Cikkajánló #1.1 – Az anonimitás lenne a kulcs?

A nyári Law and Society konferencián sikerült végighallgatnom egy rendkívül izgalmas előadást Stefan Larsson és Mans Svensson uraktól. A Lund egyetem (Svédország) szociológusai, akik – hasonlóan néhány kiváló magyar kollégához – a fájlcserélésre helyezik kutatásaik súlypontját, egy rendkívül érdekes tanulmányban jelzik: a fogyasztók az anonimitást biztosító szolgáltatások felé fognak elmozdulni a fájlcseréléssel szembeni küzdelem szigorodása miatt.

Előadásukban a nyáron elmondták, hogy

“8.6%-ról 10.2%-ra nőtt a fájlcserélés anonimitását segítő szolgáltatások használóinak a száma, ami a napi rendszerességgel fájlcserélők esetén még látványosabb: a korábbi 20,6%-os szám 28.6%-ra emelkedett.”

Nos, Stefan Larssonnal Chicago óta levelezek, és tegnap írta, hogy két órája (azóta kb. összesen 14 órája) végre elérhető az anyaguk a Policy & Internet hasábjain. (Általános megjegyzés: senki se lepődjön meg, de az oldalon vendégregisztrációt kérnek, mielőtt a dokumentum letölthető lenne.) Levelének és az írásnak a legfontosabb konklúziója szerint:

“The implementation of illegitimate laws is likely to spur dysfunctional (for the law) counter-measures. In the case of copyright enforcement and encryption technologies, the first seems to drive the other to some extent, affecting the balance of openness and anonymity on the Internet, possibly and at worst leading to that the enforcement of legislation that has a weak representation among social norms negatively affects the enforcement of legislation that has a strong representation among social norms.”

Ez a kérdés egyébként már régóta foglalkoztat engem is, de 1. mindeddig nem jutottam oda, 2. nem vagyok szociológus, ergó kérdőíveket sem tudnék úgy összeállítani, 3. tudtam, hogy mások majd írnak erről:-) A svéd urak írásának jelentősége egyébként elsősorban azon nyugszik, hogy a jogérvényesítési irányelv nemzeti átültetésével egy ideig bajlódó svédeknél váltott ki nagyon heves indulatokat az ún. IPRED törvény elfogadása. A fenti kutatás egyébként a törvény elfogadása előtt két hónappal, illetve azt követően hét hónappal mérte fel az anonimitást nyújtó szolgáltatások használatával kapcsolatos szokásokat.
A tanulmány 93. oldalán lévő táblázatot mindenki alaposan vegye szemügyre. Itt olvashatók a pontos statisztikai adatok. Három lényeges megjegyzés mindezekkel összefüggésben:
1. Világosan látszik, hogy a fájlokat gyakrabban cserélők száma visszaesett az IPRED átültetése után. Méghozzá jelentősen (a 4-6. sorokat egybevetve 36,75-42,5%-os a visszaesés, és leginkább a rendszeresen letöltők száma fogyatkozott meg).
2. Főleg ennek fényében fontosnak tartom, hogy a százalékokat fordítsuk át az abszolút számok nyelvére. Így már egy kicsit más képet fogunk kapni. Az 1. és 2. sorban például érdekes módon nagyobb mértékben nőtt azok száma, akik fájlokat sosem, vagy legfeljebb havonta egyszer cserélnek, illetve használnak, egyúttal használnak anonimitást biztosító szolgáltatásokat). A gyakori letöltők esetén a százalékos növekedés némileg ellensúlyozza az abszolút számok csökkenését (ha jól matematikázok, az 5. sornál maradt nagyjából azonos az emberek abszolút száma). Végeredményben, és ez leginkább az 1-3. soroknak köszönhető, az anonimitást nyújtó szolgáltatások iránt csekély (a tanulmány szerint sem szignifikáns) növekedés figyelhető meg (ha jól számolok a korábbi 87 fő helyett 100 fő válaszolt így).
Számoljunk! Ez 13 fős növekedés 1000 főnél durván. Svédország lakossága a svéd statisztikusok szerint 2009 végén durván 9.340.000 körül lehetett. 9340*13 az 121 ezer körül. Na, persze ne felejtsük el, hogy a kutatás is csak a 15-25 közöttieket monitorozta, vagyis sokat torzít a rendszer. Az egyik svéd szolgáltató viszont lenyilatkozta, hogy forgalma 298%-kal nőtt. Sajna, nem tudjuk, hány előfizetője volt az IPRED implementációja előtt, ezért mindez csalóka, de szerintem a 121 ezres mennyiség egy fontos részét biztosan ténylegesen felöleli.
3. Szerintem érdemes azt a torzító körülményt is látni: itt fizetős szolgáltatás növekedését tesztelték a 15-25 éves korosztály körében. Rögtön írok levelet Stefannak [aki már linkelte is a saját svéd blogbejegyzését (engem is megemlít:-)], mert nem ismerem a svéd társadalmi viszonyokat, nevezetesen hogy a 15-18 év közötti svéd fiatalok körében vajon milyen népszerű a bankkártyás online vásárlás. (Mondjuk ezt még magyar viszonylatban sem tudom…)

3 thoughts on “Cikkajánló #1.1 – Az anonimitás lenne a kulcs?”

  1. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    @Stefan: thanks for your link! I checked that now (thanks for referring to this blog:-) I will send my comments on your article via e-mail soon!

  2. Dr. Mezei Péter, PhD says:

    Stefan Larssonnal váltott levelemből az ő legfontosabb kommentje:

    "I interpret our findings as a kind of polarisation, the masses file share less and the conscious more hard core file sharers seek better and encrypted protection. It would be great to make a new survey, a follow-up on what happened over a little longer time, both in terms of IPRED not working, and in terms of other reasons for encryption – data retention directive implementation , FRA (Swedish surveillance law) and some kind of distrust of the government. And if tha second step file sharing has developed, you know, the protected p2p-ers supplying an offline crowd or something. Here the OCHs could be relevant."

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.