítéséből származó bevételek gyűjtésére törekedett, érdemi bizonyítékok híján. Mikor azonban 26-27 ügyben az iroda bíróság elé kényszerült, igyekezett mielőbb meghátrálni, mellyel viszont sikerült meggyőznie a bíróságot rosszhiszemű magatartásáról. Ezért Birss bíró elutasította a felperes iroda azon indítványát, hogy ejtse az ügyeket. A hét elején pedig megszületett az a végzés, mely szerint az említett ügyek alperesei jogosultak pert indítani a felperessel szemben az eljárások során „fölöslegesen keletkezett” költségeik megtérítése érdekében.
Birss végzése ráadásul nem sok jóval kecsegtet az ACS:Law tulajdonosa, Andrew Crossley számára. A bíró szerint ugyanis az iroda magatartása kaotikus, siralmas, amatőr és hanyag volt. A végzés szerint Crossley a „Solicitor’s Code of Conduct” etikai kódex 2.04-es passzusát is megsértette. Az említett szabály kizárja, hogy az ügyvédek „eshetőleges díjazásban” („contingency fee”) részesüljenek munkájukért. (Nem ismerem az angol jog ezen részét, de úgy tűnik, hogy a „contingency fee” kategóriája alá sorolható a „fizess, különben…” típusú levelek alapján fizetendő „átalánydíj”.) S mindez könnyen azt is jelentheti, hogy Crossley jogi pályafutása véget ért.