A szűrés és blokkolás nem megoldás

2011. április 14-én közzétették az Európai Unió Bírósága előtt a Sabam v. Tiscali (Scarlet) ügyben zajló előzetes döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó főtanácsnoki véleményt. Cruz Villalón szerint az alkotmányos elvekbe ütközhet, ha a bíróság elrendeli, hogy egy internetszolgáltató (ISP) a saját költségén a jövőre nézve meghatározatlan számú esetben blokkolja a küldött, illetve fogadott tartalmakat.

A Sabam v. Tiscali ügy még 2004-ben kezdődött Belgiumban, és kiváló példaként híresült el azzal összefüggésben, hogy az ISP-k mennyiben kényszeríthetők (vagy sem) arra, hogy közreműködjenek a szerzői jogosultak jogérvényesítésében. Az első fokon eljáró belga fórum elképzelhetőnek tartotta, hogy a Tiscali (korábbi nevén Scarlet) üzembe helyezzen olyan technológiai eszközöket a hálózatán, melynek segítségével elemezhető és jogsértés veszélye esetén szűrhető az adatforgalom. Az ügy végül előzetes döntéshozatali eljárás végett az uniós bírói fórum elő került.
Villalón főtanácsnok véleményében (az ezzel kapcsolatos híradást lásd itt) kifejtette, hogy az internetforgalom ellenőrzése és szűrése közvetlenül érinti (sérti) a magánszféra, valamint a személyes adatok védelmének, illetve az információs szabadság jogát, melyeket ugyan lehetséges korlátozni, viszont csakis hozzáférhető, világos (egyértelmű) és kiszámítható (előre látható) törvényi szabályozással. Meghatározatlan számban, a jövőre néző, és az adott ISP-vel szerződéses kapcsolatban nem is álló személyekre is kiterjedő szűrések és blokkolások bíróságok általi elrendelése azonban tartozik ebbe a körbe. Cruz Villalón szerint ráadásul a fentieknek megfelelő állami norma, amelyre a bírósági döntést alapozni lehetett volna, nem is létezik Belgiumban.
A főtanácsnoki vélemény újabb fontos sarokkövét jelentheti a fájlcseréléssel szembeni küzdelemnek, ezúttal a “felhasználók” számára kedvezőbb kimenetellel. Ennek fényében ugyanis, amíg egy szükséges és arányos törvény nem születik Belgiumban, addig a belga bíróságok nem kötelezhetik általános jelleggel az ISP-ket arra, hogy saját költségükre, azonban mások javára végezzenek szűrési, ellenőrzési feladatokat (melyek hatékonysága is megkérdőjelezhető az alapper 2004-es kezdete óta végbement technológiai fejlemények tükrében). Első blikkre tehát az is kiolvasható Cruz Villalón értelmezéséből, hogy egy hozzáférhető, világos és kiszámítható törvény bevezetésével fel lehet lépni a fájlcseréléssel szemben. A kérdés már csak az, hogy egy törvény mikor felel meg e követelményeknek. Lásd a nagy vitát a HADOPI vagy épp a nemrég a bíróság által is védelmébe vett Digital Economy Act körül.

Kommentek:

komment

2 gondolat “A szűrés és blokkolás nem megoldás”

  1. peter says:

    nem értem – technológiailag – h hogyan szeretnék szűrni a fájlcserét. a szeletek tetszőleges enkódolással, tetszőleges porton, tetszőleges protokolon utazhatnak, tetszőleges adatforgalomnak álcázva magukat. soktíz megabites sávszélen belefér.

    ezen a terepen a meccs sztem megnyerhetetlen a szerzői jogosultak szempontjából, és nem ez lesz az első (pl. drm variációk egy témára).

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Kedves Péter!

    Szerintem igazad van. A technológia jelenlegi állása szerint, valamint a jogrendszer által nyújtott jelenlegi lehetőségek fényében az ilyesféle szűrés nem csak nem megoldás, hanem nem is lehetséges.

    Üdv,
    Péter

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.